An Oxford alumnus, war correspondent of The Sunday Telegraph from Afghanistan, former minister of national defence and foreign affairs as well as a one-year speakership of the Polish sejm before a rather disgraceful exit from politics due to a major bugging scandal and the 2015 election defeat of his party, the Civic Platform (PO). Yet, […]

Keresztnevén szólítja a magyar miniszterelnököt, ráadásul ugyanott tanultak: Oxfordban – bár Orbán Viktor Soros-ösztöndíjjal. Radosław Sikorski aztán a The Sunday Telegraph afganisztáni haditudósítója lett, hazatérve két évig volt Lengyelország nemzetvédelmi, hét évig külügyminisztere, levezetésképp egy év szejm-elnökség, majd jött a dicstelen távozás egy lehallgatási botrány és pártja, a Polgári Platform (PO) 2015-ös választási veresége miatt. […]

Nyilván lehetetlen összefoglalni az elmúlt 12 hónapot 30 képben, de a magunk mögött hagyott évnek azért bőven akadtak ikonikus pillanatai, amiket nem árt újra felidézni, netán elgondolkodni rajtuk. Folytatódó háborúk, egyházszakadás, tüntetések, történelmi találkozók, évfordulók, katasztrófák. Ez volt 2018, szerintünk.   Egészségügyi önkéntes ment ki egy kisgyereket a szíriai rezsim ellen harcoló csapatok által ellenőrzött […]

Fejszével esett neki a nemzetközi rend átalakításának Donald Trump, akinek a nemzetek feletti intézményekkel kapcsolatos kritikáját a magyar kormányfő is osztja. A bökkenő: míg e szervezetek egyes antidemokratikus húzásai valóban vérlázítók, a kétoldalú együttműködésre alapozott új világpolitika igenlésével magunk alatt vágjuk a fát. Mutatjuk, miért. George H. W. Bush óév végi halálával párhuzamosan foszlik szét […]

Bármilyen furcsa, de a Franciaországban november óta tüntető sárgamellényesek és a kormányzat is használja az 1789-es forradalom retorikáját, szimbólumait. Noha csökken az utcai mozgósítás, Emmanuel Macron gondjai messze nem oldódtak meg. Sokan egyenesen az egész politikai rendszer bukását vizionálják. A Válasz a helyszínen tárta fel az EU második legbefolyásosabb államát megrázó tüntetések okait. Mint sokszor, most […]

Négy hónapja, a lángok látványától bénultan lázasan találgatta a világ, vajon mi történhetett Párizsban. Sok kérdés van, amiben ma már tisztábban látunk.

Mit jelez, hogy Orbán Viktor nemrég hosszan tárgyalt négyszemközt Macronnal Párizsban? Hogyan ver éket a visegrádiak közé a francia politika? Miért vették személyes sértésnek a németek a NATO bírálatát? Nagykép.

Komoly irányváltást jelentett be a járvány elleni küzdelemben a francia elnök, ez pedig fontos hír Magyarországnak is. Közben egy neves marseilles-i orvos azt állítja: hatékonyan képes kezelni a koronavírusos betegeket.

Philippe de Villiers-t mindenki kinevette a kilencvenes években, amikor a határok leépítésétől világjárványt várt és a semmiből teremtette meg Franciaország egyik legnépszerűbb történelmi élményparkját. Portré egy pecsétgyűrűs kasszandráról.

Hogyan talált egymásra a másikat globalistázó, illetve nacionalistázó két politikus? Miért hívta fel előbb Joe Biden a francia elnököt, mint Angela Merkelt? Lehet-e a brüsszeli német hálózattal szemben eredményt elérni? Elemzés.

Egy új francia jogszabály az országban élő muszlimok egy részének szeparálódását akarja visszaszorítani, de Európa jövője szempontjából fontos igazán.

Noha a multikulturalizmust, a bevándorlást és az EU-t ostorozó algériai zsidó származású publicista még lebegteti 2022-es indulását, máris mérhető tábora van.

Még a radikális Marine Le Pennél is keményebb bevándorlásellenes programot hirdet egy közismert francia újságíró, akit már a tegnap bejelentett elnökjelöltsége előtt a második legnépszerűbb indulónak mértek az igencsak jobbra tolódott nyugat-európai országban. Az algériai zsidó származású Éric Zemmour leállítaná a bevándorlást, franciásítaná az idegen keresztneveket és középső ujja felmutatásával üzen az ellene tüntetőknek. Portré egy értelmiségi rendbontóról.

Történelmi pillanat: Emmanuel Macron hétfőn először látogat Magyarországra, méghozzá a visegrádi négyek budapesti csúcsára, ezzel elkezdődik a felkészülés Franciaország január elsejével kezdődő soros uniós elnökségére. Miután tizenhat évig kancellár Angela Merkel szívós aprómunkával építette ki a német dominanciát az EU-ban, a távozásával keletkező űrt Párizs saját ötleteivel töltené ki.