Az alaszkai első epizód után Washingtonban folytatta béketeremtő fáradozását Donald Trump. Zelenszkij mellett az európai nagyhatalmak vezetői asszisztáltak ezúttal a műsorhoz. Kedélyesen, de bármi konkrét eredmény nélkül. Putyin békefeltételei irreálisak, tűzszünetre pedig nem hajlandó.
Bővebben >>>Putyin egy százéves amerikai külpolitikai doktrínát, az 1945 után érvénybe lépett nagyhatalmi konszenzust próbálta felrúgatni Trumppal Alaszkában pénteken. Az amerikai elnök néhány szimbolikus gesztussal jelezte ugyan a nyitottságát, de végül ellenállt. A nagy tabudöntés a területszerző háborúk jóváhagyása lett volna. Világmagyarázat.
Bővebben >>>Európa legerősebb országainak vezetőit egyre jobban aggasztja Oroszország készülődése egy újabb háborúra. Fegyerkeznek, új szövetségeket kötnek. A NATO előrejelzése szerint akár már 2027-ben megtörténhet, hogy Kína és Oroszország egyszerre indít támadást a Nyugat ellen. Orbán Viktor szerint „ez vicces érvelés”. Tényleg az? Háttér.
Bővebben >>>A magyar és a francia kormány szidta, a német és az olasz megkönnyebbülve nyugtázta, az amerikai a történelem legnagyszerűbbjének nevezte Donald Trump és Ursula von der Leyen kereskedelmi megállapodását. A legérdekesebb azonban nem az a kérdés, hogy melyik fél tárgyalt ügyesebben. Inkább az, hogy mennyire maradt komolyan vehető a világpolitika. A válasz az, hogy sajnos kevéssé: az egyezség fontos pontjai ugyanis teljesen elrugaszkodottak a valóságtól. Elemzés.
Bővebben >>>Problémák ettől még maradtak az évtizedes csúszásban lévő beruházással. Az orosz energiára alapozó magyar stratégia miatt néhány havonta washingtoni, brüsszeli és moszkvai különalkukra szorul az ország. Exkluzív háttér.
Bővebben >>>Trump gyors békét ígért Ukrajnában, de egyelőre csak annyit ért el, hogy az európaiak többet fordítanak az ország védelmére, mint az USA. Kikényszerített egy bányászati egyezményt a kijevi vezetéstől, de hogy ennek terhére elegendő amerikai katonai segítség megy-e nyártól, amikor kifut a még Biden idején elfogadott utolsó program, az nem világos. Trump április közepéig inkább az orosz igényeket méltányolta, de ez sem volt elég még tűzszünethez sem. Most kicsit ukránbarátabbnak látszik az amerikai politika, de stabil elköteleződésnek továbbra sincs nyoma.
Bővebben >>>Közvetlenül leginkább a győri Audinak okoz gondot az új amerikai vámpolitika, de az egész exportra épülő magyar gazdaságnak rosszat tesz, ha a világkereskedelem szenved. Az USA kormánya Európától elsősorban nem kisebb vámokat, hanem a piac megnyitását várja el, és az új vámokat indokló dokumentumában külön kitér a magyar közbeszerzések korrupciójára.
Bővebben >>>Miközben hivatalosan a magyar és a szlovák kormány egyetért abban, hogy az ukránoknak át kellene engedniük az orosz gázt, a valóságban Budapest és Pozsony között ebben komoly érdekellentét van. Trump színrelépése pedig elképesztő bejelentéseknek adott teret az orosz gázról, Lavrov már az Északi Áramlat újranyitásáról beszél. A politikusok teljes kiszámíthatatlansága aranybánya a spekulánsoknak. Szlovák-magyar lobbi […]
Bővebben >>>A kijevi születésű és a 2000-es években moszkvai tévéproducerként dolgozó Peter Pomerantsev mostanra a putyini propaganda egyik legismertebb kutatója. Budapesti látogatásán arra figyelmeztetett, hogy az Orbán-kormány külpolitikája miatt Magyarország védtelenné válhat és kiszolgáltatja magát az orosz önkénynek. Oroszország pedig éppen visszavág az elvesztett hidegháborúért, és Moszkvában abban bíznak, hogy Trump lesz az USA Gorbacsovja.
Bővebben >>>Alig néhány nap alatt összeomlott a nyugati világ szövetségi rendszere. A Trump-kormány jelezte, hogy az oroszok minden követelesét elfogadják, és abban is egyetérteni látszik Washington Moszkvával, hogy az EU-t szét kell verni. Nem világos, hogy miért történik mindez, de van olyan meglepetés, mint a Molotov–Ribbentrop-paktum volt.
Bővebben >>>Csütörtök délelőtt Gulyás Gergely ráijesztett Európára azzal, hogy esetleg megvétózza Magyarország az orosz szankciók meghosszabbítását. Aztán Szijjártó korrigált, hogy a magyar szuverenitás jegyében megkérdezi az amerikait, mit tegyen. Majd felhívta az orosz energiaügyi minisztert. Trump közben megüzente, ha Putyin nem fogadja el a békejavaslatát, akkor olyan szankciókat vet ki rá, hogy belerokkan.
Bővebben >>>Szíria megszabadult a diktátorától, de a több mint egy évtizede tartó polgárháború miatt romokban hever. Egy teljes generáció nőtt fel úgy, hogy az iskolai felelés helyett az életben maradás volt számukra a hétköznapok kihívása. Hogy erről az alapról lehet-e egy (vagy két vagy több) normális országot építeni, az csak évek múlva derül ki.
Bővebben >>>Donald Trumpot választották az Egyesült Államok elnökévé. Az önfejűségéről ismert, provokatív gesztusokra mindig kész politikus 2016 és 2020 között már megmutatta, hogy nem viseli a szívén Európa megmentését, szövetségi rendszerek helyett üzleti megközelítésű alkukban hisz. Ez azt jelenti, hogy az orosz agresszió ellenére sem számíthat automatikus amerikai védelemre Európa.
Bővebben >>>Miért rombolók az Orbán Balázs-féle megszólalások? Miért éppen annyi forradalmárt végeztetett ki Kádár, amennyit? Mekkora esély volt arra, hogy a szovjetek kivonulnak és szabadabb országgá válunk? Az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója előtti utolsó HetiVálaszban Rainer M. János történész válaszol Ablonczy Bálint és Stumpf András kérdéseire.
Bővebben >>>Orbán Viktor semlegességet hirdetett, valójában azonban a NATO és az EU ellenségeivel együtt támadja a saját hivatalos szövetségeseit. Válaszképpen Washington és Berlin felől is szokatlanul éles kritikát, sőt, fenyegetést kapott a magyar kormány ezen az őszön. A hangulat rosszabb, mint valaha. Háttér.
Bővebben >>>
