Fogszabályozás tb-alapon? Jöjjön vissza a gyerekkel tíz év múlva!

Élő Anita
| 2023.01.11. | Nagytotál

Öt-tíz éves várakozási idő is előfordul a tb-finanszírozott rendelőkben fogszabályozásra, miközben az elmúlt három évben több kórházban is megszűnt az ellátás. Mire egy soproni vagy nagykanizsai tini sorra kerül, „kinővi” a gyerekrendelést, és vele az egészségbiztosítási támogatást. A kormány most növeli a rendelők finanszírozását, de könnyen lehet, hogy elkésett: a magánegészségügy egyre több helyen felfalja a közfinanszírozott ellátást. Van olyan dunántúli város, ahol a kórházban szakemberhiány miatt beszüntették a közellátást, miközben ugyanott 85 magánrendelő hirdet fogszabályozási tevékenységet, főként osztrákoknak. Nagykép – majdnem happy enddel.

hirdetes

– Anya, úgy érzem, hogy a szájpadlásomból nő ki az egyik fogam – ezzel ijesztette meg a szüleit a 12 éves Kovács Eszter. Szerencsére tévedett, de tényleg úgy nézett ki belülről a szája, mint akit egy kisebb bombatalálat ért. Kívülről sem sokkal jobban, kócosak voltak a felső fogai. Felkeresték a helyi fogszabályozó szakrendelést, és nem akartak hinni a fülüknek. A szakorvos arról tájékoztatta őket: Nagykanizsán nyolc év a várakozási idő fogszabályzásra. Most csak egy előzetes konzultáción vesznek részt, folytatás 2030 körül várható, ha szerencséjük lesz, akkor előbb. 

Hallottak már elképesztő várólistákról, de azok elsősorban idős embereket érintettek, nem gyerekeket. A lányuk pont húsz éves lenne, mire sorra kerülne, két évvel kicsúszva a társadalombiztosítási támogatásból, mert a tb csak a gyerekek kezelését segíti. Végül magánorvoshoz mentek, vállalva ennek többletköltségeit. 

– A fogszabályozás nem sürgősségi beavatkozás, abba még nem halt bele senki, hogy csámpásan állt a foga – mondja vigasztalóan Makai Attila fogszabályozó szakorvos, hozzátéve, hogy fiatalon jóval könnyebb megoldani egy ilyen problémát. Makai doktor a Kovácsék által felkeresett nagykanizsai intézményben dolgozik, amellett a megye másik ellátóhelyén, Keszthelyen rendel. 

A zalai megyeszékhelyen nyolc év körül alakul a várakozási idő, a Balaton-parti városban az előjegyzések hossza hat év volt a koronavírus-járvány első hullámai alatt, mostanra sikerült a szakembereknek öt évre ledolgozni. Ám ez még mindig beláthatatlan távolságban van, ezért a családok helyzetén úgy könnyítenek, hogy az első konzultációra viszonylag gyorsan, öt-hat hét alatt időpontot adnak. 

– A nyitó konzultációt ugyan nem fizeti ki nekünk a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK), mert utána nem tudjuk megkezdeni a kezelést. Mégis térítésmentesen biztosítjuk ezt a lehetőséget a pácienseknek, mert azért dolgozunk, hogy segítsünk az embereken. Így viszonylag hamar látja szakorvos a gyereket, a család pedig tisztában lesz a problémával, és dönteni tud a továbbiakról. Vagyis arról, kivárják a hosszú éveket az állami rendszerben vagy felkeresnek egy magánrendelést. Kovácsék az utóbbit választották, és a privát orvos már meg is kezdte a tinilány kezelését. 

A gombamódra szaporodó magánrendelők láttán valószínűsítjük, hogy családok ezrei jutnak hasonló elhatározásra. A fogszabályozás problematikája mára egyes térségekben olyan jelentőssé vált, hogy az is kérdéses, beszélhetünk-e egységes állami ellátásról. 

Mielőtt a történetet részletesen kibontanánk, egy kis fogászati kisokos: a „normál” fogorvost alapellátási orvosnak hívják, most nem az ő munkájukról írunk. Fogszabályozót csak szakorvos rendelhet, ők olyan fogorvosok, akik az egyetem után még három évig képzik magukat. A közfinanszírozott fogszabályozás nem egyenlő az ingyenességgel. A szülőknek részleges térítési díjat kell fizetniük, és ez a legdrágább gyerekeket érintő államilag finanszírozott egészségügyi ellátás. Az eszköz megvásárlása olcsóbb esetben 50-100 ezer forint költséggel jár (attól függően, hogy mindkét fogsort rendbe kell-e tenni, vagy csak az egyiket). A drágább változatnál a számla a 200 ezer forintot is meghaladhatja. Az állami ellátás mégis vonzó, mert a privátrendelőkben nem ritka a félmillió vagy millió feletti díj sem.

Fogorvosi rendelő a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház épületében (MTI Fotó: Rosta Tibor)

A Válasz Online a Magyar Orvosi Kamara (MOK) segítségét kérte annak felméréshez, mennyire általános, hogy gyerekeknek éveket kelljen várniuk egy egészségbiztosítás által finanszírozott ellátásra. Az orvoskamara 16 megyében gyűjtötte össze a leghosszabb várakozási idejű szakrendelések adatait. A számokból az derül ki, hogy az országon belül elképesztő különbségek alakultak ki. A legjobb a helyzet a fővárosban, ahol ugyan nem mindig könnyű elérni az asszisztenseket telefonon, de ha a kapcsolatfelvétel megtörtént, néhány hét, legfeljebb hónap után sorra kerülnek a kis páciensek. A Dunától keletre Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találták a legrosszabb helyzetet, ahol egy és három év között szór a várakozási idő. Csongrádban is előfordul kétéves várakozás, de például Baján vagy Kalocsán hetek alatt sorra kerülnek a gyerekek. 

Pest megyében egy és két év közötti a várakozás idő. A legnagyobb gond a Dunántúlon érződik, ahol a két szélsőértéket Somogy és Győr-Moson-Sopron adja. Somogyban egyes rendelésekre rögtön be lehet jutni, Sopronban viszont tíz évet kell várni. Nem írtuk el, 10, azaz tíz esztendőt. 

Megkérdeztük a Soproni Gyógyközpontot, mire lenne szükség a várakozási idő csökkentéséhez. Molnár Sándor főigazgató azt a választ adta: intézményük a működési engedélyében meghatározott óraszámban, közreműködői szerződéses jogviszonyban, a szakma szabályai szerint látja el a fogszabályozási feladatot. Vagyis tényleg tíz évet kell várni, mert csak heti tíz óra rendelésre kaptak engedélyt és tb-finanszírozást, a feladatot pedig vállalkozó szakorvos látja el a 62 ezer lakosú városban és környékén. Az országon belül, de még a megyehatárok között is nagyok az eltérések. Győrben például ötöd-tizedannyi idő alatt lehet bejutni egy szakrendelésre, mint a vele egy megyében levő Sopronban. 

Nyilván nem mondja ki semmilyen jogszabály, hogy Sopronban ötöd-tizedannyi adót vagy járulékot kellene fizetnie egy szülőnek, mint Győrben vagy a fővárosban. Nincs ilyen: mindenütt ugyanannyi közterhet vetnek ki. Cserébe az államnak kellene gondoskodnia arról, hogy a befizetésekért járó szolgáltatások is hasonló elérhetőségűek és színvonalúak legyenek. 

Mi az oka annak, hogy ilyen hatalmas várakozási idő alakult ki a gyerekellátásban? Miért van ilyen jelentős szórás az országon belül? Miért ott a legsúlyosabb a helyzet, ahol a legtöbb fogorvos dolgozik, a nyugat-magyarországi fogászati turisztikai központokban? Javult-e helyzet 2022-ben a járányveszély enyhülésével?

Az első kérdésekre könnyen megtalálhatjuk a választ, elég ránéznünk a térképre, amin megyei szinten ábrázoltuk, mennyi idő, hány szakorvosi óra jut tízezer lakosra az adott területen. A különbség tizenkétszeres. Az országban a legtöbb fogszabályozó szakorvosi óra tízezer lakosra vetítve Baranyában (7,3), Budapesten (7), Vasban (5,9), Hajdúban (5,1) és Borsodban (4) jut . A legkevesebb Nógrád (0), Komárom (0,6), Zala és Heves (1,5), Győr (1,6), Fejér valamint Pest megyében (2,2).

A közfinanszírozott fogszabályozási szakrendelők tízezer lakosra jutó rendelési ideje (óra/hét) Adatok: NEAK, KSH (Térkép: Bódi Mátyás)

Ha ránagyítanánk Győr-Moson-Sopronra, azt látnánk, hogy az 1,6-os megyei átlag úgy jön ki, hogy Sopronban 1 szakorvosi óra jut tízezer lakosra, Győrben viszont 2,5. Nem túl combos az utóbbi sem, mégis két és félszerese a soproninak. A térképen a sötétebb területek jobbára egybeesnek az orvosi egyetemekkel – Budapesten, Pécsett és Debrecenben a képzés miatt rendelnek az átlagnál magasabb órában a szakorvosok.

2019, a koronavírus-járvány előtti utolsó „békeév” és 2022 adatait egybevetve azt kapjuk, hogy országosan 3 százalékkal csökkent a fogorvosi szakorvosi órák száma. Emlékszünk rá, hogy 2020-ban be kellett zárni a fogászatokat, és 2021-ben is komoly korlátozások voltak érvényben. A rendszerre most szabadult rá a rengeteg elhalasztott kezelés, és ellátásukra 3 százalékkal kevesebb idő jut, mint a korábbi évek normál forgalmára.

Miért csökkent a fogszabályozással foglalkozó közfinanszírozott szakorvosok rendelési ideje? A fővárosban az országos átlagnál kisebb, 2,4 százalékos csökkenést találtunk. (A háttérben egy magánszolgáltató felszámolása áll.)

Csongrád-Csanád megyében viszont 11 százalékos volt a visszaesés, miután a Makót és Hódmezővásárhelyt ellátó intézményben megszűnt a szolgáltatás. Az okról megkérdeztük a főigazgatót, Kallai Árpád szerint szakorvoshiány miatt szünetel a fogszabályozás-rendelés, a térséget a Szegedi Tudományegyetem látja el. 

Gondolhatnánk, hogy akkor Szeged több órában rendelhet, ha egyszer egy 44 ezres és egy 28 ezres város és a környékük is hozzájuk került. De nem, a tavalyi harmadik negyedévben is ugyanannyi órában fogadták a pácienseket, mint korábban. Az orvosi kamara gyűjtése szerint egyes rendelőkben ott is két évre nyúlt a várakozási idő. 

Fejér megyében 25 százalékos visszaesést okozott, hogy a dunaújvárosi kórházban 2021-ben megszűnt a szolgáltatás. A kórház alkalmazásában lévő fogszabályozó szakorvos gyermekvállalás miatt hosszabb távon nem tud munkát vállalni, a doktornő helyettesítését pedig nem sikerült megoldani – válaszolta Jobbágy Lajos főigazgató lapunknak. 

Az ottaniaknak most a kórház honlapja azt ajánlja, jelentkezzenek be két Székesfehérváron dolgozó fogszakorvoshoz. Nem lennénk azok helyében, akiknek a rendelésén hirtelen megjelenik 45 ezer lakosú Dunaújváros és környéke. Fehérvárott másfél, két esztendőre nőtt a várakozás.

Ugyanígy fogszabályozó szakorvos nélkül maradt Mosonmagyaróvár is, az osztrák határ melletti járási központból mintegy negyvenezer lakost osztottak be egy győri szakorvoshoz és több tízezret egy másikhoz. Az országos tisztifőorvosnak a győri rendelők jelezték, hogy nem tudják fogadni a környék lakosságát, mert már így is jelentős a leterheltségük. Müller Cecíliának főhetett a feje, kinek passzolja át őket, mert a megyében Győrön kívül csak Sopronban van szakrendelés. A város Mosonmagyaróvártól 90 kilométerre fekszik, ráadásul – szó esett már róla – Sopron az országos rekorder, tíz év az előjegyzési idő. 

Az időseknél a hosszú várólistákkal az a gond, hogy esetleg meg sem érik, mire sorra kerülnének egy csípő- vagy térdprotézisre. A fogszabályozásnál az öt-tíz éves várakozással az a baj, hogy a probléma általában csak kamasz korban diagnosztizálható. Vagyis mire a gyerek sorra kerülne, már nem gyerek, ezért nem jár neki közfinanszírozott rendelőben az ellátás – feleslegesen várakozott.

Megoldás lehetne, ha minden Sopron környéki újszülöttet azonnal bejelentenének fogszabályzásra, legfeljebb 10-11 évesen lemondják az időpontot, ha rendben lesz a gyerek mosolya. Ezt nem mi mondjuk, így élcelődnek a helyiek. 

Sopron tehát nem tűnt járható útnak a tisztifőorvos számára, így a várostól 120 kilométerre levő szombathelyi kórházat jelölte ki ellátóhelyül, ami a járás egyes falvaiból háromórányi útra fekszik. Ez olyan, mintha a fővárosiaknak Miskolcra kellene havonta vinniük a gyermeküket kezelésre, de három átszállás beiktatásával. Noha a mosonmagyaróvári kórház csak bírósági úton támadhatta volna meg a határozatot, honlapján továbbra is Győrt jelölik meg ellátóhelyként, a hercehurca miatt azonban a szülők egy része inkább magánorvoshoz fordul. (Vas megyében sem rövid a sor, négy-öt év is lehet egyes rendeléseken a várakozási idő.)

Megoldás lenne a gondokra, ha felemelnék a szakorvosi óraszámot, de láttuk már, hogy az sem segít, mert hiány van fogszakorvosokból. Persze csak államiból, mert egyébként Sopron és Mosonmagyaróvár az egyik legfontosabb fogturisztikai célpont egész Európában, Bécs és Burgeland is itt rakatja rendbe a mosolyát. Egy orvoskereső portál csak Mosonmagyaróváron 86 (!) privát fogszabályozó szakorvost sorol fel. Nem állami árakon – és itt a lényeg. Minél több magánrendelő van egy adott térségben, annál több a potenciális csábító az állami rendszerben dolgozók számára. Ugyanaz történik itt is, mint az egészségügy más területein: minél soványabb az állami szektor, annál jobban hízik a magánellátás. 

Negyedéves hallgatók fogszabályzás gyakorlaton a Debreceni Egyetemen (fotó: MTVA/Oláh Tibor)

Kónya Éva, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Angyal-Dent Bt. szakorvosa is arra emlékeztet, hogy hat-nyolc év alatt ők két olyan kollégát veszítettek, akik magánrendelőkhöz szerződtek. Szabolcsban jelenleg van olyan rendelő, ahol három évet kell várni a fogszabályozásra, új jelentkezőket a távozó szakorvosok helyére ugyanis nem találtak. A tisztiorvosi szolgálat ilyenkor a megszűnő szakrendelők óraszámát megpróbálja szétosztani a megmaradó rendelések között. Ha elfogadják, akkor megnő az orvosok leterheltsége. Kónya Éva például heti 38 órában fogad betegeket, a rendelő egyéb ügyeit azon felül intézi. 

A cikkünk elején megszólaló Makai doktor szerint a leterheltség nem pusztán fizikai: nem könnyű együttélniük azzal, hogy a pácienseik nekik panaszkodnak a közfinanszírozott rendszer tarthatatlanságáról – pont azoknak, akik az egészet a vállukon tartják. 

Minden évben van néhány vállalkozás, amelyik felmondja a NEAK-kal kötött szerződését, mert nyugdíjba megy az orvos, haláleset történik, vagy nem bírja tovább a nyomott közfinanszírozást, jobban megél a magánpiacról. Mégis inkább a szolgálati jogviszonnyal rendelkező orvosok „szerelnek le”, és lépnek ki az állami rendszerből. 

Nógrád megye 2020-ban tűnt el a közfinanszírozott fogszabályozási térképről, és azóta sem talált vissza rá. Azóta a nógrádi gyerekeknek a fővárosba, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetbe kell járniuk. Pedig a fogtechnikai kezelés nem egyszeri kiruccanás, akár éveken keresztül havi rendszerességgel kell vinni a gyerekeket. 

„Tájékoztatom a fogszabályozás szakrendelésen kezelés alatt álló, illetve a kezelés megkezdésére váró betegeinket, hogy 2022.07.01-től kezdődően intézményünkben a fogszabályozás szakrendelés szünetel 2023. 06. 30-ig” – a közleményt a pápai Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő főigazgatója írta alá. Havrilla Gyula rendelkezése értelmében azóta a pápaiak Veszprém két körzetébe járnak, ami nagyjából egyórányi autóútra van a várostól. Nagyobb baj, hogy a királynék városában már eddig is egy-másfél éves várólista volt. 

A szolnoki megyei kórházból is eltűnt az állami rendelés, ami önmagával közel negyedével faragta vissza a közfinanszírozott fogszabályozási kezelések idejét Jász-Nagykun-Szolnokban. Komárom-Esztergomban már eleve csak Tatabányán volt közfinanszírozott fogszabályozás, de az elmúlt években a rendelési időnek ott is eltűnt a 40 százaléka, jelenleg 18 órányi szakorvosi idő áll a 290 ezer lakosú megye rendelkezésére. Érthető, miért kell két-három évet várni a gyerekeknek. Sorra esnek ki a középvárosok, az elmúlt három évben két megyei kórház (Salgótarján, Szolnok) és két megyei jogú város (Dunaújváros, Hódmezővásárhely) vált az állami fogszabályozás terén fehér folttá.  

Szakértőink szerint ez azért is nagy baj, mert ma már tíz tinédzser közül akár három-négy is fogszabályozásra szorulhat. Kónya Éva elsősorban életmódi okokra vezeti ezt vissza, a kisgyerekek rengeteg édességet esznek, ami idő előtt tönkreteszi a tejfogaikat és ez a maradó fogakra is kedvezőtlen hatású. Másrészt rengeteg chipset és gyorsételt fogyasztanak, ezek pedig nem ösztönzik rágásra őket. 

Kevés szülő gondol bele, de a fogazatot tönkreteszi, ha két-három éves kor után is megengedik a cumihasználatot. Gyakori az is, hogy a szülők nem mérik fel, milyen fontos a babával való kommunikáció, a telefonjukon vagy a televízión lógnak, nem beszélnek eleget a csecsemőkhöz. A totyogósoknál, ovisoknál nem javítják ki a hibásan ejtett hangokat, ezért rögzül a gyerekek beszédhibája, és az azt okozó rossz nyelvtartás. Ha a gyerek pösze, kidugja a nyelvét beszéd közben, ezzel folyamatos nyomás alá helyezi a fogait. A korábbinál azért is nagyobb a társadalmi igény a rendelésre, mert fogszabályzót viselni trendi dolog lett a tinédzserek körében. 

A Magyar Orvosi Kamara több alkalommal is jelezte a kormány felé, milyen finanszírozási okai vannak a fogszabályozás nehéz helyzetének. Méltánytalannak tartották, hogy a vállalkozókat kizárták az úgynevezett praxisközösségekből, és ezzel együtt az orvosi béremelésből is, ők csak 30 százalékot kaptak. 

Emellett nyugtalanságot keltett köreikben, hogy az egészségügyi reformtervben belengették a közreműködői szerződések megszüntetését – vagyis a tervek szerint nem szerződnek majd állami feladatra magánellátókkal. Ha ebbe a fogszabályozást is beleértik, nehéz idők jöhetnek, mert például Hevesben, Fejérben, Győr-M-S-ban, Somogyban vagy Szabolcsban nincs is állami szolgáltató.

Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke attól remélte a helyzet rendeződését, hogy a fogszabályozó szakorvosokat beengedik majd a praxisközösségekbe, fogorvosi munkacsoportokba, és így ők is hozzájutnak a teljes béremeléshez. Az alelnök arról tájékoztatta lapunkat, hogy

a kormány más megoldást választott: az ígéret szerint tavasztól megemelik a rendelők finanszírozására jutó összeget, mégpedig jelentősen. A fogorvos pontos számításokat még nem látott, de úgy becsüli, legalább 50 százalékos lesz a növekmény.

„A mostani változással valószínűleg sikerül pénzt irányítani a szakorvosi rendszerbe, reményeink szerint ezzel a közfinanszírozott ellátásban lehet tartani a fogszabályozó szakorvosokat, és csökken a kiáramlás a magánrendelők felé” – fogalmazott. 

Vagyis a történet happy enddel zárul. Probléma felismerve, megoldva, kipipálva. A várakozók számára kedvező, hogy a kormány nem bért emel a vállalkozó orvosoknál, hanem teljesítmény után fizet, több páciens ellátásában téve érdekeltté az orvosokat. A fogszabályozó rendelők mintegy felét kitevő vállalkozásoknak jelentősen több pénz jut majd, ami rövidítheti a várakozási időt. A szolgálati jogviszonyban levők mindezt nem érzik majd a saját zsebükön, de az intézményük több pénzből gazdálkodhat majd.

Van azért egy kis szépséghiba. Nagy Ákos arról tájékoztatta lapunkat, hogy a 2023-as évi költségvetés fogászati részén nem látszik jelentős növekmény. Vagyis ha lesz emelés, akkor az egészségügyben megszokott forgatókönyvet láthatjuk: a pénzt másoktól csoportosíthatják át. A torta mérete marad, csak az egyik szereplő nagyobb szeletet kap belőle. Hogy tényleg így lesz-e, az csak menet közben derül ki.


Nyitókép: ASTIER / BSIP / BSIP via AFP

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#egészségügy#fogászat#magánegészségügy