Az amerikai kormány által nyilvánosságra hozott Epstein-akták között van egy érdekes SMS-váltás Steve Bannon és Jeffrey Epstein között, amiben Orbán Viktort is említik. A trumpista tanácsadó azzal kecsegteti a pedofil üzletembert, hogy ha a segítségével az európai szélsőjobb hatalomra jut, akkor bármilyen neki tetsző szabályozást átvihetnek, például a kriptovaluták esetében.
Bővebben >>>Az amerikai elnök davosi beszédében a történelem legsikeresebb politikusaként ünnepelte magát, gúnyolta az európai vezetőket, és arra utalt, hogy kiszáll a NATO-ból, ha nem kapja meg azt a nagy darab jeget, azaz Grönlandot. Otromba fenyegetőzését nehéz komolyan venni, ilyesmit eddig legfeljebb néhány diktátor engedett meg magának otthon, saját közönsége előtt. Mégsem lehet nem komolyan venni. Gyorselemzés.
Bővebben >>>A szerb kormány bejelentette, hogy a Mol megállapodott a Gazprom Nyefttel a NIS részvényeinek megvásárlásáról, és a magyarországi cég lesz a szerb olajvállalat többségi tulajdonosa. Hétfő reggel megjelent cikkünk éppen ezt a forgatókönyvet valószínüsíti, így az írás állításai érvényesek, csak a feltételes mód már nem indokolt.
Bővebben >>>Végigfut az ember hátán a hideg, amikor ráeszmél, hogy eddigi legjobb barátja, akitől ráadásul nyolcvan évig a biztonsága függött, ellene fordulhat. De ez a realitás – írja lapunknak küldött vendégcikkében Bámer Bence. A külpolitikai újságíró, nemzetközikapcsolatok-elemző a Válasz Online múlt heti cikkére is reagál, amikor korszakhatárnak látja a Venezuelában történteket.
Bővebben >>>Évtizedek óta nem látott a világ ennyire profin szervezett és hatékony katonai műveletet, mint amit az USA vitt véghez a hétvégén Venezuelában. Ami történt, az önmagában még nem merénylet a régi rend ellen, de amikkel Trump közben fenyeget, az az erőszak spirálját is a elszabadíthatja.
Bővebben >>>Az ukrajnai háború felerősítette Európa konfliktusát az új amerikai és a hagyományos orosz hatalompolitikával szemben, de a küzdelem tétje ennél jóval nagyobb. A szabadság megőrzése a közeljövő legfőbb kihívása. 2025-ben forgószél kerekedett, 2026 legfontosabb kérdése, hogy a vihar mennyire szaggat meg minket.
Bővebben >>>Egyre világosabb, hogy miféle pénzügyi védőpajzsról állapodott meg Orbán Viktor Washingtonban. Elsőként a Válasz Online írta meg, hogy egy úgynevezett swap line megállapodás körvonalazódik, és értesüléseink szerint a terv továbbra is napirenden van. Továbbá nem kizárt, hogy nagyobb hitelt is felvesz a magyar kormány amerikai bankoktól. A főszereplő itt a Citibank lehet.
Bővebben >>>Orbán megszerezte Washingtonban, amit akart: kivételt a belengetett orosz energetikai szankciók alól, és hosszú közös szereplést az amerikai elnökkel, aki többször is méltatta őt. Cserébe jórészt még csak fejlesztés alatt álló technológiák valamikori vásárlását kellett megígérnie. Az igazi meglepetés viszont az, hogy egyeztetést indíthatott egy úgynevezett swap line elindításáról, ami a forint árfolyamának erősítését segítheti. Milei argentin elnök kapott hasonlót nemrégiben.
Bővebben >>>Pillangóhatásnak nevezik, amikor egy látszólag apró jelenség óriási kataklizmát okoz. A példa szerint, ha egy pillangó meglebbenti a szárnyát Pekingben, abból hónapok múltán tornádó lehet New Yorkban. Most éppen egy kínai kormányrendelet következménye hozhat óriási káoszt a világban. A csütörtökön beígért rendelet a ritkaföldfémek külkereskedelmi engedélyeztetéséről szól. Trump válaszul óriási vámmal fenyeget. Ha ebben a konfliktusban elszabadulnak a nagyhatalmak, az a magyar iparnak, de az ukrán hadseregnek is óriási gondot okozna.
Bővebben >>>Az alaszkai első epizód után Washingtonban folytatta béketeremtő fáradozását Donald Trump. Zelenszkij mellett az európai nagyhatalmak vezetői asszisztáltak ezúttal a műsorhoz. Kedélyesen, de bármi konkrét eredmény nélkül. Putyin békefeltételei irreálisak, tűzszünetre pedig nem hajlandó.
Bővebben >>>Putyin egy százéves amerikai külpolitikai doktrínát, az 1945 után érvénybe lépett nagyhatalmi konszenzust próbálta felrúgatni Trumppal Alaszkában pénteken. Az amerikai elnök néhány szimbolikus gesztussal jelezte ugyan a nyitottságát, de végül ellenállt. A nagy tabudöntés a területszerző háborúk jóváhagyása lett volna. Világmagyarázat.
Bővebben >>>Európa legerősebb országainak vezetőit egyre jobban aggasztja Oroszország készülődése egy újabb háborúra. Fegyerkeznek, új szövetségeket kötnek. A NATO előrejelzése szerint akár már 2027-ben megtörténhet, hogy Kína és Oroszország egyszerre indít támadást a Nyugat ellen. Orbán Viktor szerint „ez vicces érvelés”. Tényleg az? Háttér.
Bővebben >>>A magyar és a francia kormány szidta, a német és az olasz megkönnyebbülve nyugtázta, az amerikai a történelem legnagyszerűbbjének nevezte Donald Trump és Ursula von der Leyen kereskedelmi megállapodását. A legérdekesebb azonban nem az a kérdés, hogy melyik fél tárgyalt ügyesebben. Inkább az, hogy mennyire maradt komolyan vehető a világpolitika. A válasz az, hogy sajnos kevéssé: az egyezség fontos pontjai ugyanis teljesen elrugaszkodottak a valóságtól. Elemzés.
Bővebben >>>Problémák ettől még maradtak az évtizedes csúszásban lévő beruházással. Az orosz energiára alapozó magyar stratégia miatt néhány havonta washingtoni, brüsszeli és moszkvai különalkukra szorul az ország. Exkluzív háttér.
Bővebben >>>Trump gyors békét ígért Ukrajnában, de egyelőre csak annyit ért el, hogy az európaiak többet fordítanak az ország védelmére, mint az USA. Kikényszerített egy bányászati egyezményt a kijevi vezetéstől, de hogy ennek terhére elegendő amerikai katonai segítség megy-e nyártól, amikor kifut a még Biden idején elfogadott utolsó program, az nem világos. Trump április közepéig inkább az orosz igényeket méltányolta, de ez sem volt elég még tűzszünethez sem. Most kicsit ukránbarátabbnak látszik az amerikai politika, de stabil elköteleződésnek továbbra sincs nyoma.
Bővebben >>>
