A görög lecke – nagy árat fizetünk még az orbáni vétópolitikáért
Az Orbán-kormány jóban van mindenkivel, aki semmit nem hoz Magyarországnak és rosszban van az egyetlen hatalmi központtal – az Európai Unióval –, amely most is sok milliárd eurós támogatást nyújt hazánknak és a jogállamisági feltételek teljesítése esetén még sokkal többet folyósítana – írja Pecze Zoltán. De mi köze ennek a görögökhöz? Külügyi szakértő, egykori diplomata vendégszerzőnk vázolja ezt is.
Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) viszonylag új tagja, kicsi és szegény tagállam, amely jelentős támogatásokat kap a közösségtől. Ennek ellenére az ország gyakran vétóz és általában sok probléma van vele. Az EGK fekete báránya. A miniszterelnök gyakran ragadtatja magát Európa- és Nyugat-ellenes retorikára. Az európai forrásokat rosszul használják fel, nagy a korrupció és a gazdaságot leuralja a politikai befolyás.
Nem, nem Magyarországról és nem a Fideszről van szó, hanem Görögországról az 1980-as és 1990-es években, Andreasz Papandreu miniszterelnökről és a Pánhellén Szocialista Mozgalomról. Papandreu – miközben benntartotta országát a NATO-ban és az EGK-ban – folyamatosan feszültséget szított ezekben a szervezetekben.
A görög lakosság gazdasági elégedetlenségét külföldi konfliktusokkal igyekezett elfedni.
Kapóra jött neki ebben a ciprusi-kérdés, továbbá a névvita Macedóniával és a tengerjogi vita Törökországgal, mely 1987-ben majdnem háborúhoz vezetett. A keleti és a déli nyitást is felfedezte már több évtizeddel Szijjártó előtt. Papandreu nyitott az akkori szocialista tömb és az arab világ felé, nem sok eredménnyel. Jellemző volt rá, hogy 1983-ban megvétózta az Európai Közösség nyilatkozatát a Szovjetunió fölött lelőtt dél-koreai utasszállító ügyében, mondván: ő is lelövette volna a repülőt. Abban az időben Görögország volt a „bot a küllők között” és a „tüske a köröm alatt.” A nyugati országok diplomatái nem szerették a görögöket: kicsi és szegény ország, a mi pénzünkből él és állandóan kötözködik – így tekintettek rájuk. Ennek a véleménynek szűk körben gyakran hangot is adtak.
A görög lecke
Az igazság pillanata 2010-ben jött el, a görög adósságválság idején. Ekkor az EU – német vezetéssel – megbüntette a görögöket. Az Európai Bizottságból, az Európai Központi Bankból és a Nemzetközi Valutalapból álló trojka szigorú megszorító intézkedésekre kényszerítette a görög kormányt a pénzügyi mentőcsomagért cserébe. A görög lakosság hatalmas jövedelemveszteséget élt át. Az emberek személyes szabadságát is korlátozták, például megtiltották a görögöknek, hogy pénzt utaljanak, vagy készpénzt vigyenek külföldre. A sors iróniája, hogy a válság idején a populista Andreasz Papandreu fia, Jórgosz Papandreu volt a miniszterelnök, neki kellett tehát bűnhődnie apja politikája miatt. A gazdasági nyomoron túl a görögöknek el kellett viselniük, hogy az európai sajtó évekig lusta, hitelből élő népségként írt róluk. Ezt a külföldön szolgáló görög diplomaták személyesen is rosszul élték meg. Azóta a görögök megtanulták a leckét. Nemcsak a költségvetésüket tartják rendben, de a hangjukat is visszafogták. Nincs többé görög műsor Európában. Míg Papandreuval annak idején tele volt a sajtó, a mai görög kormányról alig lehet hallani.
A magyar vétók hozzájárulnak a többsebességes Európa létrejöttéhez
Ma Magyarországnak van hasonlóan rossz megítélése az EU-ban a sok vétó és az EU-ellenes retorika miatt, mint annak idején a görögöknek. Jelenleg az EU meghatározó hatalmai valószínűleg a magyarországi választások eredményére várnak. Rövidtávon számukra a legegyszerűbb megoldás, ha kormányváltás lesz nálunk. Ha marad a mostani kormány, akkor szintlépés lesz a retorziókban, melyek valószínűleg pénzügyiek lesznek. A görögök 2010 és 2018 közötti pénzügyi vesszőfutása mutatja, hogy ez a retorzió nagyon fájdalmas lehet.
Addig is lassan megindul a többsebességes Európa kialakítása. Egyre gyakrabban látjuk, hogy azok az európai országok, melyek hajlandók és képesek együttműködni, az akadékoskodók kihagyásával kezdenek munkába.
Erre példa a brit vezetéssel 2025 márciusában létrejött Tettre Készek Koalíciója Ukrajna támogatására. Továbbá a hat legnagyobb EU gazdaság (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és Hollandia) együttműködése a közös tőkepiac megteremtésére. Valamint öt európai ország (Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és Nagy Britannia) együttműködése olcsó drónok előállítására. Figyelemreméltó, hogy térségünk vezető országa – Lengyelország – mindegyikben bent van. Magyarország egyikben sem.
A magyar vétópolitika a perifériára sodorta Magyarországot. A döntéseket már nem 27-es keretben kezdik előkészíteni, hanem a nagyok előre megállapodnak, a többiek pedig vagy elfogadják azt, vagy kimaradnak. Különösen hátrányos, hogy a drónok területén megindult fejlesztésekből Magyarország kimarad. Ma a drónhadviselés mesterei az ukránok, ők tanítják erre a nyugatiakat is, hiszen saját kárukon rengeteget tanultak. A tavalyi észtországi NATO-hadgyakorlaton 10 ukrán drónkezelő két zászlóaljat tett harcképtelenné a hadijáték során. A mai ellenséges magyar-ukrán kapcsolatok miatt minket nem fognak az ukránok kiképezni.
Magyarország még mindig a múlt haditechnikájára költ súlyos milliárdokat a Leopard harckocsik beszerzésével, holott az ukrajnai háború megkérdőjelezte az egész fegyvernem létjogosultságát. Se az oroszok, se az ukránok nem tudták kihasználni páncélosaikat. Félő, hogy az új magyar Leopard harckocsik úgy járnának a drónokkal szemben, mint a 7. magyar huszárezred 1914. augusztus 17-én Gorodoknál, amikor halálos lovasrohamot indított a géppuskaállások ellen.
Putyin elakadt, Trumpot nem érdekli Magyarország – marad az EU
A Fidesz-propaganda szerint Orbán Viktor Brüsszel kivételével minden világpolitikai tényezővel jóban van: Trumppal, Putyinnal, Hszivel és Erdogannal. Mára egyik sem tűnik úgy, hogy pótolni tudná az Európai Unió által nyújtott forrásokat, piacot és politikai kapcsolatrendszert.
Trump barátsága csak szóbeli támogatást nyújt Orbánnak, kézzelfogható eredményeket nem hoz. A novemberi Trump-Orbán találkozó után a magyar miniszterelnök által bejelentett amerikai pénzügyi védőpajzs létét maga Trump cáfolta. Az amerikai elnök nem fog Magyarországra jönni, hogy megtolja a Fidesz kampányát. Az amerikai elnökök, ha egyszer átrepülnek Európába, több programot is lebonyolítanak néhány nap alatt. Most nem látszik olyan európai program, amihez hozzáköthetne egy budapesti látogatást. Az Irán elleni támadás is elvonja az elnök figyelmét a magyarországi kampánytól.
A front befagyása miatt úgy tűnik, hogy Oroszország csak részleges győzelmet fog aratni egyes kelet-ukrajnai területek elfoglalásával, de nem fogja tudni befolyását visszaállítani egész Ukrajnában és a volt szocialista országokban. Pedig – ha emlékszünk rá – 2021 decemberében, a háború kitörése előtt ez volt Putyin egyik követelése. Az orosz elnököt is hiába várják Budapesten, hogy megtolja a Fidesz kampányát: nem tud Ukrajnán keresztüljönni. Egyre távolabbra kerül a nagy garral beharangozott budapesti Trump-Putyin békecsúcs, az új Jalta Ukrajna és Európa felosztásáról. Így egyesek alig titkolt álma – Magyarország visszaterelése az orosz érdekszférába – egyelőre nem valósul meg.
Egy új kormánynak ki kell majd vizsgálnia, mennyibe kerültek a magyar adófizetőknek a nagy kínai beruházások, mint a Budapest–Belgrád vasút vagy az akkumulátorgyárak. Félő, hogy a költség-haszon elemzés ki fogja mutatni: ezek több pénzt vittek, mint hoztak. A török vonalat, a Türk Tanácsot már a kormányzati propaganda is hanyagolja, annyira jelentéktelen. Összefoglalva tehát:
a mostani kormány jóban van mindenkivel, aki semmit nem hoz Magyarországnak és rosszban van az egyetlen hatalmi központtal – az Európai Unióval –, amely most is sok milliárd eurós támogatást nyújt hazánknak,
és a jogállamisági feltételek teljesítése esetén még sokkal többet folyósítana. A magyar export háromnegyede az EU-ba megy. Több mint félmillió magyar él és dolgozik az EU országaiban, számuk folyamatosan nő. A magyarokat ma már családi kapcsolataik is az Európai Unióhoz kötik.
Eközben annyira ránk égett a bajkeverő címke, mint annak idején a görögökre. A görög lecke tanulsága pedig az, hogy a bajkeverő politikai árnyéka nagyon hosszú. Hiába van most már rendben a görög költségvetés, a közvélekedés úgy tartja, hogy pénzügyileg megbízhatatlanok, s ez még ma is érezteti a hatását. Mi, magyarok is úgy járhatunk, mint a görögök, ha egyszer bajba kerülünk és segítségre lesz szükségünk. Vissza fogunk kapni minden vétót, kamatostul. Hacsak egy kormányváltás nem hoz 180 fokos fordulatot a magyar Európa-politikában. De még akkor is rengeteget kell majd dolgozni a bizalom helyreállításán.
Nyitókép: a görög elnöki gárda őrségváltása az ismeretlen katona sírjánál az athéni Szintagma téren 2022. május 27-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
