Antall József szavait idézve, tetszettünk volna forradalmat csinálni? Úgy gondolom, hogy végül is tetszettünk. Határozottan az a véleményem, hogy ami történt, ami történik, az egy vértelen forradalom – mondja Baka András. A köztársasági elnök szerint ez teszi lehetővé, hogy akár alkotmánymódosítással is, de eltávolítsák az előző rendszer kinevezettjeit a fontos funkciókból, ha a jogállami működés másképp nem biztosítható. Az önkényt kiáltó ellenzékiek leveleire nem fog válaszolni, politikai megnyilvánulásnak tekintve azokat, s nem látja úgy, hogy most önkényuralom épülne Magyarországon. Az előző rendszer viszont sem jogállami, sem demokratikus nem lesz attól a ténytől, hogy tavasszal átadták a hatalmat. Noha minden körülménnyel tisztában volt, miben hibázott mégis a legfőbbügyész-jelölés első körében? Hogyan tervez részt venni az alkotmányozásban? Miért nem döntene másként ma sem az 1956-os perben, amelyet még Strasbourgban tárgyalt, s amely miatt idén is elővették? Mit jelent neki 1956? Itt az első köztársasági elnöki interjú Baka Andrással.

Korrekt, alapos, nagy munkabírású, rendkívül felkészült ügyész – így jellemezték a Válasz Online-nak a legfőbb ügyészi cím jelöltjét azok a jogászok, akik karrierjének legfontosabb ügyeiben bíróként vagy ügyvédként találkoztak vele. A köztársasági elnök a 65 éves Fejes Péter nyugalmazott címzetes főügyészt jelölte a legfőbb ügyészi pozícióra, akinek személyéről rövidesen döntés is születhet a Tisza-frakcióban. Baka András második jelöltje pártoktól független, a Polt Péter által 21 éven keresztül irányított ügyészség belső körein kívül álló személy. Fejes ismeretlen a széles közvélemény előtt, pedig már a nyolcvanas évek óta nagy visszhangot kiváltó ügyekben képviselte a vádat. Olykor azóta legendássá vált perekben. Háttér.

Báb helyett bábot? Ez lehetett volna a legveszélyesebb forgatókönyv Sulyok Tamás menesztése után. Baka András köztársasági elnöki jelölésével azonban egy jogállamot védő, megkérdőjelezhetetlen integritású személy kerül az elnöki székbe, aki egyszerre lehet szövetségese és hangsúlyos ellenpontja a miniszterelnöknek.

Nem sejtette senki, hogy egyszer majd a Fidesznek köszönhetően lehet eltávolítani rendszerük utolsó sarokköveit, pedig ez történik most. Orbán Viktor annyi vereséget szenvedett 2012–2013-ban az Alkotmánybíróságon, hogy lebontotta a jogállam legfontosabb védvonalait. A Tisza most ezt kihasználva akarja eltávolítani a köztársasági elnököt. Ám van némi kockázata annak, hogy patthelyzet alakul ki, még olyan abszurd állapot is előfordulhat, hogy egyszerre két köztársasági elnöke lesz Magyarországnak. Elhúzódó jogászkodásnál többet azonban Sulyok nem nagyon érhet el – és még ennek sem túl nagy az esélye.

Teljesen új alkotmányt elfogadni időigényes, jól csinálni ráadásul most lehetetlen, tehát ezzel felesleges bíbelődie az új kétharmados hatalomnak, azonnal módosítania kell viszont egy sor rendelkezést az alkotmányban is, hogy teljesíteni tudja ígéreteit – véli Tordai Csaba. Szerinte a Magyar Péter által csak orbáni báboknak nevezett közjogi tisztségviselők megbízatását gond nélkül vissza lehet vonni, a visszamenőlegesen érvényes 8 éves miniszterelnöki ciklus viszont rossz ötlet.

Közel negyedszázada próbálkozik a Béla király úti állami villaegyüttes eladásával Orbán Viktor. Az első kísérletet még Sólyom László akadályozta meg köztársasági elnökként, aki ellenezte, hogy az ősfás parkot feláldozzák egy lakópark kedvéért. Most ilyen közbelépésre nem lehet számítani, bár az első licit eredménytelenül zárult, ez csak azt jelenti: lejjebb vihetik az árat. Pedig a magyar állam reprezentációjához szükség lenne a történelmi helyszínre, az elnöki villát pedig pár éve Novák Katalinnak az utolsó szögig felújították.

Sulyok Tamással, a láthatatlan államfővel Losonczi Pál szelleme vette újra birtokba az elnöki rezidenciát. Hogyan és miért lett ilyen jelentéktelen az ország elsőszámú közjogi méltóságának tisztsége a NER tizenöt éve alatt? Miben különböznek a NER által adott elnökök az első húsz év államfőitől? Vendégszerzőnk, Gulyás Ábel politológus ezt fejti meg.

A gyermekotthonok dolgozóinak leleplezése érdekében januártól fedett rendőrök bűncselekményeket követhetnek el gyerekek ellen – tartalmazza a rendőrségi törvény év végi dömpingben elfogadott módosítása. A bűncselekmények köre kiterjed a gyermekpornográfiára, a kerítésre, a prostitúcióra és az emberkereskedelemre is. Ha a törvényt az elnök aláírja, akkor hivatalos személy elkövethet olyan bűncselekményt, amelynek gyerek az áldozata. És az elkövető nem lesz büntethető.

A Válasz Online értesülése szerint jövő héten ül össze az illetékes törvényszék büntetés-végrehajtási csoportja, hogy meghallgassa Vásárhelyi Jánost a feltételes szabadlábra bocsátása ügyében. A döntés tétje, hogy az elítéltet több mint két évvel a teljes ítélet leülése előtt feltételesen szabadlábra helyezik-e, vagy továbbra is fegyházban kell maradnia.

Novák Katalin, nincs ezen mit szépíteni: a pedofil pártját fogó igazgatóhelyettes mellé állt. Kegyelmet adott neki. A köztársasági elnök kétszer is nagyot hibázott, de az elsőre még lehetett volna mentsége. Legutóbbi nyilatkozataira azonban nincs. Élő Anita véleménycikke.

A célegyenesben a kezdeményező fél lapunk számára elfogadhatatlan feltételt támasztott. Tanulságos történet sajtóról, befolyásolásról és határokról.

Mádl Ferenc hangsúlyozta először Magyarországon, hogy az európai integráció, Jean Monnet, Schuman, Adenauer és De Gasperi álma, nem az „imperialisták” vagy a „hanyatló Nyugat” mesterkedése, hanem a földrész békéjének, fejlődésének záloga, Tette mindezt 1974-ben. A Válasz Online felkérésére egykori tanítványa, Király Miklós emlékezik az egykori köztársasági elnökre.