Háromszoros különbség a patikai árakban – ötezer gyógyszer támogatását szüntették meg
Akár háromszoros árkülönbség, vagy 30 ezer forintos differencia is előfordulhat egyes patikák között a vényköteles termékek árában. 2011 óta ugyanis ötezer tételnyi gyógyszer került ki a tb-finanszírozásból, miközben két év is eltelik anélkül, hogy új, innovatív készítmény kerülne be a támogatotti körbe. Az orvosok továbbra is rendelik ezeket a szereket, viszont támogatás nem jár melléjük, és onnantól nem vonatkozik rájuk a korábbi szigorú árszabályozás sem. Lopakodó és dupla áremelkedés zajlik tehát. Ez a folyamat magyarázhatja azt az ellentmondást, hogy a háztartások egyre nagyobb arányban nyomorodnak bele az egészségügyi kiadásokba, főként a patikai számlákba, miközben a gyógyszerek tb-támogatási szintje az egészségbiztosító kimutatásai szerint folyamatosan nő.
– Itt valami tévedés lesz – mondta olvasónk a patikában, amikor meghallotta, mennyit kell fizetnie. Azt hitte, összecserélték a gyógyszereit.
Minden úgy kezdődött, hogy otthonának közelében bezárt a gyógyszertár. Addig ott váltotta ki a vérnyomás-csökkentőjét, és egy dobozért 2017 forintot fizetett. A kényszerű patikaváltás miatt azonban a következő receptet egy fővárosi pláza gyógyszertárában váltotta ki, és leesett az álla, mert ott két dobozért nem 4 ezer, hanem több mint 12 ezer forintot kértek.
De nem, az asszisztens nem rontott el semmit, el is magyarázta: ez a gyógyszer vényköteles ugyan, de az egészségbiztosító egy fillér támogatást sem ad hozzá. Ha lenne rajta tb-támogatás, akkor pontosan ugyanannyiba kerülne az ország összes gyógyszertárában, így viszont annyiért adják, amennyiért akarják. S mivel ezzel a hatóanyaggal más gyártó nincs jelen a magyar piacon, nem is tud helyette mást ajánlani.
Olvasónk még sosem hallott hasonlóról, de kíváncsiságból onnantól minden hónapban máshol váltotta ki a receptjét. Kiderült, hogy az asszisztensnek igaza volt, minden gyógyszertárban más összeget kértek el tőle. Néhány kilométeres távolságon belül ugyanazt a készítményt 1730 forintért is meg tudta venni, az eddigi legdrágább találata pedig 6181 forint volt. Az árkülönbség egyetlen dobozon 4450 forint, vagyis három és félszeres.
Az egészségbiztosító kivonul
A nem támogatott, de vényköteles gyógyszerek kategóriájának egyik legkeresettebb tagja egy közismert fogyasztószer. A dán gyártmányt 70 százalékban támogatja a magyar egészségbiztosító, így ez minden gyógyszertárban ugyanannyiba kerül. Az amerikai készítményt azonban egy fillérrel sem, emiatt ennek patikánként szórhat az ára, ám a különbségek itt sokkal nagyobbak, mert ez egy drágább készítmény.
Az injekciót az orvosok jelentős túlsúllyal rendelkező cukorbetegeknek írhatják fel, akik egy erre alapított Facebook-csoportokban osztják meg a patikai árakat. Van, aki 50 kilométert utazik, és még így is megéri neki. Csatlakoztunk a csoporthoz, és patikai nyugtákat kértünk a tagoktól. Innen tudtuk meg, hogy az 5 mg-os hatóanyag-tartalmú, a tb által nem támogatott fogyasztóinjekció a pesti Péceli úti Clematis Gyógyszertárban 103 935 forintba kerül, de van olyan fővárosi patika, ahol 126 070 forintért adják ugyanazt, vagyis 22 ezer forinttal többért. Ugyanennek az injekciónak a 15 mg hatóanyagú változatánál 184 995 és 221 400 forint közötti szórást találtunk, vagyis 36 ezer forintos árkülönbséget. Fontos megjegyezni, hogy
itt nem torokcukorkákról és nem is forró italporokról van szó, amelyek megfázás esetén egy mézes hársfateával is kiválthatóak. Ezek súlyos, életet veszélyeztető betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek. A biztosított pedig gyakran nem is tudja, hogy az áruk gyógyszertáranként változhat.
Ha viszont szembesül ezzel a ténnyel, akkor jön rá, hogy a patikai árakról egyáltalán nem könnyű tájékozódni. Nem szerepelnek nyilvános adatbázisokban, legtöbbször nem elérhetőek a gyógyszertárak honlapján sem. A telefont több helyen fel sem veszik, és ha a biztosított személyesen megy oda érdeklődni, akkor feltartja a sort, amíg a gyógyszerész a gépben keresgéli az árakat. Néhány drága gyógyszernél mégis ez a mindennapi patikai gyakorlat. A betegek próbálkoznak, és előfordul, hogy azt mondják, köszönik, ilyen áron mégsem kérik a gyógyszereiket. Szerencsés esetben átmennek egy másik helyre és ott is érdeklődnek, rosszabb forgatókönyv esetén viszont nem váltják ki a receptet.
Ötezer tétel törölve
Találtunk tehát véletlenszerűen két gyógyszert, amely vényköteles, de a térítési díja patikánként szór, pontosan úgy, mint a recept nélkül kapható termékeké. Arról azonban fogalmunk sem volt, hány ilyen készítmény lehet összesen. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) fordultunk tehát, ahol közölték, az adatok havi bontásban állnak rendelkezésre. Kattintsunk szépen bele, és egyesítsük a számokat, ha akarjuk. Akartuk. Végigkattintottunk 180 táblázatot, amelyek értelmezéséhez kaptunk egy kissé homályos leírást arról, hogy a támogatotti listáról kieső szereknek kétféle kategóriája van. Az egyiknél a gyártó vagy a forgalmazó maga kérte a tb-támogatásból való törlést, a másiknál pedig valahogy az árverseny során veszett el a támogatás amiatt, mert a gyártó nem ment be az árakkal a tb által kért szintre. A táblák egyesítése után azt találtuk, hogy
2010 óta ötezer (!) tételnyi gyógyszert töröltek a támogatotti körből. (Minden egyes hatóanyag-tartalom és kiszerelés külön tételként jelenik meg.)
A vényre írható, de nem támogatott készítmények kategóriája ma már egyáltalán nem elhanyagolható gyógyszercsoport, hónapról hónapra több cikk tartozik bele. Magyarországon rendkívül szigorú a gyógyszerárak és a patikai árrés szabályozása. Hogyan lehetséges, hogy ezt a csoportot mégis ilyen lazán kezeli az egészségpolitika?
Amikor a nulla nem egyenlő a nullával
A gyógyszereknek alapvetően két nagy csoportját különböztetik meg. A vény nélküli készítményeket nem támogatja az egészségbiztosító és szabadárasak. Könnyen felismerhetők, mert ezek töltik meg a televíziók reklámblokkját, a gyógyszertári hirdetési újságok hasábjait. A vényköteles termékekre 5 százalékos áfát kell fizetni, sosem szerepelnek hirdetésekben, a szigorú magyar jogszabályok miatt – a szakmai lapok kivételével – még a nevüket sem szabad leírni.
Bár az egészségbiztosító nem támogatja ezeket, de ettől még nem biztos, hogy a patikák szabadon dönthetnek az árukról. Létezik ugyanis a nulla százalékos támogatású és a nem támogatott vénykötelesek kategóriája. Furcsán hangzik, hiszen a tb mindkettőhöz nulla százalékkal járul hozzá, de a két nulla mégsem ugyanaz. A nulla százalékos támogatottságú szereknek kötött az árrésük, a nem támogatottaknak meg szabad, utóbbiakra a patikák akkora hasznot pakolnak, amekkorát akarnak, illetve amennyit megenged a piac. S mivel a betegek nagy részének az egész jelenségről fogalma sincs, így az árakat a piac sem befolyásolja, mert ahhoz szabad információáramlás is kellene. Ám az itt hiányzik.
Nem akar gyereket? Fizessen!
A kategóriának furcsa története van. A szabadáras vényköteles termékeké talán a fogamzásgátló tabletták támogatási körből való kizárásával kezdődött, de igazi fordulatot akkor vett, amikor 2011-ben a kormány meghirdette a Széll Kálmán Tervet, és brutális árversenyre késztette a gyógyszerpiaci szereplőket. A gyakorlati ok az volt, hogy Orbán Viktor kormánya komolyan vette az unió túlzottdeficit-eljárását, és szerette volna elkerülni a szégyenpadra ültetést. Az ideológiai keretet ehhez úgy rajzolták meg, hogy a gyógyszerkassza kiadásait hitelből fedezi az ország, és „egy átláthatatlan, korrupt rendszeren keresztül ez a pénz a gyógyszergyárakhoz kerül. Az így keletkezett államadósságot azonban a magyar adófizetőknek kell visszafizetni.” A kabinet óriási nyomást helyezett a gyógyszercégekre, hogy csökkentsék az áraikat.
Úgynevezett vaklicitet hirdettek, ami azt jelenti, hogy a versenytársak sem látták egymás árajánlatait. Az azonos hatóanyagú készítmények közül a legkedvezőbb árú lett az etalon, aki ennél 5 százalékkal drágább ajánlatot tett, az megkaphatta a legolcsóbbra jutó tb-támogatást, az ennél drágábbakat viszont a biztosító akár törölhette is a támogatott listájáról. 15 év távlatából tisztán látható, hogy az árverseny mellékhatásaként tömegével távolítottak el gyógyszereket a támogatotti körből. Akkoriban a politikusok a hangsúlyt inkább arra helyezték, hogy a gyártók egy része óriási árengedményt adott, hogy elhappolja a tb-támogatást a versenytársai elől. Úgy látszott, a gyógyszerek árát úgy is vissza lehet nyesni, hogy azzal a beteg és a biztosító is jól járt. Korábban hasonlóra nem volt példa.
Természetes, hogy az egészségbiztosító gyógyszertámogatási listája folyton változik: új gyógyszerek jönnek, régiek meg mennek. Még az is lehet, hogy tömegesen tűnnek el szerek a támogatott listáról, amely így is egyre hosszabb lesz. Például azért, mert a lejárt szabadalmú termékek mellett olcsóbb másolatok, úgynevezett generikumok is megjelennek. Egy-egy originális gyógyszer helyére sok-sok gyártó révén egész „gyógyszercsaládok” kerülhetnek. Ám ez mind ugyanaz a hatóanyag, a folyamat csak a pénztárcára van hatással, nem a gyógyulásra.
Áttörést az új, innovatív készítmények hozhatnak, viszont 2023 vége és 2025 februárja között egy ilyet sem fogadtak be a tb-támogatásba. Akkor 38 betegségcsoportban 52 terápiás szer támogatásáról döntött a Gyógyszerbefogadási Bizottság. Közben viszont folyamatosan kihúzogatták a listán levőket.
2010-ben, még az egész Széll Kálmán terves időszak előtt is volt 209 törölt termék, 2012-re azonban 628-ra ugrott ez a szám. 2016-ig nem is esett évi 300 alá. Így jött össze, hogy 2011 óta több mint ötezer készítmény tb-támogatása szűnt meg. Döntően nem azért, mert a gyártó egy elöregedett, már kevéssé hatásos orvosságot kivont a forgalomból, és helyette újat dobott piacra. A támogatotti listáról lekerülők 34 százalékánál indította a folyamatot maga a gyártó. A többi valahogy megtörtént az árverseny hatására.
Köszönik, nem kérnek a támogatásból
A vaklicit miatt egyes gyógyszeripari szereplők rájöttek, hogy nem kell feltétlenül az egészségbiztosítóra és a vak(licit) szerencsés fordulatára várniuk, és folyton engedniük az árakból. Így került ki az egyik legnagyobb forgalmú vérnyomáscsökkentő a forgalmazó kérésére a tb-támogatási keretből.
Ha egy gyógyszert törölnek a listáról, akkor a betegek azt érzékelik, hogy az ára az egészségbiztosító ártámogatásának megvonása miatt azonnal megugrik, akár többszörösére is nőhet. Majd megkezdődik egy másik folyamat: a patikák akkora árrést tesznek rá, amekkorát akarnak. Vagyis a biztosítottak kiadásai két okból is megnőnek: a támogatás csökkenése és a szabad ár hatására. Fontos szempont volt az is, hogy az egészségbiztosító évekig nem engedélyezett áremelést, még az infláció és a forint romlásának mértékében sem. A szabadáras termékeknél viszont az inflációs nyomás megjelenhet, simán ráterhelik a fogyasztóra. A folyamat legtöbbször kivédhető, ha a beteget az orvosa átállítja az árversenyt megnyerő készítményre.
Nem kötelező védőoltásoktól a szívgyógyszerekig
A drágább gyógyszereket tehát jellemzően a NEAK vonta ki a támogatotti körből, az olcsóbbakat meg maguk a gyártók, mert utóbbiakra hatalmas nyomás nehezedik az anyacégeiktől. Számukra nem a kicsi magyar, hanem a jóval nagyobb német és a francia piac a meghatározó. A nyugati biztosítók árgus szemekkel figyelik a magyarországi árakat, mert a nagy országok elvárják, hogy a legolcsóbb európai árszinten szállítsanak nekik. Ha a gyártók engednek a magyar biztosítónak, azért nagy árat fizetnek: könnyen lehet, hogy a német piacon is csökkenteniük kell az áraikat. Amit nyernek a réven, elveszítenék a vámon, így inkább kiviszik a termékeiket a nem támogatotti körbe. Ma már szinte minden betegség készítményei megtalálhatóak a delistázott gyógyszerek között. A sort a fogamzásgátlók kezdték, de ide tartoznak például a nem kötelező védőoltások, a potenciálnövelők, fogyasztószerek, jó néhány fájdalomcsillapító, lázcsillapítók, de még ismert antibiotikumok is.
Katasztrofális gyógyszerkiadások
Mindez azért érdekes, mert a katasztrofális egészségügyi kiadással sújtott lakosság aránya a 2010-es 0,5 százalékról 2014-re a háztartások 7,4 százalékára emelkedett. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025-ben publikált – de 2015-ből származó – adatai szerint az arány 12 százalékra nőtt.
A lakosság katasztrofális egészségügyi kiadásán azt értik, hogy a családok az élelemre, rezsire és lakhatásra költött összeg után megmaradt bevételük több mint 40 százalékát a saját gyógyíttatásukra fordítják.
Belenyomorodnak a patikai számlába, amely még a magánegészségügynek kifizetett díjak mértékét is messze meghaladja.
Hogyan lehetséges ez? Hiszen közben a gyógyszerek egészségbiztosítási támogatási szintje jelentősen nőtt. A NEAK közlése szerint a 2010-es 72 százalékról 75 százalékra emelkedett. Ami azt jelenti, hogy a biztosítottaknak egy 100 forintos patikaszerre 2010-ben még átlagosan 28 forintot, 2025-ben viszont már csak 25-öt kellett költeni.
A magyarázatot abban véljük felfedezni, hogy az átlagos támogatási szint kiszámolásánál nem az összes vényköteles gyógyszert veszik figyelembe, hanem csak a támogatott medicinák körét. Ha 10 ezer készítményből csak 100 maradna támogatott, akkor persze 9900 durván megdrágulna, mégis azt jelenthetnék, hogy nőtt a támogatási szint, ha a tb a maradék százra kicsit többet költene .
A kiadások legnagyobb részét pedig a zsebből fizetett a gyógyszerszámla okozza. Különösen a szegény háztartásokban nagy a baj, mert ott a fájdalom-és lázcsillapítók, antibiotikumok megvásárlása is gondot okoz. És igen, ezek egy része is átvándorolt az évek során a szabadáras kategóriába. A WHO szerint a gyógyszerekre fordított zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulás a felelős a háztartások által elszenvedett katasztrófális egészségügyi kiadások mintegy háromnegyedéért.
Ám az egészségbiztosító gyógyszerkasszája így is ráfizetéses: tavaly az 500 milliárd forintos tervezett kerethez képest 569 milliárdot költöttek, részint azért, mert rendszeresen alultervezik a kiadásokat. Ha az előző évben 522 milliárdot költött a biztosító, attól még simán beterveznek a következő esztendőre 500 milliárdot, pedig borítékolható a túllépés.
Mindebből az látszik, hogy a 2011-es nagy terv végül is nem valósult meg. Ugyan visszavágták az egészségbiztosító gyógyszerkiadásait, de nem tudtak olyan támogatási rendszert kitalálni, amely a biztosító és a biztosítottak terheit is csökkenti.
A folyamat jelenleg is tart: 2023-ban 481 készítmény esett ki úgy, hogy maga a gyártó mindössze 13 százalékuknál kezdeményezte a törlést.
Az elmúlt 15 évben tehát gyökeresen átalakult a magyar gyógyszerpiac, a patikai termékek tömege indult meg a szabadáras kategória felé.
Ennek súlyát jól érzékelteti, hogy a vényköteles támogatott készítményeknél az árrés még a legdrágább patikaszereknél, az akár milliós összegbe kerül onkológiai gyógyszereknél sem lehet több 990 forintnál. A vényes nem támogatottak nagykereskedelmi árára viszont bármennyit rátehet a patika. Mint a cikkünk elején láthattuk, akár 36 ezer forintot is pluszban.
A patikákon nagy a nyomás, mert minél drágább egy tb-támogatott szer, az állam annál kisebb árrést engedélyez, ezért az infláció évről évre kiharap egy darabot a patikák jövedelmezőségéből. A gyártók és a gyógyszertárak úgy menekülnek, ahogy tudnak, például a vitaminok nagy része mára már gyógyszer jellegét is elveszítette, átminősítették őket gyógyhatású termékké. Így jelentősen drágulhattak, és drágultak is. Például azért is, mert átsorolják őket a 27 százalékos áfa-körbe.
A NEAK-támogatott orvosságoknál a kormány annyira tart a gyógyszerek drágulásától, hogy hatósági árakon és árrésen keresztül fogja a nagykereskedőket és a patikákat is. Közben a gyógyszerészek bére és a rezsiköltség drámaian megugrott. A Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége például azt közölte, hogy
a 990 forintos maximált árrés egyes kiemelkedően drága onkológiai szereknél még a banki költségeket sem fedezi.
Sebaj, mert ott vannak a vény nélküli és a nem támogatott, de vényköteles orvosságok. Kényszerből ráterhelik a költségeket azokra.
Ide jutottunk tehát 15 évvel a tervek bejelentése után, ám cikkünkben csak a főbb folyamatot vázoltuk fel, mert a pontos képhez mintegy 2300 gyógyszertár ötezer tételénél kellene egybevetni az árakat. A cikkünk elején jelzett két készítmény mellé nyolc patika nyolc vényköteles, de nem tb-támogatott árait tételesen is összehasonlítottuk.
- Az egyik leggyakrabban rendelt nem támogatott vérnyomáscsökkentő ára 2950 és 3395 között változik.
- Egy közkedvelt fogamzásgátló három havi adagjánál 2700 forintos árkülönbséget találtunk.
- Egy nem kötelező védőoltásnál viszont közel ötezer forintos különbségre bukkantunk a legolcsóbb és a legdrágább ajánlat között, ugyanazt 28 995 és 33 580 forintért is meg lehetne venni, ha nem lenne hónapok óta hiánycikk.
A legismertebb potencianövelő hatóanyagánál előfordult közel kétszeres ár és 8100 forintos eltérés, ez a nyolcszemes kiszerelésnél azt jelenti, hogy egyetlen tablettán ezer forint az árkülönbség.
Több patikus is jelezte lapunknak: ők a számítógépen beállítanak egy olyan árrést, amit elbír a patikájuk, és minden nem támogatott terméknél ezt alkalmazzák. Más gyógyszerészek eltérő üzletpolitikát követnek, ők egy-egy drágább cikken kevesebbet akarnak keresni, mert valószínűsítik, hogy ezek árát jobban megjegyzik a betegek, míg a többi nem ragad meg a fejükben. Vagyis a drága szereknél óvatosabban áraznak, az olcsóbbaknál viszont megnyomhatják a ceruzát. Találtunk arra is példát, hogy a gyógyszerészek a Facebook-csoportokban kommentelgetik a saját alacsonyabb áraikat, mintha maguk is felhasználók volnának, azt remélve, hogy ezzel vonzzák be a vevőket.
Egy mosogatógép-tablettán nem múlik az ember egészsége, mégis két kattintással ki lehet deríteni, hol adják olcsóbban vagy drágábban. A gyógyszereknél ez elképzelhetetlen. Az egészségbiztosítónál közben szép csendben minden hónapban kitörölgetnek néhány gyógyszert a támogatási körből. Idén eddig 59 vényköteles, tb-támogatásból törölt készítmény árán lepődhetett meg az a beteg, aki éppen ezektől remélt gyógyulást.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
