„A Fidesz kilépése a Néppártból egyike volt a magyar önáltatásoknak, márpedig ezek mindig megbosszulják magukat” – mondja az egykori szlovák miniszterelnök-helyettes, néppárti EP-képviselő. Szerinte a határontúli magyaroknak az ukrajnai orosz agresszió nagyon rosszat tett, ugyanis az európai államok gyanakvóbbak lettek a kisebbségi jogvédelemmel szemben. Nagyinterjú.

Orosz narratíva szerint beszél az, aki kárpátaljai kisebbségüldözést és százával haló magyarokat emleget – mondja lapunknak Viktor Mikita. Ki ássa alá a többség–kisebbség-kommunikációt, és mivel? Mi volt valójában a munkácsi turul-ügy? Hogyan lehet béke Ukrajnában? Interjú Ungvárról.

„Egyházi vezetők és hétköznapi hívők egyaránt azt mondták: azt várják a pápa látogatásától, hogy erősítsen meg a hitünkben, és mutasson irányt. Hát, Ferenc pápa ezt most megtette, nem is akármilyen erővel” – írja a háromnapos budapesti pápalátogatásról lapunknak küldött értékelésében Szőnyi Szilárd.

Kóka János álmodni sem merte talán, ami pedig mára valósággá vált: nyugodtan pusztulhat iskola, kórház posta, vasút és múzeum, az állami pénz meg ömölhet magáningatlanok fejlesztésére. A négyszögletű magyar posztmodern persze nem lenne kerek Bayer Zsolt nélkül, aki épp támogató békemenetet hirdetett az általa nem is olyan régen demens vénembernek, gazembernek nevezett pápa miséjére. Vélemény.

A májbetegséges halálozásban hazánk produkálja az egyik legrosszabb számot az EU-ban, a fogyasztásmérés pedig olyan kulcstényezőket nem érzékel, mint a házi pálinkafőzés. Rendet teszünk a vitában, hogy mennyire piás Magyarország.

A pápa sehová sem azért utazik, hogy számonkérje a részegyház híveit és felelőseit. Budapesten sem fog rákérdezni a II. vatikáni zsinat recepciójának állagára, a szinódusi folyamat alakulására, az egyházi és a politikai vezetők közéleti szerepléseire, és különösen nem fogja érinteni azokat a felkapott és divatos témákat, mint a papi pedofília, a nők pappá szentelése vagy […]

Egy nemzeti közösségnek természetes világnézeti megosztottsága mellett is képesnek kell lennie gondolni valamit közös jövőjéről és közös céljairól. Magyarországon ez a képesség mára elveszett, de visszanyerhető – írja Filippov Gábor. A Válasz Online ezzel az írással zárja a Lányi András által indított közéleti vitasorozatot.

Ha a magyar kormány önnön „békepártiságának” alátámasztására használná a pápát, az bajosan fog menni: a Vatikán álláspontja szerint a fegyveres harc az orosz megszállók ellen indokolt. Közben nemhogy hazánk, de már Európa sincs a legfontosabb területek között egyházpolitikai szempontból. Mit érdemes tudni a közelgő pápalátogatásról? Mi a húsvét örök üzenete? Nagyszombati nagyinterjú Görföl Tibor teológussal, a Vigília főszerkesztőjével és Koronkai Zoltán jezsuita szerzetessel.

Sokáig tarthat még Orbán Viktor uralma, akár összesen 33 évig is, mint a Kádár-rendszer. Csakhogy 1982-ben sem gondolta senki, hogy utóbbi csupán hét évvel később össze fog omlani. Lányi András sem. Vendégszerzőnk tehát nem teljesen borúlátó: Deme Zoltán Lányi lapunkban megjelent írására válaszul izgalmas cikkben tekinti át Magyarország jelenlegi állapotát és az abból kivezető lehetséges utakat.

Bibói értelemben nincs elitünk – véli Szabó Attila, aki szerint az érdemessé válást és a tudáson, bölcsességen és jóságon alapuló kiválasztási eljárás kidolgozását már most érdemes elkezdeni. Nem a szimbolikus terekben, hanem helyben, lokálisan, civil szerveződésekben, szakmai és munkahelyi közegekben. A szerző a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, ám most nem a TASZ véleményét fejti ki. […]

Március 23. a magyar–lengyel barátság napja, ám ezt hivatalosan idén sem tartják meg. Miért nem? Mi lesz így a barátsággal? Podcastunkban Veronika Jóźwiak, a Lengyel Külügyi Intézet elemzője és Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő válaszol.

Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? Durst Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóintézet és a University College London vendégkutatójával új kutatása kapcsán beszélgettünk.

„Az igazságnak nyelvet adni – erős, hatalmas nyelvet. A hazaszerető értelmiség feladata ez lehetne a következő évtizedre. Különben továbbra is csak a megértetlen értékek, vágyak és ábrándok kultúráját tudjuk felmutatni a nemzetnek” – véli Béndek Ábris. A Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének hallgatója Lányi András lapunkban megjelent, a lehetséges ellenzéki programról született írására reagál. Vélemény.

„A NER hosszú évtizedében élve az ellenzékiségről vitázni – akármilyen előjellel – olyan, mint egy halott felett állva az egészséges bélműködés rejtelmeiről eszmét cserélni. Már csak Gyurcsány Ferenc időtlenül romantikus ölelése maradt nekünk” – írja Ficsor Benedek. A Magyar Hang szerkesztőjének válasza a lapunkban megjelent vitaindítóra.

Összesítettük a hazai és a szomszédos országok legújabb népszámlálási adatait. Határon belül 340 ezer ember tűnt el az elmúlt tíz évben, és a határon túli utánpótlás is jórészt elfogyott. Elemzés.