Az augusztusi évfordulóra nem készült el a megújult Mohácsi Nemzeti Emlékhely, és a Hádész-kapu még október elején is zárva van a látogatók előtt, de a nemzeti parknak köszönhetően bejárhattuk a helyszínt. Az átépítés során sikerült megőrizni az 1976-os kialakítás építészeti és képzőművészeti értékeit, az új kápolna és a földalatti kiállítóterek pedig valódi szintlépést jelenetek: 2028-ra Európa egyik legfontosabb, komplex csataemlékhelye jön létre a kivégzések mezején. Kifogásolni legfeljebb azt lehet, hogy a 2011-es, félresikerült Korona-fogadóépület állva maradt. Közben a csatamező egésze továbbra is értelmezhetetlen: a főbb emlékezeti pontokat nem jelöli semmi a tájban, nincs egy kerékpárral vagy gyalogosan bejárható körtúra, sőt, a terület egésze sem védett.

Végre érdemben megszólalt Gajdos László az erdők ügyében. Az elmúlt hetekben nagy port kavart, hogy a minisztérium nem hosszabbította meg a védett állami erdőben szeptember 30-án lejárt fakitermelési moratóriumot, és döntésére világos magyarázatot sem adott. Most az indokok legalább ismertté váltak, a környezetvédelmi tárca fokozatos átállást és cselekvési tervet ígér.

Elsőként a Válasz Online írta meg, hogy két lokálpatrióta civil szervezet, a Gellérthegyvédő Egyesület és a Szentimrevárosért Mozgalom kezdeményezte a kormánynál, hogy a Villányi út 11-13. sz. alatti volt Pártiskola épületét helyezzék ideiglenes műemléki védelem alá. A karakteres későmodern épületet bontás fenyegeti, helyén 140 lakásos óriástömb épülne. Most jó hírről számolhatunk be: az épület egy évre ideiglenes védelmet kapott.

Lezárult egy közel negyedszázados korszak a magyar emlékezetpolitikában: Tarr Zoltán kulturális miniszter menesztette Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját. A Terror Háza és a körülötte lévő intézethálózat eleve kultúrharcos célokra, a Fidesz ideológiai bázisaként jött létre, ahol a 20. századi totalitárius diktatúrákra való emlékezés keveredett a direkt politizálással. A mostani lépés esélyt ad arra, hogy az legyen, aminek ténylegesen lennie kell: tisztességes, szakmai alapokon álló állami múzeumi intézmény. Mondjuk a Magyar Nemzeti Múzeum keretei között.

Méltatlan a 20. századi magyar építészet egyik főművéhez, hogy a NER-es bérlő McDonald’s-ként hasznosítja. A volt Design Terminál kulturális funkcióját már rég elvesztette, az újabb átalakulással műemléki értékei és építészeti integritása is súlyosan sérült. Nehéz eldönteni, hogy az épületegyüttes melyik része van méltatlanabb állapotban: a Fröccsterasz bazári rendetlensége vagy az új Meki banális igénytelensége árt-e többet a műemléknek. Érthetetlen, hogy lehetett az átalakításra engedélyt kapni, bár a bérlő április előtti bekötöttségét ismerve nem is annyira.

A Válasz Online múlt heti cikke után a Gellérthegyvédő Egyesület és a Szentimrevárosért Mozgalom kezdeményezte a kormánynál, hogy a Villányi út 11-13. sz. alatti volt Pártiskola épületét helyezzék ideiglenes műemléki védelem alá. Miként megírtuk, a ciszterci templom melletti területen jórészt közpénzből építene 140 lakásos óriástömböt a Forestay-csoport. A civilek által kért intézkedés időt adna a karakteres későmodern épület alaposabb értékvizsgálatára, és megakadályozná az azonnali bontást.

Augusztus 26-án csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a bíróságon a Bayer Construct. Ez abból a levélből derült ki, amit Balázs Attila küldött ki ma délután a cég dolgozóinak. Ez azt jelenti, hogy a NER egyik kedvenc építővállalata felmérte, a megváltozott körülmények között nincs esélye annak, hogy elhíresült, több esetben igen negatív megítélésű fejlesztéseit változtatás nélkül keresztülvigye.

Budapest egyik legnagyobb lakótelep-építése zajlik az egykori Óbudai Szeszgyár területén. A területen már közel két évezrede is laktak emberek: korábban Mithras-szentély, most egy meghökkentő méretű épület romjai kerültek elő. A funkcióját egyelőre az Aquincumi Múzeum régészei is csak találgatni tudják, mert hasonlót sem Magyarországról, sem máshonnan nem ismernek. A felfedezés a nemzetközi tudományos közösség számára is izgalmas lehet.

Annak már híre ment a nyilvánosságban, hogy 140 lakásos óriástömb épül a Villányi úton, a Feneketlen-tó és Szent Imre-templom tőszomszédságában, a volt MSZMP pártiskola helyén. Annak szintén, hogy az „óellenzéki” kerületvezetés megszavazta, a helyi Fidesz viszont – a környékbeliek félelmeit visszhangozva – ellenzi a piacinak látszó projektet. Csakhogy, mint a Válasz Online kiderítette, a fejlesztés bizony kétharmadrészt állami biznisz. Ráadásul még a NER, egészen pontosan Nagy Márton tárcája döntött határozott a zárt körű tőkekihelyezésről. A Tisza-kormány talán még beavatkozhat; eldöntheti például, hogy közfeladat-e egy olyan luxuslakás-beruházás, amely a későmodern építészet egy kivételesen jól sikerült emlékét teszi a földdel egyenlővé, és tovább növeli a beépítés intenzitását a Gellért-hegy lábánál.

Nem vásárolja meg a már elkészült zuglói kormányzati negyedet a Tisza-kormány a NER-milliárdos, Balázs Attila cégétől, jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A NER egyik legjelentősebb szimbolikus örökségétől szabadul meg ezzel a döntéssel az új kormány, de egyben azoktól a gyakorlati problémáktól is, amelyek az új kormányzati negyed beüzemelése esetén keletkeztek volna. Hogy a már kifizetett közel 300 milliárdos vételárból mennyit sikerül visszaszerezni, az várhatóan csak hosszú pereskedés után dől el.

Mától Babocsay Gergely vezeti megbízott főigazgatóként az elmúlt években kényszerköltöztetéssel fenyegetett, szétzilált intézményt, amely egyelőre még a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központhoz (MNMKK) tartozik. Két másik múzeum élére is új vezetők kerültek, a központot pedig tervezetten leépítik.

Régóta tudni lehetett, hogy a 20. század második felének egyik legkedveltebb magyar festője szenvedélyes fotós is volt. Képeiből azonban alig néhányat ismerhetett a nagyközönség. Most megjelent egy bőséges válogatás a Fortepanon, és izgatottan ismerhetjük fel a fotókon a festményeken már rögzített motívumokat, helyszíneket, ahogy azokat Mácsai István kamerája látta. És még ennél is többet: az 1957-es Párizs nagyvilági fényeit, a falusias Nagymarost, a pesti gangos bérházak kopott belvilágát. A festő után most a fotós Mácsai is elfoglalhatja az őt megillető helyet a 20. századi művészettörténetben.

Molnos Péter kiállítása a Kieselbach Galériában kötelező program Budapest szerelmeseinek: soha még ilyen gazdag és izgalmas gyűjtést nem láthattunk a fővárosról készült képekből. Kiderül az is, hogy egyáltalán nem kizárólag helytörténeti érdekességű műveket ihletett a főváros, hanem rengeteg izgalmas, modern, kivételes művészi erejű festményt, amelyek ikonikus alkotások lehetnének. Mégis kevés vált belőlük azzá, mert Budapestre nem szoktunk a magyar festészet meghatározó témájaként gondolni. Pedig Nagybánya, Szentendre és Párizs mellett a főváros is a magyar városfestészet meghatározó helyszíne – akár olyan szokatlan témákkal, mint a Dráva utca vagy a Garay tér.

Döntést hozott a kormány a Városliget felhagyott építési területeiről. Vitézy Dávid beruházási miniszter bejelentette, hogy a Liget Budapest projektben tervezett épületek helyét visszaadják a parknak, és kidolgozzák a Kós Károly sétány, valamint a Hősök tere autómentesítésének terveit is. A miniszter ígérete szerint befejezik a teljes Városliget rekonstrukcióját. Ahogy korábban írtuk: a palánkkal körülvett területek parkosításával közel négy hektár teljesértékű zöldterület hozható létre.

Már most közelíti a valaha mért legalacsonyabb értéket a Velencei-tó vízszintje, pedig még csak a nyár elején járunk. Idén olyan drámai helyzet állhat elő, amilyet még soha nem tapasztaltunk. Az új kormány törvényt, fenntartható vízpótlást és a tározók rekonstrukcióját ígéri, de egyik hétről a másikra nem lehet bepótolni azt, hogy hosszú évek óta nem történt semmi a tó megmentése érdekében. Ráadásul csodaszer sincs.

Több kisebb lépésben, csökkentett tartalommal fejezi be az állatkert az elhibázott Biodóm projektet, állami segítség helyett jórészt saját forrásokból. Ennek a folyamatnak fontos állomása lesz július 1-jén, hogy megnyitják a belső teret a látogatók előtt. A tegnapi sajtóbejáráson kiderült: lesznek hulmánok és Bali-seregélyek, sok műszikla, magaslati kilátást nyújtó büfé, rengeteg növény, műdinók. Látványosabb állatok egyelőre nem, de ez is nagy előrelépés. A betonhegy lassan életre kel, amolyan magyaros megoldásokkal. Nem volt jó ötlet ez az egész, de most már csak előre lehet menni.