Eltűnnek a családbarát állami szülészetek, tarolnak a magánkórházak

Alaposan átrendezte a fővárosi szülészetek forgalmát a hálapénz tavaly januári kivezetése. A lapunk által készített ábrákból kiderül: vannak olyan közkórházak, amelyek forgalma 15-20 százalékkal esett vissza, a legfontosabb tb-finanszírozású kivétel a Szent Imre Kórházé, ahol 14 százalékkal több baba született. Tarolnak a magánkórházak, tavaly akkorát nőtt a forgalmuk, hogy megtörtént az elképzelhetetlen: több nagy közkórházat is leköröztek. A paraszolvenciával ugyanis a választott orvos rendszere is megszűnt, ezért a családbarát születésélményre vágyó nők inkább intézményt választanak, ha már szülészt nem tudnak. A szocializmus maradékát fel kellett számolni, de a fürdővízzel együtt a gyereket is sikerült kiönteni: a családbarát szülészet intézményi formája is megszűnt Magyarországon.

– Amikor kiderült, hogy kisbabát várok, a magánrendelésen azt mondta az orvosom: nem tud bejönni a szülésemhez, mint az első gyerekemnél. Sajnos nem lehet. Megdöbbentem, főleg, amikor azt mondta: nemhogy nála, még a kórházában sem szülhetek. Nála azért nem, mert már nem lehet orvost választani a közkórházak szülészetein, a kórházban pedig azért nem, mert három kerülettel arrébb lakom, és nem tudnak területükön kívüli beteget fogadni. Így átjelentkeztem egy barátnőmhöz a XI. kerületbe. Most már szülhetek a Szent Imre Kórházban – meséli a 32 éves, ötödik hónapban járó tanárnő, Kovács Zsófia, milyen hatással van a személyes helyzetére az egyébként a szülészeteken is rengeteg torzulást okozó hálapénz megszüntetése. 

Esete nem egyedi. Noha tavaly mintegy két százalékkal csökkent a 11. kerületi lakosok száma, az ott született kisbabáké 19 százalékkal nőtt, és 44 százalékkal megugrott azoké, akik a gyerek két hónapos kora előtt elköltöztek Újbudáról – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és Lehoczky Péter Gábor, a kerületi védőnői szolgálatot felügyelő újbudai Szent Kristóf Szakrendelő főigazgatójának adataiból. Jórészt az utóbbiak közül kerülhetnek ki azok, akik vélhetően csak szülni jelentkeztek be a kórház ellátási területére.

Milyen okok vezettek oda, hogy az egyébként is érzékeny életszakaszban lévő várandós nők a hivatalos lakcímük megváltoztatására kényszerülnek? 

2021 januárja nagy változást hozott a magyar egészségügyben, innentől a Büntető Törvénykönyv (Btk) súlyosan szankcionálja a hálapénz adását és kapását. A szülészet világát a döntés különösen erősen érintette. 

Tavaly – ettől persze függetlenül – a fővárosban öt százalékkal csökkent a születések száma a KSH adatai szerint. Budapesten tíz közkórházban lehet szülni, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) lapunk által kikért adatai szerint ezek közül hatban öt százaléknál nagyobb mértékű volt a visszaesés, előfordult 15-20 százalékos csökkenés is. Egyes intézményeknél – például a Dél-pesti Centrumkórház esetében – ezt indokolhatta a koronavírusos betegek ellátásában vitt kiemelkedő szerep. 

Szembeötlő azonban a Szent Imre Kórház kiugró, 14 százalékos növekedési adata. A nagy mozgást elsősorban a természetes születést kereső nők tudatos intézményválasztása okozta. 2018-2020 között évente hozzávetőlegesen 2500-2600 kisbaba született a Szent Imrében, a 2021-ben közel 2900. 

– A Szent Imre Kórház szülőszobáján térdeltem a földön, a felsőtestemmel az ágyra borulva vajúdtam. Hallottam, ahogy az orvos megbízza a szülésznő gyakornokot; vizsgáljon meg. Megijedtem, nem bírom ki, ha most hanyatt fektet az ágyon, a háton fekvés elviselhetetlen fájdalommal jár. A szülésznő nem tudta, mit tegyen, az orvos azonban közbeszólt: ne mozgasson, alkalmazkodjon az én helyzetemhez – érzékelteti Nagy Anna egygyermekes anya, miért fontos a szülő nőknek a családbarát szülészet, ahol alapelv, hogy a szülés kísérői igazodjanak az ő igényeikhez, és nem nekik kell a fájások közben felvenni azt a pozíciót, ami a legkényelmesebb az orvosnak vagy a szülésznőnek.

Szülés lakcímváltással

Hogyan történhetett meg, hogy a Szent Imre orvosai 300 babával többet segítettek világra, mint az előző években? Az érintett nőket kérdezve hamar körvonalazódik a válasz:

– Az előző babámat hanyatt fekve kellett megszülnöm, iszonyú nehéz volt. Azt hallottam, a Szent Imrében bármilyen pozícióban lehet szülni; de nem ennek a kórháznak a körzetéhez tartozom, ezért felmerült bennem, ha indul a szülés, és oda megyek, akkor talán már nem küldhetnek el – mondja a harmadik gyermekét váró, tolmácsként dolgozó, harmincas évei végén járó Szabó Eszter. (Cikkünkben az anyák nevét kérésükre megváltoztattuk.)

hirdetés

– Vágyom arra, hogy minél kevesebb orvosi beavatkozással szülhessek. Úgy tudom, a Szent Imrében nyitottak a természetes szülésre – fogalmazott lapunknak Horváth Rebeka, aki a Szent Imrében szülök/szültem Facebook-csoportban kért tanácsot az átjelentkezéssel kapcsolatban. 

– Egy barátnőm mesélt róla, milyen jó élmény volt kádban szülni, mennyire ellazította, segítette a meleg víz. Én is szeretnék valami hasonlót átélni – indokol Kiss Judit, harminc körüli építész.

Közös pont, hogy ezek a kismamák alacsony kockázatú terhesség után medikális beavatkozástól mentes szülésre vágynak. Ám ez az érzés korábban is sok magyar nőben megvolt. Miért most alakítja át ez ilyen jelentősen a szülészetek forgalmát? Korábban, ha a kismamák találtak egy-egy természetes szemléletű szülészorvost, hálapénz ellenében megfogadhatták, és családbarát ellátásban részesülhettek. Ám az orvosválasztásnak ez a lehetősége tavaly január óta megszűnt. 

„Hölgyem, ne az orvosban bízzon, hanem a kórházban” – mondogatják azóta a szülészek a várandósoknak. A jogalkotók alapelve ugyanis az volt, hogy a „beteg” ezentúl személyek helyett intézményekbe helyezze a bizalmát. Ám a szülészetek esetében ez nem olyan egyszerű,

itthon ugyanis egy-egy kórházon belül is óriási különbség tapasztalható az orvosok szemléletében. Ugyanazon a szülészeten az egyik orvosnál szabad állva vajúdni, másiknál nem, és esetleg a szülés elengedhetetlen része a gátmetszés. 

– A nők egyre nagyobb része vágyik a családbarát születésélményre, és ez növelheti a a később vállalt gyermekek számát – erősíti meg Bálint Balázs országos szülészeti szakfelügyelő főorvos. – Ám azt kapják, ami van, ami jut. Valószínűleg sok kórházban dolgozik egy-két olyan kolléga, aki ezeket az elveket a gyakorlatban is alkalmazza. A szülő nők egy része mindent megtesz, hogy olyan intézményben szüljön, ahol több ilyen orvos és szülésznő dolgozik.  A fővárosban például megnőtt azoknak a várandós nőknek a száma, akik „kaparnak maguknak egy kórházhoz közeli lakcímet”, rokonokhoz vagy barátokhoz jelentkeznek be, hogy a kiszemelt kórház ne küldhesse el őket – mondja a főorvos. 

Műtét nélkül 

A választásra a családoknak jó okuk van, például ha egy ikerterhességnél szeretnék elkerülni a „kötelező” császármetszést – Magyarországon két kézen megszámlálható azoknak a szülészeteknek a száma, ahol császármetszés után hüvelyi szülés levezetésére vállalkoznak.

– A harmadik gyermekemet októberben szültem – meséli Németh Katalin, aki szintén a 11. kerületbe jelentkezett át. – Az első babám császármetszéssel jött világra, a második gyermekemet viszont természetes úton szültem. A lakóhelyemhez tartozó kórház protokollja szerint császármetszés után csak újabb császár jöhetett volna, hiába volt már közben egy másik szülésem. A Szent Imrébe azért mentem, mert ott megpróbálhattam ezt, és szerencsére sikerült. 

Az intézményválasztás tétjét érzékelteti, hogy a Szent Imre Kórházban a császármetszés aránya 2021-ben 22 százalék volt; a második legalacsonyabb mutatójú Dél-pesti Centrumkórházban már 32 százalék, míg három kórházból ötven százalék feletti (Péterfy, Honvéd, Semmelweis) adatot jelentettek. 

Ha viszont egy kórház a kapacitásai határához ér, nem köteles ellátni a területén kívülről érkezőket. Így jön a képbe, hogy bejelentkeznek egy 11. vagy 22. kerületi ismerőshöz, a kórház kötelező ellátási területe ugyanis erre a két fővárosi kerületre terjed ki. A jelenség nem új, de a hálapénz megszüntetésével gyakoribbá vált. Ám hogyan történhet meg az, egy magát családbarátnak hirdető országban egy nő a szüléssel kapcsolatos alapvető vágyait ennyire nehezen érheti el? Bálint Sándor szülészorvos, az első magyarországi alternatív szülőszoba létrehozója szerint

„a népek sorsa a szülőszobán dől el”. Miközben Magyarországon a kormányzat pénzbeli támogatások sorával igyekszik ösztönözni a gyermekek megszületését, az első és legalapvetőbb problémával a családok magukra maradnak. 

Számtalan nő él át rossz, megalázó, sőt sok esetben traumatikus szülést. Az Ablak a világra szülészeti adatbázis az anyák visszajelzései alapján működik, nem reprezentatív, de 12 ezer nő adatait rögzíti. A kérdőívet kitöltők kétharmadánál alkalmaztak gátmetszést (az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlása 10 százalék), a szülések harmadát indítják hormon adagolásával vagy más beavatkozással (WHO ajánlás 10 százalék), a szülések több mint felénél repesztik meg rutinszerűen a magzatburkot (a WHO nem javasolja), a szülések közel felénél alkalmazzák a hasba könyöklést (a WHO nem javasolja). A NEAK adatai alapján 2021-ben a hazai szülések 41 százalékánál végeztek császármetszést, miközben a WHO 10–15 százalékot tart indokoltak.

Másállapotot a szülészetben! mozgalom anyai beszámolói alapján is siralmas összkép bontakozik ki. Rendszeresen visszatérő motívum a nő megkérdezése nélküli beavatkozás, a megalázás, a bizonytalanság, a meztelenül várakoztatás és a csecsemő anyától való elkülönítése.

Pedig az örömteli szülést átélt nők könnyebben lesznek magabiztos anyák, nagyobb arányban szoptatnak. Az egészséges anya-gyermek kötődés korai kialakulása egész további közös életükre pozitív hatással lesz, és az apa is jó élményként raktározza el gyermeke születését. A traumatikus szülés ezzel szemben nyomasztó terhet helyez az anyára, a babára és a szülőszobai eseményeket tehetetlenül szemlélő apára egyaránt. Egy családbarát országban a nulladik lépés lenne a gondtalan várandósság és a családbarát szülés biztosítása. Úgy tűnik, a hálapénz fontos és jóindulatú kivezetése tovább nehezített a helyzeten, holott ez, valamint a magánpraxisok és az állami ellátás szétválasztása fontos és jó lépés. A hirtelensége, részleteinek átgondolatlansága viszont számos problémát okozott a szülészeti ellátásban, a legtöbb kórház ugyanis úgy döntött, megszünteti a választott orvos rendszerét, és csak az ügyeletes orvosnál való szülést teszi lehetővé a kismamák számára.

A szülés természetes folyamatában jártas szakemberek szerint a szülés körülbelül nyolcvan százalékban lelki, és csak húsz százalékban testi folyamat. A szülés testi és lelki értelemben is intim esemény, amelynek alapfeltétele, a nő és a szülést kísérők jó, bizalmon alapuló kapcsolata. Sok nő pittyegő gépek, gyógyszerek és kék ruhás emberek között érzi magát komfortosan; ők jó helyzetben vannak ma Magyarországon, a medikális szemléletet gondosan átadják az egyetemeken és az ország minden kórházában számtalan jó szakember alkalmazza ezt.

Szép számmal vannak viszont azok, akik természetes, medikális beavatkozástól mentes szülésre vágynak. A háborítatlan, vagy alternatív szülésnek is nevezett szemléletben dolgozó orvosok és bábák a női test saját, működő rendszerében bíznak. Fő feladatuknak tekintik, hogy a szülő nőt támogassák, kísérjék a saját útján, miközben folyamatosan figyelik az eseményeket és csak akkor avatkoznak közbe, amikor valóban szükséges. A nőt és az ő igényeit helyezik a középpontba, nem ők akarják irányítani a szülést.

2021 januárja előtt még volt némi esélyük arra, hogy a hazánkban dolgozó maroknyi alternatív szemléletű orvost vagy szülésznőt megkeressék, de ők tavaly januártól a törvény szerint nem ígérhetik meg a várandós nőnek, hogy jelen lesznek a szülésénél, ezzel a természetes szülésre vágyó kismamák esélyei jelentősen romlottak.

– Ha észreveszek egy kisebb-nagyobb elváltozást a nőgyógyászati magánrendelésemen, akkor azt szoktam mondani: „Kedves asszonyom, én vagyok az egyetlen orvos Magyarországon, aki egy állami intézményben nem operálhatja meg – érzékelteti a helyzetet Bálint főorvos. – Ugyanez történik a várandósgondozáson megjelentekkel is, a saját orvosuk nem mehet be hozzájuk levezetni a szülést. Egy kivétellel: ha éppen ő az ügyeletes, mert akkor a magánbetege gyermekét is segíthet világra hozni. A szigornak persze oka van: így próbálják a döntéshozók bezárni a kiskapukat a hálapénz előtt. 

Hirtelen láthatóvá vált az orvoshiány

A paraszolvencia megszüntetésének nemkívánatos hatásaként kiderült, milyen nagy a munkaerőhiány a szülészeteken. A probléma nem új, de eddig nem látszott, mert a kórházak „ingyen” munkaerőhöz jutottak, hiszen az ügyeletes orvosok, szülésznők mellett mindig bent volt még kettő-négy-nyolc vagy még több választott szülész is az éjszakai, hétvégi időszakokban. 

Most az ügyeleteket egy-két orvos és esetleg bába viszi el. Nemhogy az optimális, „egy szülő nőhöz egy szülésznő” elvet nem tudják tartani, de a nagyobb forgalmú osztályokon előfordul, hogy négy-öt-hat szülő nőre jut egy bába, miközben az orvosoknak a nőgyószati pácienseket is el kell látniuk. Ez már önmagában gátja a természetes szemléletnek, hiszen hogyan tudnák a szülőszobák között rohangálva figyelemmel kísérni egy vajúdó nő testi, lelki változásait? 

– Magyarországon a családbarát ellátás intézményesen gyakorlatilag megszűnt létezni, mert nincsenek meg a személyi feltételei – állítja az országos szakfelügyelő főorvos, aki szerint sürgős változásokra van szükség. 

Az orvosválasztás megszűntével gyakran a szemlélet megválasztása is ellehetetlenül. Hiába megy be a kismama a kórházba a szülésével kapcsolatos vágyakkal, hiába szerepelnek azok a 2019-ben kiadott családbarát szülészeti alapelvek között, ha az éppen jelenlévő orvos nem járatos ezen a területen, és ezen nem könnyű változtatni. 

– Úgy kell ezt elképzelni, mint amikor egy magyar sofőrt hirtelen beültetnek egy londoni autó volánja mögé. Bár tud kocsit vezetni, fogalma sincs, hol merre kell kanyarodni, ami nem túl biztonságos. Aki orvostanhallgató kora óta csak medikális módszerekkel, háton vezetett szülést látott, nem tudja, mit kell kezdeni függőleges testhelyzet esetén, vagy hogyan működik a női test magától, gyógyszerek nélkül. Az orvos ilyen esetben ugyanúgy nem tud megfelelő biztonságot nyújtani, mint a másik autót vezetni – fogalmaz Bálint Balázs. 

A főorvos látott már példát arra, hogy egy kizárólag medikális eszközökkel dolgozó orvos, megismerve a természetes szemlélet hatékonyságát és biztonságosságát, maga is változtatni kezdett a módszerein. Ha sikerülne megfelelő továbbképzési rendszerrel elérni a szemléletváltozást, sokat javulhatna a helyzet. Addig, akinek nem tetszik, hogy annál szül, aki éppen jut, mehet a magánklinikára, és fizetheti a több százezer, esetenként millió forint feletti díjat. És sokan meg is teszik.

Korábban elképzelhetetlen lett volna, ami történt: tavaly a tíz legnagyobb forgalmú szülészetből kettő fizetős volt. Ábránkon a 2019-es utolsó „békeévhez” képest mutatjuk meg, hogyan rendeződött át a szülészetek forgalma:

2021-ben a TritonLife Róbert Magánkórház a 7. legjelentősebb fővárosi szülészetté vált, alig maradva le az egyik legnagyobb fővárosi intézménytől, a Szent János Kórháztól. A Maternity Magánklinika szintén bekerült a legnagyobb forgalmú osztályok közé, olyan közintézményeket utasítva maga mögé, mint az Uzsoki kórház. Jól látszik tehát, hogy nemcsak a fővárosi születések számának 2021-es csökkenése miatt esett a közkórházak forgalma, hanem azért is, mert egy-két év alatt több mint 1200 szülés tűnt el a közfinanszírozott rendszerből, és áramlott át a magánszektorba. 

Mit kellene tehát tenni?

Bálint főorvossal ezeket is sorra vettük:

1. Hozzá kell nyúlni a közkórházak finanszírozási rendszeréhez, anyagiakkal is motiválni kell az intézményeket arra, hogy az alternatív szülészeti módszereket részesítsék előnyben. (Ma például egy kórház több pénzt kap a császármetszésért, mint a hüvelyi szülésért.) 

2. Sürgető a szülésznők bérének rendezése, az ő fizetésük ugyanis a hálapénz kivezetésekor inkább csak jelképesen nőtt. Márpedig a szülészet az a terület, ahol a történelmi jelentőségű béremelés ellenére csökkentek a jövedelmek. 

3. Június elseje után megszűnik a koronavírus-járvány miatt bevezetett felmondási tilalom az egészségügyben. Félő, hogy a szülésznők nagy számban áramolnak át a magánszülészetekre. Az ideális az volna, ha megemelnék a bérüket, és ezzel együtt több felelősséget kaphatnának. A kockázatmentes, rendben zajló szülések kísérését egy jól képzett, gyakorlott bába is tökéletesen el tudja látni, az orvos csak a biztonságos hátteret nyújtja. 

4. Német mintára mindenütt meg kellene honosítani a behívós rendszert: ha kettőnél több szülő nő jut egy szülésznőre, akkor sürgősséggel munkába kellene állítani egy készenlétes dolgozót. 

5. Lehetővé kellene tenni a biztosítottak számára a szabad orvosválasztást. A várandós nő egy előre meghatározott összeg kórházi pénztárba történő befizetésével választhatná meg, kik legyenek jelen a szülőszobán, ha ez fontos számára. Ma erre a közkórházakban nincs lehetősége.

×××

Központi intézkedésekre lenne tehát szükség, annál is inkább, mert a kormány által korábban megígért új, családbarát szülészeteknek nyomuk sincs. Még 2016-ban jelentették be, hogy a két egyházi kórház – a református Bethesda Gyermekkórház és a katolikus Budai Irgalmasrendi – közös, természetes szemléleten alapuló szülészetet indít. Az új épület alapkövét 2018 márciusában le is rakták, de az építkezés még nem indult el. 

Nehéz helyzetben vannak tehát az anyák. A cikkünkben már megszólaltatott Szabó Eszter, akinek már csak hat hete van a szülés várható időpontjáig, így éli meg ezt: 

– Nincsenek bonyolult vágyaim. Nem a fájdalomtól félek, hanem a bizonytalanságtól. Szeretném zavartalanul átadni magam az élménynek, hogy gyermekem születik, de másfél hónappal a szülés előtt még mindig nem tudom, hova menjek, ahol ezt az egyszerűnek tűnő kérésemet teljesíteni tudják. 


Nyitókép: egy anya kisbabájával a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház családbarát szülészetén a részleg ünnepélyes átadásának napján, 2020. február 25-én (fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: Nagytotál