Nemcsak Magyarországon, Közép-Európában sem volt még olyan reprezentatív kiállítása a különc költő-művész-prófétának, mint ami most látható a londoni Tate Gallery jóvoltából a Szépművészetiben. Valódi főművek érkeztek Magyarországra, amelyek egy meghökkentően modern vizuális világra és Blake titokzatos magánmitológiájára nyitnak ablakot. És akkor is élvezhetők, ha filozófiai költeményeiből egy sort sem akarunk elolvasni. Blake minden egyéni furcsasága ellenére nagyon is tipikus alkotója volt a brit romantikának, miközben egyes művei egy évszázaddal előzték meg a 20. századi szimbolizmust és az avantgárdot. Ez a látomásos művészet nem simogat, hanem kizökkent.

Elsőként számoltunk be a Válasz Online-on augusztus végén, hogy faltól falig átépítené a Nagykörutat a főváros. Most a tervezési szerződést is megkötötték, így 650 nap múlva kész tervek lesznek a beruházásra, amire már rendelkezésre áll 4,5 milliárd forint uniós forrás. Vitézy Dávid szerint azonban a főpolgármester nem adhatta volna oda a közgyűlést megkerülve a BKK-nak azt az összeget, ami a szerződés hatályba léptetéséhez szükséges volt. Egy biztos: terveztetés nélkül a következő évek egyik legfontosabb városi projektje ment volna a kukába, és az uniós támogatás is elveszett volna.

Közel száz éves álom valósult meg ezzel, legalábbis papíron: ez lenne ugyanis Zugló új városközpontja. A valóságban lélektelen, túlméretezett falanszter született, ami teljesen idegen környezete, sőt Budapest léptékétől. Miután a magyar állam tekintélyes része hamarosan ideköltözik a belváros palotáiból, tekinthetjük a NER-korszak urbanisztikai szimbólumának. Annak legalább tökéletes.

Kezdeményezte a hatvanpusztai uradalom két lebontott juhhodály (istálló) épülete esetében a műemléki védelem megszüntetését Hadházy Ákos, tájékoztatta a Válasz Online-t az Orbán-uradalom ügyével rendszeresen foglalkozó képviselő.

Ezen a hétvégén még látható a Budapesti Történeti Múzeumban az a nagyszabású, nemzetközi anyagot felvonultató kiállítás, ami elsőként mutatja be a reformkor népszerű portréfestőjének életművét. A velencei születésű Marastoni Jakab nevéhez kötődik az első magyar festőakadémia és az első fényképészeti műterem létrehozása, miközben olasz származása egyszerre volt előny és hátrány a nemzeti ébredés korát élő Magyarországon. Az életvidám, de tragikus véget ért Marastoni Jakab emléke a halála után nagyrészt feledésbe merült – pedig rengeteget tett a modern magyar művészeti élet megszületéséért.

Júliusban Tiborcz Istvánnal és Orbán Ráhellel sétálgatott a Kossuth téren a meghiúsult Rákos-Dubaj arab befektetője, Mohamed Alabbar. Hogy miről beszélgettek városnézés közben, nem tudhatjuk, de azt már igen, hogy Alabbar magyarországi cége, az Eagle Hills Hungary Zrt. lett a Belügyminisztérium Széchenyi téri palotájának új tulajdonosa.

Az öt év szünet után újranyitott Kádár étkezdében Gerendai Károly feltámasztott egy műfajt és egy korszakot, ami mára történelemmé vált: a 20. századi budapesti étkezdét. A Klauzál téri Kádár több mint fél évszázada hozzátartozik a város identitásához, legalább annyira, mint a stukkódíszes New York vagy az éppen szintén az újranyitásra váró Ruszwurm. Ez a legpestibb étkezde a legpestibb téren: legenda, ami hasonló, mára eltűnt helyek százaiból lepárolódott. Most már a város lakóin múlik, hogy örüljünk neki, ne engedjük át a turistáknak.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott fényképeken mutatjuk meg, hogyan pusztul az építkezési védőháló mögött a nyolc éve bezárt Iparművészeti Múzeum homlokzata. Hétvégén volt és jelenlegi munkatársak próbálták meg felhívni az épület előtt tartott előadásokkal és fényvetítéssel a figyelmet Lechner Ödön fő művének tarthatatlan állapotára. Az idő most már tényleg sürget: a halogatás rengeteg pénzbe kerül, a múzeum állaga romlik, az engedély jövőre lejár.

Az Alkotmány utca 27. szám alatti volt OVIBER-székház a Biggeorge Ingatlanfejlesztőé lett. Ennél azonban sokkal izgalmasabb, hogy ki fizethette ki az 50,8 milliárdos vételárat a Belügyminisztérium Széchenyi téri épülettömbjéért; erre az információra azonban még várni kell.

Újságíróknak szervezett háttérbeszélgetésen jelentette be ma délután Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) várhatóan megbünteti az intézményt, amiért szabálytalanul vásároltak meg az elmúlt öt évben hét nagy értékű festményt. Júniusban már kiderült, hogy a múzeum átvilágítását végző Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) problémája van a műtárgybeszerzésekkel, ezért a KDB-hez fordul. Egy 2014-es […]

Lehet egyáltalán Hatvanpusztáról mint műemlékről írni? A miniszterelnök édesapjának sokmilliárdos nagyberuházása olyan morális és politikai problémákat vet fel, amelyek árnyékában talán nincs is értelme feltenni a kérdést, hogy mi történt a majorsággal mint örökségi értékkel. Mégis muszáj, hiszen Hatvanpuszta nem kizárólag közéleti botránykő és rendszerszimbólum, hanem egy hányatott sorsú műemlékegyüttes is.

Megvalósulhat a Nagykörút átépítése, mivel a főváros jelentős uniós támogatást nyert el bringasztráda létrehozására a covid idején ideiglenes felfestéssel kialakított kerékpárút helyett. Ennél azonban sokkal több várható: rendezett közterületek, új funkcionális kialakítás, helyreállított járdák és fasorok. Megmutatjuk a BKK által elkészített előzetes terveket, amelyek forgalomcsillapítást is tartalmaznak és lehetővé tennék, hogy a körút újra Budapest reprezentatív nagyvárosi útvonalává váljon.

6,4 milliárd forint közpénzt költene a magyar állam azoknak a kastélyoknak a további felújítására, amelyeket Lázár János idén magáncégeknek ajándékozott. Pont olyan fejlesztéseket csinálnának meg ebből, amelyekre eddig azt mondták, nincs forrás, és többek között ezzel indokolták az épületek magánkézbe adását is. A szétdúlt Fertő-part befejezésére viszont a 2030-as évekig nem lesz pénz. A Lázár-féle […]

Évszázadok óta úgy tudta a helyi hagyomány, hogy Szent István király kápolnát alapított a Fejér megyei Bodajkon. A falu temploma máig népszerű zarándokhely, de ezt mindeddig csak kegyes legendának lehetett tartani. Idén azonban egy tudományos felfedezés rátette az államalapítás kori Magyarország térképére a Fehérvártól északra eső falut. Szücsi Frigyes régész kutatásai nyomán kiderült: a hagyománynak lehet valóságalapja. Augusztus 20-i cikkünk egy régészeti eredményről, aminek a bodajkiak igazán örülhettek.

Van egy ház Budán, ami megúszta az elmúlt száz év összes szokásos viszontagságát: nem sérült meg a háborúban, nem darabolták fel szükséglakásokra, egyszer sem belezték ki. A Scitovszky-villa kivételes szerencséjének az a magyarázata, hogy 1946 óta ez a brit nagykövetek budapesti rezidenciája. Az épület jubileumát idén ünnepli a nagykövetség, és nekik köszönhetően benézhettünk a történelmi levegőjű szobákba. Megmutatjuk Budapest egyik rejtett értékét, amit csak a diplomáciai protokollesemények vendégei láthatnak.