Már a mellrákot is magánban operálják – csak Budapesten nyolc fizetős centrum működik
Miközben a magyar egészségügy évtizedek óta jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy centralizálja a melldaganatos nők ellátását, Budapesten és a nagy egyetemi városokban fordulat történt: kiépült egy párhuzamos, fizetős onkológiai ellátás. A magánegészségügy ma már nem áll meg az emlődaganatos betegeknek nyújtott konzultációnál, az országban tizenkét magáncentrum kínál komplex sebészeti szolgáltatást, csak Budapesten nyolc. 2027-ben a fizetős helyek száma a fővárosban eléri majd az államiakét. A lépték persze más, de a magánegészségügy újabb csúcsokat hódított meg, mert az állam még nem jött rá az evidenciára: a nőknek két mellük van.
Augusztus végén egy olyan beteg esete kezdte foglalkoztatni a közvéleményt, akit az Országos Onkológiai Intézetben arról tájékoztattak, hogy egészségbiztosítási finanszírozással nem tudják elvégezni rajta a kért beavatkozást, ezért a magánegészségügybe irányították. A nő 2,5 millió forintot fizetett a műtétért, majd sugárkezelésre és gyógyszeres terápiára visszatért az állami egészségügybe. Ekkor figyelt fel egy szélesebb kör arra, amit a szakma már régen tudott: a budai Szent Magdolna Magánkórház képes egy nagy onkológiai műtét elvégzésére is. Mára alaposan megváltozott a korábban elsősorban konzultációra és kis sebészeti ellátásokra berendezkedő magánegészségügy. A legdrágább beavatkozások közé sorolt onkológiai nagyműtéteket is végeznek már. Megkeresésünkre egy kivétellel a magánklinikák nem közöltek betegforgalmi adatot. A részletes árlistájuk és az érintett klinikák magas száma alapján azonban biztosra vehető, hogy kialakult fizetőképes kereslet az emlők onkosebészeti ellátására.
Megkettőződött az ellátás Budapesten és az egyetemi városokban
Az onkosebészet az egészségügy egyik csúcsteljesítménye. Évtizedeken keresztül kiemelt cél volt, hogy ezeket a beavatkozásokat csak nagy centrumokban végezzék, ahol már műtét közben tudják, hol a daganat széle, és elég nagy tapasztalattal rendelkeznek a legbonyolultabb esetek ellátásához is. A Válasz Online azt találta, ez a cél teljesült, országosan 26 olyan közkórházat számoltunk össze, ahol biztosan operálnak melldaganatos betegeket. Jó néhány, a listán szereplő közintézménynél viszont nem volt felfedezhető annak nyoma, hogy helyreállító műtétet és főleg azonnali rekonstrukciót is végeznének. Noha a modern onkológiai ellátásnak ez az alapja, több helyen hiányzik az ehhez szükséges onkoplasztikai háttér.
Ezzel szemben gombamód szaporodnak azok a magánintézmények, amelyek komplex mellcentrumként teljes ellátást, onkológiai és onkoplasztikai sebészeti megoldást nyújtanak a fizetős betegeknek. Vagyis
megjelent egy, főként Budapesten az állami kórházi rendszerrel erős versenyben álló magánhálózat.
Feltérképeztük tehát a magyar kínálatot és tettünk egy kísérletet arra, hogy a klinikák árlistája alapján megbecsüljük, nagyjából mennyibe kerülne a fenti példában szereplő beteg ellátása:
1. Szent Magdolna Magánkórház, Budapest
Az intézmény emlősebészeti központját Újhelyi Mihály vezeti, aki az Országos Onkológiai Intézetből igazolt át, és az intézmény több orvosa is folytat itt magánpraxist. A beteget itt látták el, 2,5 millió forintot fizetett.
2. Dr. Rose Magánkórház, Budapest
Az egyik legnagyobb forgalmú magyar magánintézmény, amely teljes onkoplasztikai kínálattal rendelkezik. A nyitó példában szereplő nő nagyjából 6,4 millió forintot fizetett volna itt az ellátásért.
3. Duna Medical Center, Budapest
Nem derül ki pontosan, hogy az árak egy vagy két emlőre vonatkoznak, így legkevesebb 4,4 millió forint lehet a beavatkozás ára.
4. Wáberer Medical Center, Budapest
Az árlistájuk alapján valószínűsítünk egy 3,2 millió forintos díjat, de ebben a rekonstrukció költsége még nem szerepel.
5. CMC Déli Klinika, Budapest
A Déli pályaudvarhoz közeli magánellátó mintegy 6 millió forintból fejezné be a kezelést.
6. Doktor24, Budapest
A Kóka János volt gazdasági miniszter nevéhez köthető klinika is széles műtéti spektrumot kínál a melldaganatos nőknek. A fenti hölgy ellátása 2,6 millió forintba kerülne náluk, ez az ár azonban egy jelentős tételt, az implantátumok árát nem tartalmazza.
7. TritonLife Róbert Magánkórház, Budapest
Az ország egyik vezető magánkórháza széles női egészségügyi kínálattal. A 2,5 milliós becsült költség mellé újabb tételek is jelentkezhetnek.
8. Semmelweis Prémium, Budapest
A Semmelweis Egyetem VIP-részlege is vállal daganatsebészeti és onkoplasztikai műtéteket fizetős formában, egyedi árazás alapján.
9. Elite Clinic, Debrecen
A magánklinika az egyetlen adatot szolgáltató intézmény, itt évente tíz emlődaganatos beteget operálnak.
10. youMed, Debrecen
A debreceni egyetem magáncége; nyilvános árlistát nem találtunk a honlapjukon.
11. Mediversal, Szeged
A Szegedi Tudományegyetem fizetős vállalkozása azonnali rekonstrukciót kínál személyre szóló árszabással.
12. Da Vinci Magánklinika, Pécs
Az egyetemi város magánklinikája teljes körű sebészeti és onkoplasztikai ellátást nyújt.
13. Budai Egészségközpont, Budapest
Az OTP magánkórházának állami támogatással épülő új tömbje 2027 elején készülhet el, már most tudható, hogy a kínálatukban szerepel majd az onkológiai és onkosebészeti ellátás.
A vidéki hálózat azokra a helyekre korlátozódik, ahol orvosképzés folyik. Kisebb városokban is kínálnak onkoplasztikai műtéteket, de olyan helyet nem találtunk, ahol magát a daganatot is magánellátás keretében távolították volna el.
Magyarországon tizenkét működő melldaganatot ellátó mellcentrumot, vagyis magánonkológiai- és onkoplasztikai ellátást is nyújtó klinikát találtunk.
2027 elejétől a fővárosban várhatóan ugyanannyi onkológiai ellátást nyújtó magán fekvőbeteg-intézmény lesz, mint állami.
Miért mennek magánba a betegek ilyen drága ellátásért?
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a daganattal érintett mell esetén a teljes ellátást és a helyreállító műtétet is finanszírozza, vagyis kifizeti a beteg helyett az expander (a sugárkezelés idejére átmenetileg beültetett eszköz) és a végső implantátum árát is. Támogatja, hogy az onkoplasztikai beavatkozást együtt végezzék el a műtéttel. Vagyis a beteg mell esetében teljes szolgáltatást fizeti ott, ahol az onkoplasztika is elérhető.
Akkor miért mennek a nők magánintézménybe? Miért utalnak át több millió forintot, ha az államiban térítésmentesen megkapják ugyanazt?
Mert két mellük van.
Mutatjuk két beteg példáján.
Az első beteg egy 40 éves nő, akinek egyik emlőjében rosszindulatú daganatot találnak. A daganatot el kell távolítani. A másik mell egészséges, de a műtét miatt a beteg oldal és az egészséges között különbség keletkezik. A beteg azt szeretné, ha az egészséges mellébe is implantátum kerülne, és ezt onkoplasztikai sebész helyezné be egyetlen műtéti eljárás során az állami kórházban. A kérése tehát az, hogy a két melle szimmetrikus legyen.
A daganatos mell finanszírozása megoldott, itt inkább a szakemberhiány a gát, és a térítés plasztikai részének alacsony összege. A másik emlő kapcsán szó szerint idézzük a NEAK lapunknak adott válaszát:
„A daganattal nem érintett emlő protetizálása közfinanszírozás keretében nem lehetséges.”
De a nő kifizethetné a közkórházban a szimmetrizáló műtétet úgy, hogy megtéríti a nem finanszírozott műtéti költséget és az implantátum árát?
A NEAK válasza: „A beteg nem térítheti meg sem a műtét egy részének költségét, sem pedig az implantátum árát.”
A második példa ugyanúgy kezdődik: egy nő egyik mellében rosszindulatú daganatot találnak. A másiknál egy génmutáció miatt jelentős veszélye van daganat kialakulásának. A beteg egyetlen műtéti eljárás során szeretné megoldatni a két mell problémáját, és azonnali rekonstrukciót kér egy állami kórházban.
A NEAK válasza: „A daganattal nem érintett emlő prevenciós célú eltávolítása közfinanszírozásban nem támogatott, mivel azzal összefüggésben orvosszakmai indikáció ténylegesen nem igazolható. Génvizsgálattal igazolt magas daganatképződési hajlam esetén az érintett emlő képalkotó vizsgálatokkal történő rendszeres kontrolljára van csak lehetőség.” Vagyis a NEAK csak az egyik mellel kapcsolatos költségeket állja.
Egyes betegek azért fordulhatnak tehát magánklinikákhoz, mert az egészségbiztosító nem fizeti ki az egészséges mell ellátását. Az egyik oldalon sok esetben olyan szilikonprotézissel ellátott mellük lesz, mint a szépészeti célú beavatkozáson átesett nőknek. A másik oldalon viszont megmarad a természetes mellük, és az aszimmetria olyan mértékben rontaná az életminőségüket, hogy a családjukkal együtt inkább fizetnek több millió forintot. Mivel az állami szabályozás nem ismer olyan megoldást, hogy a beteg egy állami intézményben részben állja a műtét költségét, ezért
gyakran azt a mellet is magánban operáltatják, amelyre van finanszírozás. Egyszerűen azért, mert nem akarnak eggyel többször kés alá feküdni.
A helyzetet bonyolítja, hogy egy rendelkezés szerint esztétikai műtéteket is fizet a biztosító, ha a két emlő közötti aszimmetria 30 százalék feletti, vagy az emlők közötti térfogatkülönbség meghaladja a testtömeg 0,5 százalékát. A kérdés tehát nem az, hogy létezik-e megfelelő elszámolási kód, hanem az, hogy ezt onkológiai esetekre is alkalmazzák-e, illetve melyik emlőre, milyen műtétre és milyen intézményi gyakorlat szerint. Lapunk úgy tudja, hogy a szabályt intézményenként, vagy akár orvosonként és betegenként eltérő módon értelmezhetik.
Persze az érintett magánklinikák magas száma és a részletes árlisták önmagukban még nem igazolják, hogy nők tömegei választják az onkosebészeti magánellátást. Ám a magánszülészetek térnyerését hasonló trend jellemezte, elsőként azt lehetett észlelni, hogy egyre több klinika vette fel a szülést a szolgáltatási listájára. A következő körben már azt láttuk, hogy a legnagyobb ellátók közé kerültek. Ott a tisztánlátást segítette, hogy a TritonLife kivételével a szülészeti adataikat nyilvánosságra hozzák.
Hogy van ez más közfinanszírozott egészségügyekben?
A brit példát vizsgáltuk meg, amelyre a kormány gyakran hivatkozik.
Az ellenoldali szimmetrizáló műtétet fel kell ajánlani, mégpedig a daganat eltávolítása óta eltelt időtől függetlenül. Ha az adott centrumban nem tudják ezt elvégezni, akkor a beteget be kell utalni egy arra alkalmas intézménybe. Az onkoplasztika a standard eljárás része. Vagyis a brit szabályozás kiterjed az egészséges mellre is, sőt az ajánlás a két mell egyidejű műtéténél két sebészeti csapat felállítását javasolja a kockázatok csökkentése érdekében.
Ám azt nem lehet állítani, hogy a brit modell tökéletes volna, 2000 és 2005 között az azonnali rekonstrukció aránya mindössze tíz százalék körül alakult, vagyis amikor a nőt nem kétszer operálják meg, hanem egy ülésben a plasztikai beavatkozás is megtörténik. 2013-2014-re sikerült 23 százalékra javítani, de a régiók között még ekkor is óriási eltérést tapasztaltak, 13 és 37 százalék között szórtak az eredmények. Az amerikai orvosi irodalom is számos olyan kutatásról számol be, miért nem tudják a kórházak az azonnali rekonstrukciót biztosítani. Az onkológiai ellátás megszervezése a világon mindenütt a modern egészségügy egyik legnagyobb kihívása.
Mikor változott így a magyar szabályozás?
Azt találtuk, hogy 2007-ben már a jelenlegi szabályok voltak érvényben. A beavatkozásokra jutó összeg reálértékben azonban tavaly mintegy három százalékkal kisebb volt, mint közel húsz évvel ezelőtt.
Közben azonban rengeteg minden megváltozott. Sokkal több lett a melldaganatos beteg. 2007 és 2023 között 23 százalékkal nőtt az érintettek száma, 2023-ban nyolcezernél is több új esetet jelentettek.
Sokat javult a gyógyítás eredményessége. Az OECD országjelentése szerint Magyarországon 2015 és 2017 között 80 százalék volt a melldaganatos nők ötéves túlélési aránya. A Nature Medicine idén júliusban a 2017 és 2021 közötti időszakra hazánk esetében 82,5 százalékos ötéves túlélésről számolt be.
Nők tömegei élik tehát túl a betegséget, és szeretnék visszakapni a korábbi életüket. A trend várhatóan javulni fog, mivel a jelenlegi magyar adat alacsonyabb a nyugat-európainál. Az új egészségügyi technológiákat gyorsan alkalmazó Egyesült Államok már a 2016 és 2022 közötti időszakra is 92 százalékos ötéves túlélést jelentett.
A régi finanszírozási szabályok középpontjában az a szemlélet áll, hogy eltávolították-e a daganatot, életben maradt-e a páciens, és a beteg mell esztétikai megjelenéséről gondoskodtak-e. Ma is ez az alapkérdés, az érintett családok azonban azt is felteszik:
milyen testtel, milyen életminőségben élhetnek tovább? Az állami egészségügy az elvárásoknak nem mindig tud megfelelni, ezért alakult ki a magánonkológiai hálózat a melldaganatos nők számára.
Van még egy fontos oka a magánellátás iránti igény növekedésének. 2007 és 2023 között 49 százalékkal emelkedett a 49 éves vagy annál fiatalabb melldaganatos nők száma a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint. Közben az érintett korosztályok száma is változott, a 35-39 évesek körében 49-ről 79-re nőtt a százezer lakosra jutó esetszám. A 40-44 évesek körében 100-ról 138-ra, a 45-49 évesek között pedig 159-ről 210-re. Egyre több fiatal nő is érintett tehát a világtrendeknek megfelelően.
Vagyis évente immár 1700 ötven év alatti nőnél diagnosztizálnak rosszindulatú melldaganatot, körükben örvendetesen nő az ötéves túlélési arány. Az idősebb korosztályokból is egyre többen élnek együtt hosszú távon is a műtét következményeivel, és ők ezt az együttélést máshogy képzelik, mint az egészségbiztosítás.
A magánintézmények méreteikben kisebbek, mint az államiak, de a listánkban szereplő összes fizetős hely olyan modern mellcentrum, ahol teljes sebészeti kínálatot tudnak nyújtani: onkológiait és onkoplasztikait is. Teljes ellátást azonban nem. Kialakult mára az állami és a magán közötti hibrid ellátás: egyes betegek a műtétet fizetős klinikákon végeztetik, miközben a drága gyógyszeres kezelést és a sugárkezelést az állami egészségügyben kérik, és ezt jogszerűen tehetik.
Az országban csak néhány olyan onkológiai műtéteket végző sebész dolgozik, akinek plasztikai sebészi képzettsége is van. Ez két különböző orvosi terület, emiatt a legtöbb helyen a sebész és a plasztikai sebész egyidejű jelenlétére van szükség, ami hatalmas kihívás az állami egészségügy számára.
Emiatt alakult ki az elmúlt években ezen a területen is kétszintű ellátás, és nőtt meg az igény az azonnali onkoplasztikai műtétekre, valamint arra, hogy a nők immár a daganatot is a fizetős egészségügyben távolíttassák el. Nem akarnak több alkalommal kés alá feküdni, ezért esetükben a biztosító hiába fizetné ki a beteg mell műtétét, nem kérnek belőle. Egy alkalommal szeretnének túllenni a daganatsebészeti és az onkoplasztikai beavatkozáson. Emellett tudatában vannak annak, aminek a magyar állam a jelek szerint nem: hogy a nőknek akkor is két mellük van, ha csak az egyik beteg.
Nyitókép (illusztráció): AFP/dpa/Michael Hanschke
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
