Akarnak iskolába járni a cigányok? – tabudöntő vita a gyöngyöspatai ítélet után

·2020.05.14

Kedd délelőtt döntött a Kúria a gyöngyöspatai iskolai szegregációs per felülvizsgálati kérelméről, amit az iskola fenntartói, a gyöngyöspatai önkormányzat és a Hatvani Tankerület azért nyújtott be, hogy pénz helyett természetben kártalaníthassák a diákokat. A Kúria elutasította a kérelmet és fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős döntését, azaz ki kell fizetni a korábban megítélt 99 millió forintos kártérítést annak a 60 gyöngyöspatai roma diáknak, akiket a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában jogellenesen elkülönítettek társaiktól és alacsonyabb szintű oktatást biztosítottak számukra.

Németh György nem üdvözli a döntést: szerinte a törvényt, amely alapján ez az ítélet megszületett, meg kell változtatni. A szociológus tabudöntő írásában a cigányság kulturális attitűdjeiben véli meglelni a probléma gyökerét.

Németh György cikkét a Válasz Online egyszerre közli a rá adott reakcióval: a Németh által is idézett Forray R. Katalin felhívja a figyelmet arra, hogy nem tudhatjuk, az említett attitűdök milyen erősek ma, hiszen az a kutatás 23 évvel ezelőtt készült. A cigányság középosztályosodása viszont időközben elindult, a társadalomtudósok dolga pedig Forray szerint az lenne, hogy támogassák ezt a nagy átalakulást.


Nyitókép: roma diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola előtt 2020. január 14-én. Fotó: Vörös Szabolcs

Kategória: vélemény