Vasárnap Spanyolországban előrehozott választásokat tartanak, amit a kormányzó koalíció az EU legalacsonyabb inflációs mutatója és egy sor klasszikus baloldali intézkedés mellett is jó eséllyel elveszít. De hogyan lehetséges ez? Elemzésünk.
Bővebben >>>Időközi önkormányzati választást tartottak vasárnap Jászberényben, amelyen az ellenzéki jelölt kétharmaddal győzte le a Fidesz által támogatott ellenfelét. Hogyan sikerülhetett ez? Van-e a választásnak országos relevanciája? Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója válaszol.
Bővebben >>>Nem Andrej Babiš a cseh elnökválasztás legesélyesebb jelöltje, mégis róla szól a voksolás, ahol Miloš Zeman utódját kiválasztják. Orbán Viktor egyik fő közép-európai szövetségese vérbeli populista, aki mára felfalta korábbi szövetségeseit, a hagyományos baloldali pártokat, és elérte, hogy minden politikai erő hozzá képest határozza meg magát. De a hasonlóságok csak felszíniek: a nyugatias orientációjú cseh társadalomban nincs igény Brüsszel elleni szabadságharcra vagy nagy keleti nyitásra.
Bővebben >>>Olyasmi készülődik, amiről a magyar miniszterelnök beszélt. Már csak ezért érdekes lehet a vasárnapi olasz választás még azoknak is, akik ananászt tesznek a pizzájukra, azaz közömbösek az olasz civilizáció vívmányaival szemben.
Bővebben >>>Svédország vasárnap választ, s a kampány egyik legforróbb témája a jogrend megszilárdítása, a bűnözés visszaszorítása, illetve a bevándorlás szigorítása. Milyen párhuzamok és különbségek vannak a hazai viszonyokhoz képest, ahol a bevándorlás szintén választások sorsáról döntött? Ennek járt utána a Válasz Online felkérésére Választási földrajz stábja.
Bővebben >>>„Unatkozik? Vegyen mosómedvét! Vagy alapítson pártot!” – Márki-Zay Péterrel saját felelősségéről és arról, mi értelme új politikai formációt gründolnia, ha nem tartja legyőzhetőnek a Fideszt.
Bővebben >>>Az ellenzék tehet innentől bármit, az eredmény borítékolható: Fidesz-győzelem – az elmúlt hetekben három elemzésben is indokoltuk a Válasz Online-on, miért látjuk így. Szilva Attila válaszában nem vitatja, hogy pillanatnyilag a helyzet így fest, ám úgy látja, van ennek előnye is. Hogy mi? Kiderül az alábbi írásból, amely azonban ennél jóval többet tartogat: a kampány elemzését és a jövő lehetőségeinek számbavételét egy csereháti gyökerekkel rendelkező, Svédországban élő fizikus szemszögéből, aki 2016 óta a Momentum tagja. Vélemény.
Bővebben >>>Ideje, hogy áttekintsük, hogyan kezeltük mi a kampányidőszakot, van-e felelőssége a sajtónak, továbbá azt is, hogy milyen lehetőségek állnak az ellenzék s milyenek a sajtó előtt a negyedik Orbán-kétharmad éveiben. Spoiler: gyökeresen eltérőek.
Bővebben >>>A magyar EU-tagság szempontjából szerencse, hogy Macron rossz véleménnyel van ugyan Orbán rendszeréről, de történelmi küldetésének tartja az unió egyben tartását.
Bővebben >>>Németországban élő rendszeres vendégszerzőnk arra jut: „Ha Le Pen nyerne, öt keserves év állna Orbán előtt. Magyarországnak nem volna számottevő barátja az unióban, hanem főleg haragosa, miközben az állítólagos elvtársai kiszámíthatatlanabbak volnának Brüsszelnél.”
Bővebben >>>A katolikus pap nem akar Luther Márton lenni, de nem titkolja: válaszút előtt áll hivatásával kapcsolatban. Nagypénteki nagyinterjú.
Bővebben >>>Miért nem örül a kétharmadnak egy meggyőződéses jobboldali, keresztény értelmiségi, aki alapvetően kormánypárti? Külsős véleménycikk.
Bővebben >>>Az olimpiai bajnok vízilabdázó is búcsúzik a parlamenttől. Megkérdeztük, mit érzett, amikor Márki-Zay Péter fasisztázni kezdett, kit tart felelősnek a vereségért, és azt is, hogyan tovább. Nagyinterjú.
Bővebben >>>Hogyan bukhatott ekkorát az ellenzék? Miért lett „oda Buda” a Fidesznek? Mekkora a felelőssége a kudarcban Márki-Zay Péternek? A Momentum elnökségi tagját Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi. Podcast.
Bővebben >>>Orbán Viktort már tényleg csak Orbán Viktor verheti meg. Elemzés.
Bővebben >>>
