A magyar nemzet önfelszámoló: területileg, életminőségben, létszámban, életkedvben. Éppen ezért még a NER destruktivitása sem veszélyezteti a rendszer sikerét. Válaszok a Válaszon – első rész.
Bővebben >>>„Pont az tesz minket erőssé, hogy nem feltétlenül értünk mindenben egyet. Magyarországnak is megvan a saját nézőpontja, de része és támogatója a háborúval kapcsolatos NATO-konszenzusnak” – mondja lapunknak Karen Donfried, az Egyesült Államok külügyminisztériumának európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkára.
Bővebben >>>„A szavazók nagyjából 15 százaléka szívesen csatlakozna szinte bármilyen új kezdeményezéshez, amely túlmutat posztkommunista jelenünk szánalmas alternatíváján” – írja Lányi András. Vitaindító.
Bővebben >>>Magyarország újabb fontos eseményen, a hétvégi cseh elnökválasztáson állt látványosan a vesztes jelölt oldalára. Mi lehet a számítás emögött? Mik a magyar külpolitika kilátásai, van-e esély javítani az ország elszigeteltségén és visszanyerni a partnerek bizalmát?
Bővebben >>>Meglepő társadalmi folyamat zajlik Magyarországon: az alkalmazott szakmunkások és betanított munkások közül az utóbbi években egyre többen kerültek fel a legfelső jövedelmi ötödbe, miközben értelmiségi csoportok kicsúsztak onnan. A Válasz Online a TÁRKI kutatása mellett két gyár és az állam által fizetett értelmiségiek példáján mutatja be a folyamatot.
Bővebben >>>Tévhit, hogy a mostani a legnagyobb válság a NER történetében, hogy a megélhetési költségek növekedése elkerülhetetlenül népszerűtlenné teszi a kormányt, vagy hogy az ellenzék felelős az alternatíva hiányáért. A Válasz Online év végi vissza- és előretekintő, elemző sorozatának következő írása.
Bővebben >>>„Moszkva soha nem jön ki rosszul Orbánék helyezkedéséből. A magyarok viszont elég sokszor” – summáz Szalay Zoltán a lapunk felkérésére írt, 2022-t szlovákiai magyar szemmel elemző cikkében. A Napunk.sk vezető szerkesztője egyúttal megmutatja: az Orbán-kormány Moszkva-hűségéből fakadó elmagányosodása az oka annak, hogy éppen csak a szlovákiai magyarok érdekeiért nem áll ki a szavakban mindig nagyon nemzeti magyar vezetés.
Bővebben >>>Azért nincs jövőképünk, mert mi voltunk a jövő. A tizenkilencedik század jövője – írja lapunknak küldött, 2023 elé írt esszéjében Lányi András. Lapunk az év utolsó munkahetén vissza- és a jövőbe tekintő, elemző írásokat közöl – a filozófus cikkével kezdve a sort.
Bővebben >>>Ha a Matolcsy Ádámok országában bárki elhiszi, hogy a szombat óta jogilag létező, ma munkába álló Integritás Hatóság érdemben változtatni tud a magyar közállapotokon, az olvasson több klasszikus filozófust. Egyet mindenképpen: Lánczi Andrást, aki hét éve megmondta már, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. A valóság azért elkezdett kopogtatni Orbán Viktor ablakán is, s a váratlan kormányátalakítás is ennek következménye lehet. Vélemény.
Bővebben >>>Lapunk térképre helyezte a kabinet előkészítő anyagában „optimális” üzemméret kialakításával érintett körzeteket, és azt találtuk, a nagy kormányzati orvos-újraelosztási tervekbe nemcsak a magyar vidék, de még a főváros is beleremegne.
Bővebben >>>Azt még a teljes gőzzel üzemelő Rogán-művek sem tudja elhitetni, hogy az iskola felesleges, hogy tanár nem kell. Még a Fidesz törzsszavazóival sem. Hacsak nem jön Gyurcsány Ferenc… Persze jön. De nem baj. Nem kell törődni vele. Vélemény.
Bővebben >>>Rendszeres szerzőnk szerint a megoldás rég nem oktatási-politikai kérdés, mert Magyarországon újjáépült a szocializmus tudásellenes társadalomszerkezete. Vélemény.
Bővebben >>>Nagy idők tanúinak vitája: egy asztalhoz ültettük Antall József környezetének két meghatározó alakját, Kodolányi Gyulát és Kiss Gy. Csabát, hogy három évtized távlatából mérlegre tegyék a rendszerváltó miniszterelnök munkásságát és az egész átmenetet. Csurkától a paktumon át a taxisblokádig.
Bővebben >>>Noha a sajtó épp azzal van tele, hogy Donáth Anna leteremtette Gyurcsány Ferencet, a Momentum előző elnöke jóval fontosabb témát boncolgató és nagyobb lélegzetű írást küldött lapunknak, amely szintén nem nélkülözi a DK-val való konfrontációt.
Bővebben >>>Két szám: 4 abortusz vagy 204 – ennyi jut száz megszületett gyermekre a 30-34 éves diplomás és az általános iskolát sem befejező 40 feletti nőknél.
Bővebben >>>
