Magyar Péter miniszterelnöki esküje nem egyszerű közjogi aktus volt, hanem bocsánatkérés, elszámoltatási ígéret, politikai színház és népünnepély egyszerre. A Válasz Podcastban Benyó Rita, Magyari Péter és Stumpf András arról beszéltek: a beszéd megpróbálta elválasztani a megbékélést a felelősségre vonástól. Szóba került az Országház újbóli megnyitása az újságírók előtt, a Mi Hazánk kivonulása, a Kossuth téri közösségi élmény, valamint az is, milyen kognitív disszonanciát jelez Orbán Viktor választás utáni Dopeman-interjúja. Magyari szerint a nap legfontosabb üzenete az lehetett: „a parlament, a hatalom, a közjog – ez a mienk, többet nem engedhetjük el”.
Bővebben >>>Könnyekig meghatódott Rainer M. János április 12-én este, amikor a körúton 18–20 éves fiatalokat hallott Kossuth-nótát énekelni. A történész azt mondja, a választás eredménye után nem szorongást, hanem felszabadultságot érez – nagyobbat, mint 1990-ben. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában arról beszéltünk, mit jelent történészi szemmel a „Ruszkik, haza!” újbóli elemi ereje, hogyan lehetne 1956 hetvenedik évfordulójából gyász- helyett szabadságünnep, és miért lenne hiba, ha az új hatalom is saját emlékezetpolitikai kánont akarna építeni.
Bővebben >>>Elérhet-e gyors sikert az unióval és a források kiolvasztásával Magyar Péter kormánya? Miben „keménykedhet” Magyarország Brüsszellel, és mi az, amiben biztosan engedni kell? Mennyire fáj – az immár általunk sem vétózott – új uniós szankciós csomag az oroszoknak? Célra vezethet-e Trump őrült politikája Iránnal? Fenyeget-e posztkommunista–széljobbos összeborulással a román kormányválság? Itt a HetiVálasz májusi külpolitikai adása – Ablonczy Bálinttal, Magyari Péterrel és Vörös Szabolccsal.
Bővebben >>>„Van bennem harag az elmúlt 16 évvel kapcsolatban” – mondja a Heti Válasz friss adásában Hodász András egykori katolikus pap, aki csodálkozik, hogy nem szakadt rá a plafon Veres András püspökre, amikor az a minap arról beszélt: nem volt nyomásgyakorlás az egyházra a Fidesz-kormány részéről.
Bővebben >>>Választói forradalom zajlott le Magyarországon – állítja Szabó Andrea szociológus a Választás ’26 Benyó Ritával legújabb adásában. Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy a pártra ezúttal vereség vár. A fiatal generáció döntő szerepet játszott a fordulatban; a kérdés most az, hogy Magyar Péter képes lesz-e őszintén szembesíteni az országot a valós helyzettel, végrehajtani az elszámoltatást és megteremteni a nemzeti megbékélést.
Bővebben >>>A kegyelmi üggyel kegyelmi pillanatok sora kezdődött, és mára sokkal világosabb, miben élünk, mint addig bármikor. Magyarország történelmi jelentőségű választás előtt áll. Kelet vagy Nyugat, orosz vazallusi lét vagy jogok és kötelességek egy nyugati szövetségben, újfeudalizmus vagy esély a polgári köztársaságra.
Bővebben >>>Orbán Viktor rendszere visszalökte az országot az 1980-as évekbe: központosít és a gátlástalanságot jutalmazza. Az orosz elköteleződés természetes következménye a folyamatnak. Ha Orbán marad, eljöhet a pont, amikor már nem lesz módja a magyar népnek ismét a Nyugat felé fordulni. Erre utal Putyin és Orbán telefonbeszélgetésének kiszivárogtatása. Helyzetkép választás előtt.
Bővebben >>>Huszár Ákos az Osztály hosszú árnyéka című kötetében szemléletesen mutatja be, miért a kékgalléros szakik dönthetik el az idei választásokat, és a rendszer szimbólumává váló stadionok hogyan képezik le a mai magyar társadalom szerkezetét. Ha meg szeretnénk érteni, mi zajlott az elmúlt években, legjobb, ha besurranunk egy stadion VIP bejáratán. Induljunk!
Bővebben >>>A ma napvilágra került orosz-magyar külügyminiszteri balalajka nem csak a tartalom miatt rémisztő. Bár az se semmi: világosan látszik, hogy a magyar külügyminiszter nem a magyar nemzeti érdeket képviselte. Hanem az oroszt. Utóbbiaktól kért érveket még arra is, miként tüntesse fel magyar érdekként azt, ami nem az: orosz bankok levételét a szankciós listákról. Kádár óta nem láttuk a szervilis hazaárulás ilyen feltűnő megnyilvánulásait. Annak viszont, hogy a beszélgetéseket nyilvánosságra hozták, üzenetértéke is van. Az, hogy a jelenlegi magyar kormány iránt a bizalom utolsó morzsája is elfogyott az Európai Unióban. Az ellenség csapatába sorolják, s újrázása esetén a magyar uniós tagság a tét. Dühös publicisztika.
Bővebben >>>A Válasz Online szerkesztősége egy offline kiadvánnyal, a NER-akták – Az Orbán-korszak 50 legpiszkosabb ügylete című bookazine-nal tett pontot a kormányzati ciklus végére. Nyilván lehetett volna könyvet írni a jogállam leépülésének ötven állomásáról, vagy például az akkugyáras környezetkárosítás stációiról is. Meg annyi mindenről. Mégis maradtunk a korrupciós tematikánál, a perverz elmértéktelenedés, illetve a választások előtti vagyonmenekítés dokumentálásánál. Egyszerűen azért, mert ez a legjobban adatolható, legtényszerűbb történet. Az alábbiakban a kötet előszavát közöljük.
Bővebben >>>Az áprilisi magyarországi választásnak kis túlzással globális tétje van. Mivel az elmúlt években az Orbán-kormány az EU gyengítését célző külső erők legfontosabb szövetségese lett az unióban, most jelentős részben a magyar választókon múlik, hogy sikerül-e fenntartani egy olyan gazdasági-politikai tömböt, ami ellensúlya lehet a világban egyre erősődő és mind gátlástalanabb módon háborúkat kirobbantó autokratikus rendszereknek. Sik Domonkos szociológus, filozófus lapunknak küldött írásában a Válasz Online március 15-i írására reagálva szólítja meg a még habozó választókat.
Bővebben >>>A NER egyik első, valós következményekkel járó korrupciós ügyének egykori bírája képviseli ügyvédként az ukrán pénzszállítókat az ellenük folyó eljárásokban. Szerinte égbekiáltó igazságtalanság történt, a magyar hatóságok sorra szegték meg a jogszabályokat, a kormány olyan rendeletet hozott, a parlament pedig olyan törvényt, amelynek minden eleme sérti a magyar alkotmányt. Laczó Adrienn a politika elbulvárosodásának egyik jelét látja a pénzszállító ügyében. Exkluzív nagyinterjú.
Bővebben >>>Az Orbán-kormány jóban van mindenkivel, aki semmit nem hoz Magyarországnak és rosszban van az egyetlen hatalmi központtal – az Európai Unióval –, amely most is sok milliárd eurós támogatást nyújt hazánknak és a jogállamisági feltételek teljesítése esetén még sokkal többet folyósítana – írja Pecze Zoltán. De mi köze ennek a görögökhöz? Külügyi szakértő, egykori diplomata vendégszerzőnk vázolja ezt is.
Bővebben >>>Nem olvasta pártja programját és másnak se ajánlja, nem vesz részt a kampányban és az ajánlásgyűjtésben, Kovács Gergelynek a pártelnöki feladataira egy éve nincs ideje, és nem tudja, miért merült fel a kerületében, hogy 4 óvodát bezárjanak, arról pedig tőlünk hallott először, hogy Schmidt Máriáé az óvoda melletti telken több lakás is. Az MKKP elnöke szerint abszurd, hogy mindenki azt kéri rajtuk számon, hogy párt létükre elindulnak egy választáson, amit pártoknak tartanak. A Választás ’26 Benyó Ritával interjúja Kovács Gergellyel.
Bővebben >>>„Orbán olyan, mint az oroszok, eddig csak területet foglalt a háborúban, most jönnek a precíziós kilövések” – mondja Bódi Mátyás. Szerinte a Fidesz azon lesz, hogy módszeresen levadásszon 10-15 Tiszás egyéni jelöltet, akiket a párt már nem fog tudni pótolni. Holnap indul az aláírásgyűjtés – de a kampány valójában régóta tart, csak most lép „látható” üzemmódba: standokkal, kopogtatással, utcai jelenléttel. A Választás ’26 Benyó Ritával vendégei, Bódi Mátyás és László Róbert szerint a jelöltállítás mai rendszere maga a visszaélési aranybánya: a többes ajánlás és az ajánlóívek gyakorlata adatmásolásra, trükközésre csábít – ezért az egészet kauciós modellre kellene cserélni.
Bővebben >>>
