Két és félmillió forintos számla egy rákbetegnek – az onkológiai botrány háttere
A kormány sorozatban ment fel kórházigazgatókat vagy indít vizsgálatot ellenük. Az daganatos betegeket ellátó hazai csúcsintézménnyel, az Országos Onkológiai Intézettel kapcsolatban is vizsgálódnak, miután bejelentés érkezett arról, hogy egy rákbeteg nőt a magánegészségügybe irányítottak, és ott közel két és fél milliót fizetett ki a műtétjéért. Ugyanannak az orvosnak. Csakhogy ez nem szabálytalanság. A helyzetet éppen a magyar egészségügyi rendszer szabályai idézik elő. Botrányháttér.
Korábban többek között Gondos Miklós volt kórházi főigazgatónak kellett távoznia a Dél-Pesti Centrumkórház éléről, augusztus végén pedig Ficzere Andreát, a fővárosi Uzsoki Kórház főigazgatóját mentette fel Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) új vezetője. Ficzere kórházáról Hadházy Ákos korábbi független országgyűlési képviselő és a Transparency International derítette ki, hogy egy Papcsák Ferenc volt fideszes zuglói polgármesterhez, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnökéhez köthető cég 906 millió forintért vásárolt protézisműtéteket az Uzsoki Utcai Kórháztól. Miközben az Uzsokiban ezrek vártak a beavatkozásra.
Úgy tűnik, a sorozat folytatódik. Augusztus utolsó napjaiban a magyar egészségügy egyik csúcsintézménye, az Országos Onkológiai Intézet kapcsán is vizsgálat kezdődött egy bejelentés alapján.
„Fontosnak tartom egyértelművé tenni: a vizsgálat nem a most megjelent sajtóhírek nyomán indult, és a sajtóban megjelent találgatásokkal ellentétben nem született döntés az Országos Onkológiai Intézet vezetését illetően” – szögezte le Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter két héttel ezelőtti Facebook-bejegyzésében. Az ágazat irányítója azután szólalt meg, hogy az ElitMed című egészségügyi szakportálon Állami és magánellátás útvesztőjében – azonnali vizsgálat indult az Országos Onkológiai Intézetben címmel riport jelent meg a minisztérium vizsgálatáról.
A cikk szerint egy olyan középkorú nő esete áll a háttérben, akit az onkológiai intézetből egy magánklinikára irányítottak, ahol ugyanaz az orvos látta el, aki korábban az állami intézetben fogadta. A műtétért a Szent Magdolna Magánkórházban mintegy két és fél millió forintot kellett fizetnie, később azonban a genetikai vizsgálatot és a sugárkezelését az állami egészségügyben végezték el, gyógyszert is tb-támogatással kapott.
Az írás napok óta nem érhető el a honlapon, helyén a „Cikkünk frissül. Türelmét kérjük” felirat látható. Lapunk úgy tudja, a cikket a beteg kérésére vették le.
A főszereplők: a kirúgott főigazgató, az utódja – valamint a rendőrség
A Válasz Online értesülése szerint a cikk Polgár Csabának, az Országos Onkológiai Intézet korábbi főigazgatójának bejelentésén alapul. A birtokunkban levő dokumentum szerint
Polgár fordult beadvánnyal az Egészségügyi Minisztériumhoz és az OKFŐ-höz – lényegében az utódja ellen.
Polgár Csaba hosszú ideig Kásler Miklós helyettese volt az onkológiai intézetben, egykori főnöke miniszteri kinevezését követően pedig ő vette át a helyét. Hét éven át irányította az onkológiai intézetet, ő volt Kásler meghosszabbított keze.
Polgár Csabát 2025 elején, még a Fidesz-kormányzat alatt váratlanul felmentették. Pintér Sándor belügyminiszter azonnali hatállyal, indoklás nélkül távolította el a pozíciójából. Valósággal lefejezte az intézményt: vele egyidőben az orvosigazgatónak és a gazdasági igazgatónak is távoznia kellett. A sajtóban megjelent találgatások alaptalannak bizonyultak, mert azóta sem olvasztották be az országos intézetet a Semmelweis Egyetembe. Polgár Csaba az intézetben maradt, a sugárterápiás osztály vezetőjeként.
Rab Ferenc, a Fővárosi Főügyészség szóvivője lapunknak megerősítette: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda jelenleg is nyomoz hűtlen kezelés gyanúja miatt. Az eljárás felderítési szakban van, nem történt vádemelési javaslat, sőt az ügyben eddig gyanúsítottat sem hallgattak ki.
Ez egy másik eljárás, mint a Kásler-féle Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány ügye, amely szintén az intézethez kapcsolódik. A szervezet megszüntetéséről augusztus végén döntött a miniszter, de a milliárdos villaügyről elhíresült szervezet ügyében egy másik rendőri szerv, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya nyomoz. (Kásler Miklós nem lehet érintettje a büntetőügynek: a volt miniszter tavaly szeptemberben elhunyt.)
Dank Magdolnát Pintér Sándor 2025. február 1-jén nevezte ki az onkológiai intézet élére Polgár Csaba helyére. A mellrákspecialista lett az intézet első női igazgatója. Az egyetemi tanár korábban a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központját irányította, a belgyógyászati klinika vezetőhelyettese volt. Évtizedes szakmai rivalizálás folyt közte és a NER-be jól beágyazott Kásler–Polgár-vonal között, és úgy tűnik, ez a kinevezésével sem ért véget. A Semmelweis Egyetem onkológiai tanszéke ugyanis az onkológiai intézetben működik, 2025 óta pedig ezt kettészedték: a klinikai onkológiai tanszéket Dank, a sugárterápiásat Polgár professzor vezeti.
Rákbeteg milliós műtéti számlával – ez normál eljárás
Polgár Csaba lapunknak azt válaszolta: „Kérdésére cáfolom értesülésüket. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával kapcsolatban nem tettem bejelentést.” Levele tényleg csak közvetetten irányul a főigazgató személye ellen, ennél sokkal kifinomultabban fogalmaz.
A helyzet tisztázására kéréssel fordultunk az Egészségügyi Minisztériumhoz, hogy cáfolják, vagy erősítsék meg a bejelentő személyét, akit meg is neveztünk. Egyiket sem tették, azt közölték, a vizsgálat lezárultáig nem nyilatkozhatnak, de nem cáfolták értesülésünket.
A dokumentumon mindenesetre Polgár orvosi pecsétje és aláírása szerepel, és a tartalma helyenként szóról szóra megegyezik a cikkben közöltekkel. A dátumok is egybevágnak: információink szerint a nő egy nappal korábban járt a professzor sugárterápiás rendelésén, mint ahogy az irat megszületett.
Az augusztus 27-én kelt bejelentés szerint a középkorú nő egyik mellében rosszindulatú daganatot találtak. Az országos intézet specialistákból álló bizottsága „első lépésben műtétet javasolt”. A bejelentő a levélben azonban kihagyja azt a nem mellékes epizódot, hogy a kezelőorvosa azért küldte a nőt a magánba, mert a tb nem finanszírozza egészséges mell műtétjét.
A beteg közléséből tudjuk pedig: orvosa még az állami intézményben tájékoztatta a tb-ellátás lehetőségeiről. Így derült ki a nő számára, hogy a két melle eltérő elbírálásban részesül.
Mivel a nő családjában több melldaganatos eset is előfordult, ez indokolttá tette egy genetikai vizsgálat (BRCA) elvégzését. A teszt során azt vizsgálják, hogy egy esetleges génmutáció növelheti-e a másik mellben a daganat kialakulásának kockázatát.
Kiderült azonban, hogy csak a beteg mellét tudják megoperálni az állami ellátás keretében. Orvosa tehát ezért irányította a magánklinikára, ahol kérésére mindkét mellét eltávolították. Közel 2,5 millió forintot fizetett. Az összeg tartalmazza a rekonstrukció költségét is, amit annak érdekében végeznek, hogy megtarthassa nőies alakját.
A levél kitér arra is, hogy egy alkalommal a magánklinikán Mátrai Tamás, az onkológiai intézet orvosigazgatója kötözte át a sebét, amikor az orvosa szabadságon volt.
A nőt tehát részben az állami (genetikai teszt, kemoterápia, sugárkezelés), részben a magánegészségügyben látták el (műtét, kötözés). Mindkét helyen, az államiban és a magánban is olyan orvosok, akik főállásban az országos intézet dolgozói, ám ugyanazt a beavatkozást mindig tisztán államiban vagy magánban végezték.
A páciens végsősoron minden egészségbiztosítási lehetőséget igénybe vehetett az állami ellátás keretében. Azt vásárolta meg a magánban, amit a tb nem finanszírozott.
A beadvány ehhez képest keményen fogalmaz: „A fenti gyakorlat az állami és magánegészségügyben párhuzamosan munkát vállaló orvosok érdekeit szolgálja egyedül. A fenti gyakorlat megszüntetésének gátja, ha a kórházi menedzsment (főigazgató és orvosigazgató) – egyébként érvényben levő jogszabályok alapján tiltott módon – a magánegészségügyi ellátásban személyesen is érintett” – tartalmazza a levél.
Ami ezen a ponton egy csinos kis feljelentéssé alakul át: „Az alábbiakban röviden összefoglalt eset az elmúlt másfél évben vált hallgatólagosan elfogadott mindennapi gyakorlattá, amit szakmai és orvosetikai szempontból is elfogadhatatlannak tartok. Harminchárom éves szakmai praxisom alatt és 7 éves főigazgatói kinevezésem idején az ilyen gyakorlat elfogadhatatlan volt az onkológiai intézetben. Az Intézetben jelentkező betegek magán és állami ellátás közötti ide-oda küldözgetése pedig a jelenlegi jogszabályok szerint is tiltott, és a kiszolgáltatott betegek gyógyulási esélyeit és az esélyegyenlősségüket is rontja, és a gyógyulás reményében milliós költségekbe kényszeríti őket” – írta Polgár Csaba.
A kulcskérdés: fizet, vagy nem az egészségbiztosító?
A kérdés megválaszolásához a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) fordultunk. Megerősítették, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján más szabályok vonatkoznak a daganatos mellre, és az egészséges emlőre. Pontosan úgy, hogy a kezelőorvosa tájékoztatta a beteg nőt.
A beteg mell esetében az operáció, a sugár és a kemoterápiás kezelés, az összes kontrollvizsgálat térítésmentes, a biztosító fizeti. A mell plasztikai helyreállítása is ingyenesen történik.
A másik mellel más a helyzet. Szó szerint idézzük a NEAK válaszát: „A daganattal nem érintett emlő prevenciós célú eltávolítása közfinanszírozásban nem támogatott, mivel azzal összefüggésben orvosszakmai indikáció ténylegesen nem igazolható („sine morbo” állapot). Génvizsgálattal igazolt magas daganatképződési hajlam esetén az érintett emlő képalkotó vizsgálatokkal történő rendszeres kontrolljára van csak lehetőség.”
Tehát a biztosító csak a folyamatos kontrollt támogatja. Ha a biztosított ragaszkodik a megelőzési célú műtéthez és a rekonstrukcióhoz, akkor azt magának kell kifizetnie.
A biztosítottat tényszerűen tájékoztatták tehát az onkológiai intézetben: az egyik mellével kapcsolatban minden költséget áll a biztosító, a másiknál semmit. Pontosabban a genetikai vizsgálatot és a későbbi ellenőrzést igen.
Ha csak egy műtétet akar, fizessen?
Nyilvánvaló, hogy a nők szempontjából kedvezőbb megoldás, ha egy ülésben mindkét mellet megoperálják, és ezt az országos intézetben teszik. Az egyik mellnél a tb, a másiknál – kényszerűségből – ő fizetné a költségeket. Mindez sokkal olcsóbb volna, hiszen az állami ellátás alacsonyabb áron történik, mint a magán. A szimmetrikusság szempontjából is szerencsésebb, ha egy orvos végzi a beavatkozást. Nem is szólva arról a biztonságos szakmai háttérről, amit egy országos intézet nyújt.
Ám ezt a jogszabályok nem teszik lehetővé: „A daganattal nem érintett emlő protetizálása közfinanszírozás keretében nem lehetséges, a beteg nem térítheti meg sem a műtét egy részének költségét, sem pedig az implantátum árát” – nyomatékosította az egészségbiztosító.
Vagyis a nő két legális megoldás közül választhat:
- Megműttetheti az egyik mellét az államiban, a másikat egy külön műtéttel a magánban, és így kétszer fekszik kés alá, de csak az egyik műtétért kell fizetnie.
- Vagy ragaszkodik az „egy műtét két mell” elvhez, de azt csak a fizetős egészségügyben végezteti el. Elvész számára a biztosító által egyébként megtéríthető összeg.
A történetünkben szereplő nő utóbbi mellett döntött, így került a Szent Magdolna Magánkórházba.
Hasonló választási helyzet elé nők százai kerülnek, például olyan esetekben, amikor a daganat az egyik mellet támadja meg, akkor azon az oldalon megtörténik a helyreállítás a tb-költségére, a másikon pedig nem. Vagyis a nőknek lesz egy szilikonos, és egy természetes formájú mellük. A biztosító akkor lép be, ha a kettő közötti különbség meghaladja a 30 százalékot, ilyenkor második ülésben kifizeti a szimmetrizáló műtétet is.
Ám sokszor nincs meg a 30 százalékos mérték, vagy a nő nem akar egy hosszú onkológiai procedúra után egy második operációt. Esetleg nem bízik benne, hogy az állami kórházban végzett műtét eredménye pont olyan lesz, mint a magánban később elvégzett beavatkozásé, és mindkét oldalt magánban operáltatja meg.
Ezért kerül át egyre több onkoplasztikai műtét a magánklinikákra, és egyre több onkológiai sebész is – részállásban.
Ugyanaz az orvos a magánban, mint az államiban? Nem tilos ez?
Nem, engedéllyel dolgozhatnak állami orvosok magánban.
A szolgálati jogviszonyról szóló törvény viszont kimondja: ugyanaz az orvos nem gyógyíthatja az államiban azt a személyt, akit korábban a magánban már ugyanazzal a betegséggel gyógyított. Csakhogy ebben az esetben nem a magánból vitte az államiba, hanem az államiból a magánba, fordított az irány. Az ok pedig az, hogy egy olyan ellátást nyújt, amit az államiban nem finanszíroznak, mint azt korábban bemutattuk.
Polgár Csabának igaza van, amikor azt állítja, az onkológiai ellátásban összekeveredik a magán- és az állami. Ám azt sugallja, hogy ez visszaélésszerűen történt. Valójában az intézet tájékoztatta a beteget az egészségügyi és jogi helyzetről, és ő azért választotta a magánklinikát, mert a társadalombiztosítás nem téríti meg a teljes ellátását, mindkét mellének műtétét az államiban.
A történteknek semmi köze tehát a főigazgató-váltáshoz, és az elmúlt másfél év gyakorlatához.
A tb ugyanezt két évvel ezelőtt sem finanszírozta volna, amikor még Polgár Csaba volt a főigazgató.
Miért nem fizet a biztosító?
Normális az, hogy valaki olyan súlyosnak érzi a daganatveszélyt, hogy eltávolíttatja az egészséges mellét, de a biztosító ezt nem támogatja? Így van ez máshol is? A válasz attól is függ, melyik országban.
- Norvégiában igazolt génmutációs esetén, kifejezett orvosi javallatra a két mell egy ülésben megoperálható és a rekonstrukcióval együtt finanszírozza a biztosító is. Ez az általunk látott legnagyvonalúbb megoldás. Ha nálunk is ez a szabály lenne érvényben, ez a történet sosem születik meg.
- Angliában kifejezett orvosi javaslat és a beteg kérése esetén egyedi döntéssel határoznak a finanszírozásról. Tehát indokolt esetben itt is kifizetik mindkét mellre a beavatkozás költségét.
- Németországban sem automatikus a támogatás, de létezik, egyedi orvosi és finanszírozói döntést igényel.
Magyarországon azonban erre nincs lehetőség.
Összefoglalva tehát: a kétféle ellátás indokoltan keveredett, amit nem fizetett ki a biztosító (a két mell egyidőben történő operálását), azt végeztette magánban. Amit viszont térítésmentesen igénybe vehetett, azt megtette az államiban. Így kapta meg a sugárkezelést, a genetikai tesztet és a gyógyszereket.
És került Polgár Csabához. A professzor így értesült a nő betegségének előzményeiről.
Állami orvosok a magánban
Az már más kérdés, miért dolgozik egy országos intézet három kiemelt vezetője is a magánszektorban.
Polgár Csaba a sugárterápiás osztály vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Budai Egészségközpont honlapján tűnik fel onkológiai intézeti hátterét is feltüntetve. Lapunkkal azt közölte, hogy főigazgatósága idején nem vállalt munkát magánklinikán.
Mátrai Tamás orvosigazgató a Szent Magdolna Központban praktizál, a beteggel is ott találkozott. Átnéztük a honlapot. Nem használja reklámként az onkológiai intézetet.
Dank Magdolna főigazgató ugyan nem szerepel a CMC Déli Klinika honlapjának orvoslistáján, de úgy tudjuk, időnként fogad itt pácienseket.
Ha végignézzük a vezető onkológusokat, szinte kivétel nélkül megtaláljuk a magánrendelésüket is.
Kétszintűvé vált a magyar egészségügy, az állami mellett fokozatosan kiépül egy teljes magánhálózat is. Kétségkívül új fejlemény, hogy ez a folyamat már a daganatsebészetet is eléri, mert az állami ellátás finanszírozása megteremti rá a fizetős keresletet.
Miért kényszeríti a mai magyar egészségügy biztosított nők százait hasonló döntésre?
Az onkológiai intézetben történteket nem szabad összekeverni azzal, amikor például az Uzsokiban a hosszú várólistát kerülik ki a biztosítottak milliós összeget fizetve ki. Azért, ami egyébként biztosítottként térítésmentesen járna nekik. Cseng a kassza, és azonnal lesz műtő, orvos, ágy. Az intézmény egyik felében tb-finanszírozással végzik el ugyanazt a beavatkozást, amit a másikban ugyanazok az orvosok fizetősen.
Minden országban, minden biztosítónál vannak határok. Az állam mondhatja azt, hogy a melldaganatnál, amely minden kilencedik nőt érint élete folyamán, nem tudja támogatni a cikkben részletezett eseteket, mert arra csak a leggazdagabb országok vagy még azok sem képesek. Dönthet úgy is: átvállalja ennek terhét, vagy megengedi, hogy ezt a beteg kifizesse az állami intézményben.
Az onkológiai intézetben történtek feladják a leckét az új egészségügyi kormányzatnak. Amelynek egészen biztosan nehéz lenne kimondania: rendben van, hogy rákbeteg nők milliókat fizetnek ki a műtétükért.
Pedig jogilag jelenleg ez a helyzet.
Nyitókép (illusztráció): Da Vinci robottal végzett robotasszisztált műtét az Országos Onkológiai Intézetben 2022. június 8-án (fotó: MTI/Soós Lajos)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
