Az elmúlt évtizedek legfontosabb változását jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök hazája nukleáris elrettentésében – Párizs kész atomtölteteket hordozó vadászgépeket telepíteni az erre nyitott európai államokba. Az ukrajnai háború, a trumpi Amerika kiszámíthatatlansága, illetve az alapvető EU-s kereskedelmi és energetikai érdekeket fenyegető iráni háború egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy szükség van Európa önálló védelmének megerősítésére.

Emmanuel Macron francia államfő zsákutcába manőverezte magát. Egymást váltó kisebbségi kormányok próbálnak túlélni, miközben üres az államkassza és a lehetetlenséggel határos átvinni a kiadáscsökkentést éppúgy, mint a bevételnövelést. Bár két ciklus után Macron nem indulhat újra, korábban még esélye nyílt öröksége továbbéltetésére. Ennek vége, már korábbi miniszterelnöke is lemondásra szólította fel, „népszerűsége” mindössze 11 százalékon áll. Nem jó hír ez az Európai Uniónak: második legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamának gyengesége az egész szervezetre kihat.

Jean-Dominique Merchet, a védelmi kérdések egyik legismertebb francia kommentátora szerint tartós lesz az eltávolodás az Atlanti-óceán két partja között. Szembe kell azonban nézni azzal, hogy az ukrajnai rendezés során az EU eszköztelen, az európai újrafegyverkezés az Európai Unió keretein kívül történik majd meg. Szerinte Orbán Viktor vétóit mára az európai partnerek megszokták, átlépnek rajta, a magyar miniszterelnök pedig alighanem túlbecsüli Donald Trumphoz fűződő viszonyát. Nagyinterjú.

A Válasz Online munkatársa személyes emlékeket is őriz a franciák új miniszterelnökéről, s most megmutatja, hogyan lett kormányfő a már leírt Michel Barnier-ből.

Lényegében önként sétált be a francia börtönbe Pavel Durov, a világ egyik legbefolyásosabb techvállalkozója, a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapítója. Noha az emigráns üzletember imázsát részint az orosz rendszerrel szembeni ellenállásra építette fel, a Telegram bizonyíthatóan együttműködött Vlagyimir Putyin biztonsági szolgálataival.

Megint nem Le Pen pártja tört át Franciaországban, hanem meglepetésre a szélsőbal. Ahogy az elmúlt évtizedekben mindig, most is működött a széleskörű összefogás a Nemzeti Tömörülés ellen, az ország viszont kormányozhatatlan lett. Gyorselemzésünk a francia választás eredményének okairól és a várható következményekről.

Az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát előzte meg Macron francia államfő az előrehozott választások kiírásával, ám a döntése saját csapatait zilálta szét és a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés hatalomrajutását segítheti elő. A most vasárnap tartott időközi választás első fordulója toronymagas esélyese a radikális jobboldal, de kétséges, hogy abszolút többséget szerez-e a Nemzetgyűlésben. Helyzetjelentés Párizsból.

Noha a vasárnapi választás két legnagyobb nyertese a francia Marine Le Pen és az olasz Giorgia Meloni, továbbra sem tűnik valószínűnek, hogy Orbán Viktorral összefogva megalkotják az Európai Parlament második legnagyobb frakcióját. Ehhez ugyanis az olasznak el kellene ismernie a francia vezető szerepét, miközben Le Pen pártja könnyen kormányra kerülhet egy előrehozott választáson. A nagy jobboldali sátorban pedig a Fidesznek meg kellene fognia az Úz-völgyi katonatemető kerítését szaggató román kezeket is, ami szuverenitásharc ide vagy oda, vállalhatatlan lépés lenne.

Orbán Viktor és a francia Marine Le Pen is Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel hozná létre az euroszkeptikus-radikális pártokat összefogó nagy európai parlamenti frakciót. Egy ilyen csoport a második legnagyobb lehetne a jobbközép Néppárt után, s alapjaiban befolyásolná az EU működését. Létrejöttére mégis kevés az esély: noha Meloni odahaza éppen ilyen koalíció élén kormányoz, európai színtéren inkább középre húz.

Minden erejével igyekszik az EU-t befolyásolni és Amerikáról leválasztani a kínai vezetés – ezt jelzi Hszi Csin-ping kínai elnök európai turnéja, amelynek során szerdától Magyarországra látogat. Miközben az EU éhes a tőkére és minél jobb pozíciót szeretne cégeinek a Távol-Keleten, retteg az állami támogatással felhizlalt kínai cégek konkurenciájától. Magyarországra persze semmi nem szivárog át az európai szuverenitással kapcsolatos aggodalmakból.

„Egy adott pillanatban, akár Trump, akár Biden a Fehér Ház lakója, be kell majd fagyasztani a háborút” – mondja Ukrajnáról a Válasz Online-nak Hubert Védrine volt francia külügyminiszter. A realista külpolitikain nézeteket valló egykori tárcavezetőt arról kérdeztük, Emmanuel Macron miért beszél nyugati katonák Ukrajnába küldéséről? Jobbra tolódik majd az Európai Parlament a júniusi választások nyomán? Migrációs politikája miatt büntetik az EU-ban Orbán Viktor kormányát?

A Fidesz-kormány gazdaságpolitikai identitását részben a gall cégek elleni fellépéssel demonstrálta, most viszont a magyarországi német befolyást ellensúlyozná a francia vonallal. A barátkozásnak persze vannak határai…

Még a 2005-ösnél is nagyobb erőszakhullám indult el a francia külvárosokból, miután múlt héten rendőri igazoltatás során lelőttek egy francia–algériai kettős állampolgárságú fiút. Egyelőre nem látni, mi szakíthatja meg a rendszeresen beinduló erőszakspirált.

Háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne a francia elnök, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.

A jelek ellenére aligha szakad el az orosz köldökzsinór, de a Párizs–Budapest atomügyi padödő mögött európai energiaipari konfliktus körvonalai sejlenek fel. A meccs arról szól, vajon Franciaországnak, az Egyesült Államoknak vagy Németországnak lesz nagyobb szava az elkövetkező évtizedek európai áramellátásában. Háttér.

In early December, Emmanuel Macron said that Russia sees NATO enlargement as a threat and needs „security guarantees” to bring her back to the negotiating table. The French president’s words were sharply criticized immediately by the Baltic states. To make sense of the situation, Válasz Online calls on one of the most competent people in the field: a top French diplomat, Pierre Vimont, who has long been Macron’s éminence grise on Russia. Interview.

Emmanuel Macron a hétvégén arról beszélt, hogy „biztonsági garanciákat” kell adni Oroszországnak, hogy az visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. A francia elnök szavait rögtön élesen bírálták a balti államok. A helyzet értelmezésére a Válasz Online az egyik legilletékesebbet szólaltatja meg: Pierre Vimont francia csúcsdiplomata sokáig Macron Oroszország-ügyi szürke eminenciása volt. Interjú.

Német–olasz „béketábor” vs. Lengyelország vezette közép-és észak-európai blokk. Magyarország e kettő közt manőverezett, de a Kirill pátriárkával kapcsolatos makacsság maradék potenciális szövetségeseinket is elidegenítette.

A magyar EU-tagság szempontjából szerencse, hogy Macron rossz véleménnyel van ugyan Orbán rendszeréről, de történelmi küldetésének tartja az unió egyben tartását.

Németországban élő rendszeres vendégszerzőnk arra jut: „Ha Le Pen nyerne, öt keserves év állna Orbán előtt. Magyarországnak nem volna számottevő barátja az unióban, hanem főleg haragosa, miközben az állítólagos elvtársai kiszámíthatatlanabbak volnának Brüsszelnél.”