A műanyagmentes hónap jó dolog, de egészen addig értelmiségi játék marad, ameddig alapvető életkellékek 20, sőt 120 százalékkal drágábbak lebomló változatban – már ha léteznek egyáltalán. A zero waste életmód ma még facebookos kihívás, de pár évtizeden belül globális kényszer lehet. A plasztikmentességet csak drasztikus lépésekkel lehet elérni. Vélemény. Több mint tíz éve vagyok radikális […]

„A politikai szabadság sajkája rohanni látszott, alatta azonban a szerzési vágy ősi ösztönének hullámai dagadtak. A magyarok Bécset rohamozták meg, nem Budapestet” – fogalmaz Balázs Zoltán filozófus a Válasz Online felkérésére a Nagy Imre-újratemetés harmincadik évfordulójára írott szövegében. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára a kommunizmus bukásának jelképes pillanata óta eltelt három évtizedről szólva arról is […]

„Ferike” nem is igazi pápa, Benedek volt az – hallani gyakorta még hazai katolikus körökben is. Koronkai Zoltán szerint azonban hamis dilemma, hogy választani kell a német „konzervatív filozófuspápa” és az olasz-argentin „liberális reformer” között. A jezsuita rend tartományfőnökének sociusa (segítője) Ferenc csíksomlyói látogatása elé írt nagyszabású pápaelemzésében kimutatja: lényegi kérdésekben (menekültügy, egyházi reformok, gyerekmolesztálások, Európa) […]

Igaz, hogy miniszterelnökünk egy közép-ázsiai türkménbasihoz kezd hasonlóvá válni, de az ország politikai kettészakadását nem csak neki, és nem is a magyar társadalom történelmi elmaradottságának lehet tulajdonítani – állítja Kiss Károly közgazdász, társadalomkutató. Lányi András és Schöpflin György írásai után újabb hozzászólást közlünk a Válasz Online-on megjelent, nagyhatású Gyurgyák János-esszéhez. Frissítés: a szerző kiegészítette írását, az új változat […]

Sokak által olvasott esszét írt nekünk Gyurgyák János eszmetörténész az „Orbán-rendszerről”, amely szöveget Lányi András író, filozófus élesen bírált. A Válasz Online-nak küldött írásában Schöpflin György történész, leköszönő fideszes európai parlamenti képviselő azt állítja, a vitában többször előkerült polgárosodás már nem létezik, ábránd csupán. A hagyományosnak nevezhető polgárság egy, az államtól anyagilag nagyrészt független, saját […]

A kvótanépszavazás és tavalyi országgyűlési választás után harmadjára is hatalmas sikert hozott a Fidesznek a migráció témája a vasárnapi európai parlamenti választáson. Idehaza az ellenzéki térfélen teljes az átrendeződés, s fontos mozgások indultak el külföldön is. Negyven év után megszűnt a jobb- és balközép pártok abszolút többsége az Európai Parlamentben, s a bevándorlás összeurópai kérdése […]

Bár a kormányhoz közeli média nap mint nap megpróbálja elhitetni velünk, hogy az „új szövetség” fantasztikus lehetőségekkel kecsegtet, hogy ezt a migránssimogató, identitászavaros néppárti társaságot már rég ott kellett volna hagyni, a Strache-bukást követő új helyzetben érdemes átgondolni ezt a nagy elszánást – véli Prőhle Gergely. Magyarország volt berlini nagykövete szerint a Fidesznek vissza kellene térnie […]

Szerkesztőségünk Gyurgyák János esszéje és Lányi András válaszpublicisztikája után Gyurgyák viszonválaszát teszi közzé. ××× A Válasz Online a napokban megjelentette írásomat, amelynek hosszabb változata a könyvhéten lesz olvasható, s A reménytelen reményről címet viseli. Az esszém gondolati magva, hogy Magyarország jelenlegi tragikus helyzetének alapvetően két, egymással szorosan összefüggő fő oka van: az ún. Orbán-jelenség és a […]

Konzervatív gondolkodótól többet várok, mint a kifosztott magyar reménytelen reményének emlegetését – üzeni Gyurgyák Jánosnak Lányi András. Szerinte nem volt itt semmilyen félresiklás, mivel Orbán Viktornak és a Fidesznek sosem volt igazi programja a polgárosodás. Válaszpublicisztika a héten lapunkban megjelent nagy hatású esszére. Régen nem olvastam ekkora tetszéssel kártékony írást, mint Gyurgyák Jánosét a Válasz Online-on. […]

A mai magyar politikai rendszer legpontosabb megnevezése az „Orbán–Simicska-rendszer”, mivel működési módjának kitalálásában utóbbinak legalább akkora szerepe volt, mint az előbbinek – állítja Gyurgyák János eszmetörténész. A Válasz Online-nak küldött esszéjében a hübrisz elhatalmasodásának hét jelét azonosítja, köztük az irreális centralizációt és a politikai és gazdasági elit „elcecíliásodását”. Az írás a szerző A reménytelen reményről […]

„Nagyon fontos cikk, büszkén közöljük” – így harangoztuk be május elején Körösényi András és Mándi Tibor politológusok Miért nem vagyunk „új jobboldaliak”? című esszéjét. A két szerző konklúziója így szólt: „A sokszor szintén autoriter vonásokat mutató globális progresszív liberalizmus elutasítása és a hazai autoriter törekvések támogatása között nincs szükségszerű kapcsolat – sőt, a konzervatívok hasonló […]

Egy hét múlva európai parlamenti választás – az alkalom pedig gondolkodóba ejtette Pálinkás Józsefet. A fizikus egykori miniszter, aki hat éven át a Magyar Tudományos Akadémia elnöki székében is ült, azt a kérdést tette fel magának: mi alapján hozzuk meg döntésünket a választás előtt? Pártok melletti agitálásra ne számítsanak, a mérsékeltek szükségességének alátámasztására viszont egészen nyugodtan. […]

A tegnapi washingtoni Trump–Orbán-találkozóért lelkesedők elfelejtik, hogy az amerikai elnök kereskedelmi háborúval fenyegeti Európát. Amerika, Oroszország és Kína is az EU riválisa, Magyarország mégis a nagyhatalmi triászhoz vonzódik saját szövetségi rendszerével szemben. Egyszer miért nem próbáljuk ki végre, milyen is lehet törleszkedési kényszer nélkül képviselni nemzeti érdekeinket? Kezdjük a jó hírrel: Orbán Viktor miniszterelnök találkozott […]

A konzervativizmus a hazai új jobboldaltól legalább annyira távol áll, mint a progresszív liberalizmustól – állapítja meg Körösényi András és Mándi Tibor a Válasz Online-nak írt esszéjük konklúziójaként. A szerzőpáros pontos képet fest az elmúlt másfél évben elharapózott kultúrharc kormánypárti, új jobboldali szereplőinek gondolkodásáról, számba veszi a konzervativizmuséval rokon elemeket, de végül arra jut: a – […]

Miért kulcskérdés egy közösség mitológiája és a mitológia legfőbb hordozója: a film? Hogy hat a film az identitásra, hogyan értelmezi a jelent, hogyan épít múltat? És főként: mi történt Magyarországon a filmmel? Hogyan lehetséges, hogy harminc évvel a rendszerváltás után sincsenek meg a szocialista korszak valóságával szembenéző alkotások? Fabricius Gábort nem hagyják nyugodni a fenti […]