Mintegy ötezer CT- és MR-vizsgálattal lehet idén kevesebb, mert a magántulajdonban levő szolgáltatóknak novembertől nem fizet az egészségbiztosító, és egyelőre úgy látszik, az állam nem minden magángépet vásárol meg. A bajokat nem a magánszolgáltatók okozzák, az állam mégis milliárdokat költ arra, hogy kivásárolja őket. Így a betegeket ugyanazokkal a berendezésekkel vizsgálják majd, mint korábban – csak néhány milliárddal magasabb lesz a számla.

2023-ban 51 százalékkal több baba született pénteken, mint vasárnap. Miért igazodik a szülés a naptárhoz? Miért nem a saját természetes ritmusukban zajlanak az események? Korábban is kevesebb baba született hétvégén és ünnepnapokon, de nem volt ilyen péntekdominancia, mint napjainkban. Öt ország adatait néztük meg, sehol sem találtunk ilyen kiugró adatokat. Mi állhat a furcsa naptárhatás háttérében? A titkolt hálapénz? A magánszülészetek térnyerése? Vagy az oxitocinbűvészkedés és a császárhalmozás? Rájöttünk.

Hogyan tudták a fizetős szülészetek a fővárosban megelőzni a Szent Margit, a Péterfy vagy a Dél-pesti Centrumkórházat? Miért fizetnek a nők akár másfél millió forintot is a szabad orvos- vagy szülésznő-választásért? Az előző – nézettségi rekordot hozó – Válasz Extrában a szülészek, most a szülő nőket képviselő civilek szempontjából vitatjuk meg a témát. Iványi Annával, az Emma Egyesület és Keszler Viktóriával, a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom képviselőjével beszélgetünk. Vigyázat: provokatív tartalom! A podcast a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készül.

Az év első felében 85 százalékkal többen haltak meg Magyarországon, mint ahányan születtek. A születések számának visszaesése egész Európát sújtja, ám Magyarországon a helyzetet súlyosbítja az állami szülészeti ellátás szabályainak szigorítása. A hálapénz megszüntetése után hozott intézkedések megroppantották a családbarát állami szülészeteket, de akkora a beszakadás a születések számában, hogy tavaly már a magánszülészetek forgalma sem tudott növekedni. Exkluzív háttér a magyar demográfiai katasztrófa okairól.

Évente több ezer nő választja a magánszülészeteket. Miért fizetnek, ha az államiban térítésmentesen is azonnal ellátják őket? Miért törölték el a hálapénzzel együtt a szabad intézmény- és szülészválasztást? Miért mentek át a háborítatlan szülési módszert alkalmazó orvosok csoportosan a magánklinikákra? Miért nőtt kiugróan a császármetszések aránya? A Válasz Extra 10. adásában erről kérdezzük Bálint Balázs szülészorvost, korábbi országos szülész-nőgyógyász szakfelügyelőt. A podcast a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült. 

Milliós összegbe kerülnek a térd- és csípőprotézis-műtétek, sokan hitelre vagy családi segítséggel műttetik meg magukat a magánegészségügyben. De miért kell kétszer fizetni az egészségért, miért nem elég erre a befizetett járulék? Miért torlódtak fel 16 ezren a térdprotézis-beültetésre várók, miközben fél év alatt az állami kórházakban csak 4800 embert tudtak megoperálni? A Válasz Extra hetedik […]

Jövedelmünk közel harmadát vonja el az állam társadalombiztosításra, ennek ellenére az egészségügyi kiadások további mintegy harmadát is mi fizetjük, zsebből, a magánszolgáltatóknak. Miért fizetünk kétszer? Ki a felelős ezért a helyzetért, a kormány vagy az orvos? A Válasz Extra második adásában ezeket a kérdéseket jártuk körbe Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal és Svéd Tamás altatóorvossal, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárával. Az adás az orvosi kamarával partnerségben készült. Műsorvezető: Élő Anita.

Januárban negatív rekordot mutatott a statisztika. A megszorítások és a szabad szülészetválasztás lehetőségének megszüntetése lehet a fő ok.

Rekordszámú új gép érkezik az országba, de ettől nem lesz könnyebb ingyenes vizsgálathoz jutni. Így tereli át a középosztályt a fizetős magánegészségügybe, hogy a kormány tartósan túl keveset fordít a kórházakra.

Az Orbán-kormány eddigi legkockázatosabb egészségügyi terve során novemberben kiraknák az állami kórházakból a magánlaboros cégeket, és a laborgépek nagy részét is lecserélnék. Az egésztől a költségek 20-30 százalékos lefaragását várják. Szerintünk elszámolják magukat.

Soha korábban nem fordult elő, hogy a főváros öt legnagyobb szülészete közé egy magánklinika is bekerüljön. 2022-ben azonban ez is megtörtént, a kormány ugyanis az anyák számára korlátozta a szabad intézményválasztást, ez állította menekülőpályára a várandósokat.

Újabb mérföldkőhöz ért az egészségügy államosítása és egyben az önkormányzatiság kiüresítése: a jövőben vidéken az önkormányzatok helyett az Országos Mentőszolgálat szervezi a háziorvosi ügyeletet. Az állam egy tollvonással vállalkozások tucatjait dönti be. A Válasz Online térképen mutatja be a most megszűnő rendszert, a több tízmilliárdos, hazai vállalkozókból álló ügyeleti piacot. Miért a mentőszolgálat szervezi a háziorvosi […]

Öt-tíz éves várakozási idő is előfordul a tb-finanszírozott rendelőkben fogszabályozásra, miközben az elmúlt három évben több kórházban is megszűnt az ellátás. Mire egy soproni vagy nagykanizsai tini sorra kerül, „kinővi” a gyerekrendelést, és vele az egészségbiztosítási támogatást. A kormány most növeli a rendelők finanszírozását, de könnyen lehet, hogy elkésett.

A Válasz Online birtokában levő kormányzati tervek célja az orvoshiány enyhítése, ennek érdekében újabb államosításra, centralizálásra készülnek: megyénként csak egy kórház maradna, járásonként egy háziorvosi ügyelet. A privátkórházak olyan tömegben szívják el a szakembereket, hogy legutóbb a Szent Imre Kórház, a főváros második legnagyobb szülészete sem tudott hétvégi ügyeletet kiállítani.

Alaposan átrendezte a fővárosi szülészetek forgalmát a hálapénz tavaly januári kivezetése. Vannak olyan közkórházak, amelyek forgalma 15-20 százalékkal esett vissza. A legfontosabb tb-finanszírozású kivétel a Szent Imre Kórházé, ahol 14 százalékkal több baba született. Tarolnak a magánkórházak, tavaly akkorát nőtt a forgalmuk, hogy megtörtént az elképzelhetetlen: több nagy közkórházat is leköröztek.