2021 új abszurdja: az egyházi történelemtankönyv jobb és tudományosabb lett az államinál

·2021.04.19

Se „hun lobbi”, se „agymosás” – az összes elfogult várakozásra rácáfolnak a most megjelent katolikus szemléletű gimnáziumi tankönyvek, melyeket a világi iskolák is választhatnak szeptembertől. Elemzésünkből kiderül, hogy kompatibilitási zavarok ettől még lehetnek: a finnugor nyelvrokonság körüli vitákról, a honfoglalást kiváltó eseményekről és Szent István koronázási helyszínéről is mást mond az állami tankönyv, mint az egyházi.

„Haladnak a korral erősen visszafelé. kőtábla mikor lesz?”; „nem agymosást szeretnének a pedagógusok!!!”; „Ki vagyok akadva! 2021-ben vissza a tudatlanságba?”; „A geocentrikus világképet már idén, szeptembertől visszaállítják, vagy majd csak jövőre?” – néhány tipikus Facebook-hozzászólás a „Szeptembertől katolikus szemléletű történelem- és irodalomkönyvet is választhatnak az iskolák” című hírek alól. Az alig háromszáz szavas múlt heti közlemény tényleg extrém mennyiségű epeömlést ihletett különböző oldalakon.

Pedig egy egyházi kiadású tankönyv nem tűnik kifejezetten felháborító dolognak, békeidőben valószínűleg mínuszos hír lenne belőle, csendesebb fogadtatással. Csakhogy a magyar oktatásban régóta nincs békeidő. 2014-ben államosították és centralizálták a tankönyvfejlesztést és -kiadást, kiszorítva a piaci szereplőket és durván szűkítve a tankönyvválasztás szabadságát. Évekig nyúló huzavona után 2020 elején megjelent az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), melynek főként magyar nyelv és irodalmat, történelmet és ének-zenét érintő részei miatt széles szakmai tiltakozás alakult ki – egyetemi tanszékek, gyakorlógimnáziumi munkaközösségek, tantestületek stb. –, világnézettől függetlenül. Ilyen előzmények után nem is annyira meglepő, ha a Szent István Társulatnál most megjelent katolikus szemléletű tankönyvcsaládot sokan rögtön a Semjén Zsolt-i értelemben vett „kereszténydemokrácia” újabb kicsúcsosodásaként, ideológiai presszióként dekódolták. Anélkül, hogy beleolvastak volna a kiadványokba.

Mi ezért most átnéztük az eddig megjelent könyveket, valamint kikértük több világi pedagógus és történész véleményét is. A konklúzió nagyjából egybehangzó: az előítéletek dacára szakmailag figyelemreméltó, világnézeti nyomulástól mentes munkák születtek.

És ami igazán zavarba ejtő: az egyházi történelemtankönyvek jobbak, „tudományosabbak”, mint az államiak. Különösen olyan szenzitív témában, mint a magyar őstörténet.

Egyik történelemtanár forrásunk azt mondta, még szívesebben is vinné az órára ezt az egyházi könyvet, mint a 2020-as „OH-s” (Oktatási Hivatal) kiadványt – pedig világi iskolában tanít. Hogy állt elő ez az abszurd helyzet? Mitől „katolikus szemléletű” egy tankönyv, amelynek a feladata a türannosz és a háromnyomásos gazdálkodás elmagyarázása? A válaszokért felkerestük a szerzőket, illetve összehasonlítottuk az állami és az egyházi tananyagokat az egyik legérzékenyebb résznél: a magyar őstörténetnél és a honfoglalásnál.

Ám a tartalmi ügyek előtt van egy nem kevésbé fontos technikai kérdés: honnan termett egyáltalán ide egy teljesen új, akkreditált és választhatóvá tett tankönyvcsalád, ha egyszer az állam 2014-ben felszámolta a piacot? A közleményekből kiolvasható, hogy a teljes tananyag-fejlesztést a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) rendelte meg, és a Katolikus Pedagógiai Intézet (KaPI) bábáskodott felette, de az anyagi forrást és egyáltalán, a hivatalos tankönyvvé válás lehetőségét nem említik. A kolofon annyit ír, hogy a program (tankönyv, módszertani segédkönyv) az EGYH-KCP-16-P-0111 számú projekt keretében valósul meg – vagyis a pénz pályázatból származik. „Ne úgy képzeljék, mint egy nyílt pályázatot. Informálisan ment az egész a minisztériummal, az ötlettől a megjelenés lehetőségéig” – mondja a folyamatot ismerő, iskolaigazgató forrásunk. Hozzáteszi: ez nem jelent fordulatot, vagyis nem várható „beözönlés” a meglevő tankönyvlistákra, ahogy nem jön a katolikus mellé református vagy evangélikus szemléletű tankönyv sem.

Az új könyvek ugyanúgy választhatók, szabadon rendelhetők lesznek, mint az eddig a listán levők, és nem teszik őket kötelezővé az egyházi iskolákban sem.

Krisztus Krisztus előtt született

„Megmondom, milyen az igazi katolikus tankönyv: jó” – a tananyagfejlesztés kezdetén állítólag ezt az útmutatást adta az egyik tekintélyes piarista pap tanár. Az általunk megkérdezett pedagógusok egybehangzóan mondják, hogy az egyház ebben a szellemben kísérte végig a tananyagfejlesztést, nem ültek a szerzők nyakára sem a püspöki karból, sem máshonnan. „Az alkotás folyamatában, a szerzői és a szerkesztői munkában is teljes szabadságot kaptunk mind a megbízó Püspöki Konferenciától, mind a szakmai kapcsolattartó KaPI-tól – mondja lapunknak dr. Kovács Örs, a középiskolai történelemkönyvek főszerkesztője. – A szerzők, a szakmai és pedagógiai lektorok, szaktanácsadók személyéről mi magunk döntöttünk Tamásiné Makay Mariann szerkesztőtársammal. A tankönyvet egyházi lektor véleményezte, az MKPK részéről is többen átnézték. A cél itt is az volt, hogy magas színvonalú szakmai munka folyjon, és az ehhez szükséges a feltételeket teremtette meg az MKPK. Az, hogy katolikus iskola tanárát választották főszerkesztőnek, részükről tudatos döntés és választás volt.”

Fotó: Árvai Károly / AFP)

„Tankönyvünk vállaltan katolikus szemléletű, de ez nem azt jelenti, hogy homogén szerzőcsapat készítette – mondja Makay Mariann szerkesztő. – Mindannyian a keresztény erkölcs platformján állunk, de világnézetben különbözünk; a könyv színes közösség munkája, és ezt értéknek tartjuk.”

Ha a kritérium annyi, hogy legyen „jó”, az alkotógárda pedig „színes”, akkor mégis mitől katolikus a tankönyv? Például a masszívabb egyháztörténeti részektől: első olvasásra látható, hogy a Szent István Társulat könyvei ebben többet adnak, mint állami társaik. Meg attól, hogy 9. osztályban a keresztes háborúkat igyekszik elkummantani – gondolná az egyszeri kommentelő. Nos, pont nem ez a helyzet: a 11-13. század közötti hadjáratokat bemutató leckében, a Múlt, jelen, jövő rovatban helyet kapott a Történelmi bocsánatkérés című anyagrész, mely forrásként Szent II. János Pál 2001-es görögországi útján elhangzottakat idézi. Ebben a pápa bocsánatot kért a Konstantinápolyt elfoglaló negyedik keresztes hadjárat során elkövetett tettekért. (A teljes kilencedikes egyházi tankönyv letölthető innen.) „A tanulók feladata pedig az, hogy vitassák meg, van-e erkölcsi felelősségünk elődeink bűneiért. Mindezzel az volt a célunk, hogy ne csak a megtörtént szörnyű események ténye szerepeljen a tankönyvben. Hanem adjunk nekik súlyt azzal, hogy teret és lehetőséget kínálunk a diákokkal folytatott megalapozott erkölcsi gondolkodásnak” – mondja a Válasz Online-nak Makay Mariann.

A katolikus tankönyv tehát több helyet enged az egyház történetének, szentírási idézeteknek és a hozzájuk kapcsolódó kérdéseknek, valamint morális felvetéseknek. Geocentrikus világképpel és hasonlókkal viszont nem vádolható. Sőt, a kereszténységről szóló leckében a diák arról is értesülhet: Jézus Krisztus valójában Krisztus előtt született.

Megint a finnugor háború

Az egyik 9. osztályos történelem tankönyv leírja, hogy a hun–magyar rokonságot „tudományos érvek nem támasztják alá”, a másik a mondák forrásértékét hangsúlyozva leírja, hogy azok „párhuzamos motívumai a sztyeppei (szkíta, hun, törökségi) népek közé vezetnek”. Az egyik 38 szót szentel a László Gyula-féle kettős honfoglalásnak, a másik 160-at, valamint egy közel féloldalas folyamatábrát. Az egyik megemlíti, hogy a honfoglalás előtt, Etelközben támadás érte a magyarokat, a másik erről egyáltalán nem ír, csakis tudatos átvándorlásról. Vajon a kettő közül melyik a katolikus szemléletű?

Az első. Kovács Örsék munkája bizony közelebb áll a tudományos fősodorhoz, és a „hun lobbival” (a kifejezést korábbi cikkünkből kölcsönöztük) szemben is tisztes távolságot tart. Szakmai háttere ráadásul nehezen kezdhető ki: a tankönyv lektora Szovák Kornél Széchenyi-díjas klasszika-filológus, középkorkutató volt, az őstörténeti részek konzulense pedig Szenthe Gergely régész-szakmuzeológus.

„A magyar őstörténetről szóló leckében rögtön az elején leszögezzük, hogy – miután kevés írott forrás áll a kutatók rendelkezésére – a korszakkal kapcsolatban nem mindig tudunk biztos állításokat megfogalmazni – mondja Makay Mariann. – Csábító, hogy a hézagokat a fantáziánkkal pótoljuk, de ezt egy tankönyv nem engedheti meg magának. El szerettük volna kerülni a kinyilatkoztatásokat, inkább bemutattuk, de legalábbis említettük a legfontosabb elméleteket, utaltunk a jelenleg is zajló régészeti, archeogenetikai kutatásokra.”

A magyar nép vándorlása a katolikus egyházi (fent) és az állami (lent) tankönyv térképein. Az egyházi külön térképen mutatja a nyelvészeti és külön a régészeti módszertan alapján rekonstruált útvonalat (forrás: katped.hu és tankonyvkatalogus.hu)

Tanulságos az állami és az egyházi tankönyv nyelvészeti része is. Nyelvünk finnugor származását előbbi sem tagadja („A magyar nyelvet párhuzamai alapján a XIX. század második felében felállított nyelvcsaládfa-elmélet a finnugor nyelvcsaládba sorolja.”), ám közben úgy ír róla, mint máig vitatott elméletről: „A vitát, amely döntően a finnugor vagy a török származás kérdése körül zajlik, politikai felhangok is színezték és színezik.” (A teljes állami kilencedikes tankönyv letölthető innen.) Ugyanerről a katolikus tankönyvben ezt olvassuk: „Bár kezdetben a közgondolkodás mereven elutasította, a tudományos vita lezárult: biztosan állítjuk, hogy a magyar nyelv finnugor nyelv […] A rokon nyelveket beszélő népek azonban biológiai értelemben nem feltétlenül rokonai egymásnak, így a magyar nép sem közös eredetű a többi nyelvrokon néppel.”

A legnagyobb aránykülönbség a már említett kettős honfoglalásnál érhető tetten. Míg az állami tankönyv külön alcím alatt, hosszan tárgyalja László Gyula elméletét, ábrát is mellékel hozzá és hosszabb szemelvényt is közread a régészprofesszor leghíresebb munkájából, addig a katolikus kötet kétmondatos fogalommagyarázatra szorítokozik. A tézis, ugye, arról szól, hogy a magyarok a 7., illetve a 9. század végén, két hullámban érkeztek a Kárpát-medencébe, így az Árpád-féle honfoglalás csak a második ilyen aktus volt. László Gyula elméletével önmagában semmi gond sincs, hiszen szerzője tudományos alapon fogalmazta meg azt, de később történészek és régészek is megcáfolták, így a vita mai állása szerint a kettős honfoglalás nem bizonyítható. Ebben a minőségében pedig kissé aránytalannak tűnik az állami tankönyvben neki szentelt óriási hely. (Úgy már persze világosabb a helyzet, ha megemlítjük, hogy az állami tankönyv szerzője Szabados György történész, a Magyarságkutató Intézet alá tagolt László Gyula Kutatóközpont és Archívum vezetője.)

A kettős honfoglalás tézise az állami (balra) és a katolikus egyházi (jobbra) tankönyv hasábjain (forrás: katped.hu és tankonyvkatalogus.hu)

Az Oktatási Hivatal működését ismerő forrásunk szerint a hűvös tudományosság miatt volt is némi problémázás az új, katolikus tankönyv hivatalos akkreditációs folyamatában. Az állami szakértői véleményezés ugyanis kifogásolta, hogy a kettős honfoglalás csupán a forgalomtárban szerepel (eleget téve a tantervi kötelezettségnek), a lecke folyószövegében viszont nem. Így végül átemelték oda is. Röviden.

Úgy tudjuk, hogy az akkreditációnál csakis a magyar őstörténet egyes pontjain akadtak fenn. A többihez nem érkezett észrevétel.

Végezetül még egy példa az egyházi és állami tananyagok kompatibilitási problémájára, ezúttal nem az őstörténetből. A 2020-ban kiadott állami 9. osztályos történelem tankönyv azt írja, Szent István „II. Szilveszter pápától koronát kapott, amellyel 1000 karácsonyán Székesfehérvárott megkoronázták”. Ezzel szemben a 2021-ben megjelent egyházi 9. osztályos történelem tankönyv szerint Istvánt „1000-ben (vagy1001-ben) Esztergomban királlyá koronázták”. Mindkettő akkreditált, hivatalos szöveg. De akkor most Székesfehérvár vagy Esztergom? Szó sincs sajtóhibáról; a tudományban erről az aprónak tűnő részletről is bőven el lehet vitatkozni. Legutóbb Thoroczkay Gábor, az ELTE történésze publikált tanulmányt az Egyháztörténeti Szemle hasábjain, a filológiai mellett régészeti-művészettörténeti érvekkel is bizonyítva, hogy a fehérvári koronázás nem támasztható alá. Már csak az a kérdés, hogy az érettségin melyik városért jár pontlevonás.

Egyházi vagy állami?

A tananyag minőségéről persze végső soron a napi gyakorlati használat dönt. A katolikus tankönyvnek ebben is lesz némi előnye: hamarosan elkészül hozzá egy részletes, digitális módszertani segédkönyv, melyet több pedagógus beszélgetőtársunk is óriási dologként írt le. Először adnak ugyanis egy tankönyv mellé szisztematikusan végiggondolt és összeállított kalauzt, amely a források és a feladatok felhasználásában segít.

Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a cikkünk elején idézett kommentelők által elátkozott egyházi tankönyv nemcsak tudományosan teljesít jobban, de a nagyszabású segédanyag-fejlesztés miatt – csengjen ez a szó bármilyen rosszul – progresszívebb is, mint állami párja. 2021-ben ennek azért van hírértéke.


Nyitókép: a katolikus szemléletű kilencedikes történelem tankönyv belső borítója és Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye (illusztráció: Válasz Online)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

hirdetés

Kategória: Nagytotál