Nem Magyar Péter az első, aki a semmiből lett tényező – Válasz Online
 

Nem Magyar Péter az első, aki a semmiből lett tényező

Magyari Péter
| 2024.04.10. | Nagytotál

Szlovénia mostani miniszterelnöke éppen három hónappal a választás előtt lépett színre, egy parlamenten kívüli pártot átvéve, miután kirúgták egy állami cég éléről. Szlovákiában alakított már úgy kormányt politikus, hogy a választás előtti utolsó hónapban 16 százalékpontot nőtt a népszerűsége. Magyar Péter váratlan felívelése tehát régiós viszonylatban egyáltalán nem példa nélküli: évtizedes pártstruktúrákat is gyorsan felül lehet írni. Csakhogy: kevés új sztár tud tartósan a politika élvonalában maradni. Helyzetkép.

hirdetes

Magyar Péterről február elején még szinte senki sem tudta, hogy kicsoda. Azóta sincs még pártja, de már van olyan közvélemény-kutatás, amely alapján 15 százalékot is kapna egy választáson, az pedig szombat óta ténykérdés, hogy sokkal több embert képes kivinni az utcára tüntetni, mint az összes többi ellenzéki párt együttvéve. Magyarországon ez egészen különleges helyzet, ám hasonló politikai jelenségekre akad azért példa. Például a szomszédból.

Alig két éve történt például, hogy Robert Golob a saját otthonából online jelentette be, hogy ő lesz Szlovénia miniszterelnöke – kovidos volt, úgyhogy nem hagyhatta el a lakását a választás éjszakáján. Ennél is bizarrabb volt, hogy Golob két hónappal korábban még csak nem is politizált, pártja mégis 34,5 százalékot szerzett azon az éjszakán.

Kirúgták az állami vállalat éléről, úgyhogy átvett egy pártot, és nyert 

Golob szinte a semmiből érkezett a politikába. 1999-től ugyan egy évig energetikai államtitkár volt, de több mint két évtizeddel később erre építve nehezen lehetett volna nagy politikai karriert építeni. Az sem emelhette kormányfői székbe, hogy húsz évig volt önkormányzati képviselő egy 13 ezer lakosú, az olasz határ mentén lévő kisvárosban, Nova Goricában. 

Golob akkor döntötte el, hogy beszáll az országos politikába, amikor 2021-ben kirúgták a szlovén állami áramkereskedő vállalat vezérigazgatói székéből.

Akkor már 15 éve vezette a céget, amely nagyjából a magyar MVM-nek felel meg, még atomerőműve is van. Az elbocsátott vállalatvezető meggyőződése volt, hogy politikai okokból menesztették a cég menedzsmentjének nagy részével együtt. Úgy döntött, visszavág Janez Janša akkori miniszterelnök kormányának. 

Hamarosan a saját képére formált egy néhány hónapos pártot, amelyet egy volt környezetvédelmi miniszter alapított 2021 májusában, Zöld Akció néven. Golob novemberben kényszerült távozni az energetikai vállalattól, és 2022 januárjában már a Zöld Akció elnökévé választották. Még aznap átnevezte a pártot Szabadság Mozgalomnak, és látványos kampányt indított az áprilisi választásra készülve. Golob fő üzenete az volt, hogy Szlovéniát le kell téríteni a Janša-kormány által képviselt „orbáni útról”. Nyugatbarát, szociálliberális, normalitást ígérő politikát hirdetett az autokrata törekvésekre hajlamos akkori vezetéssel szemben. Jogállamiságot és zöld energiát ígért, és akkorát nyert, mint soha egyetlen párt sem, amióta Szlovénia elszakadt Jugoszláviától. 

Összesen három hónap telt el a választási győzelemig attól a pillanattól, hogy Robert Golob beszállt az országos politikába.

A sikeréhez az is kellett, hogy a baloldal addig igencsak szétaprózott volt, egymásból kiváló és sokat veszekedő kis pártok határozták meg a Janša-ellenes tömböt, de Golob meg tudta győzni a választókat, hogy képes lesz stabilan kormányozni, ha neki adnak bizalmat. 

Ha nem is volt soha komoly politikus, azért az energetikai állami cég vezetőjeként sokakat ismert a politikai elitből. A sikerhez az is kellett, hogy Szlovéniában területi listákról választják meg a képviselőket, azaz nem volt szükség összefogásra az ellenzék részéről a kormányváltáshoz. Ugyanakkor a győztest jutalmazó módon osztják ki a listás mandátumokat, és így Golob pártja a szavazatok 34,5 százalékával a mandátumok 45 százalékát szerezhette meg.

Robert Golob otthonából beszél pártja ljubljanai eredményváróján az exit poll adatok kihirdetése után 2022. április 24-én (fotó: AFP/Jure Makovec)

Golob gyors kampányának eredményességéhez valószínűleg kellett az is, hogy igen jómódú. Az állami nagyvállalat vezetése mellett sikeres napenergiás vállalkozást is felépített, amelyet miniszterelnökké választása óta a lánya vezet, de továbbra is ő maradt a fő tulajdonos. Politikai ellenfelei szerint miközben a korrupció felszámolását ígérte a kampányában, gyanús, hogy áram termelésével foglalkozó céget vezetett sikerre, miközben az állami áramtermelést is ő irányította. Konkrét visszaélést ugyanakkor soha nem bizonyítottak rá.   

Golob lassan két éve miniszterelnök, két baloldali kis párttal koalícióban kormányoz, bár népszerűsége sokat kopott. Pártját már csak 23 százalékra mérik, és a júniusi EP-választást Janez Janša SDS nevű, orbánista-trumpista pártja várhatóan simán megnyeri: most vasárnap 36 százalékot kapnának.

Szlovéniában egyébként előfordult már korábban is, hogy teljesen új párt nyerte a választást. Ljubljana független polgármestere 2011. október 22-én alapított pártot Pozitív Szlovénia néven, hogy indulni tudjon az alig hat héttel későbbi, december 4-re kiírt választáson. Zoran Janković vadonatúj pártja meg is nyerte azt, 28 százalékkal, csak éppen a fővárosi polgármester nem bírt koalíciós társakat keríteni maga köré, úgyhogy végül Janez Janša alakíthatott kormányt – ő már háromszor volt miniszterelnök, de csak egyszer tudta kitölteni a négyéves mandátumot. Janković viszont azóta is Ljubljana polgármestere.

Egyszerű Emberek

Nem a semmiből lett ugyan Szlovákia miniszterelnöke Igor Matovič 2020 tavaszán, de két hónappal a kormányalakítása előtt nem sokan fogadtak volna még arra, hogy választást fog nyerni. A 2019-es EP-választáson a pártja csak 5 százalékot szerzett, 2020 januárjában még 10 százalék alá mérték őket, aztán február 29-én 25 százalékos eredménnyel győzött. 

A nagyszombati vállalkozó ingyenesen terjesztett hirdetési újságok kiadásából gazdagodott meg, és 2010-ben egy korrupció-ellenes civil szervezet vezetőjéből lett politikus. Az SaS nevű, frissen alakult neokon párt listájára jutott fel, negyedmagával. Civil szervezete az utolsó négy helyet kérte a listán, csakhogy Szlovákiában a választók, ha akarják, akkor eldönthetik, hogy ki szerezzen mandátumot egy párt listájáról, és megfelelő számú voks felülírhatja a párt által javasolt sorrendet. Matovič négy társával annyi preferenciaszavazatot kapott 2010-ben, hogy mindannyian képviselők lettek. Aztán 2011-ben kizárták őket az SaS frakciójából, mert az akkor éppen ellenzékben lévő Robert Ficóval együtt leszavazták a kettős állampolgárságot tiltó törvény eltörlését – a kormány a felvidéki magyaroknak próbált kedvezni, ám Matovičék ezt megakadályozták. 

hirdetés

Hamarosan visszatért Fico a hatalomba, és Matovič párttá alakította a mozgalmát, Egyszerű Emberek és Független Személyiségek néven. A politikai paletta minden oldaláról toborzott képviselő-jelölteket, előfordult, hogy Magyar Péterhez hasonlóan pályázatot hirdetett, hogy megtalálja őket. 2012-ben 8,5, négy évvel később 11 százalékot szerzett a pártja, lehúztak nyolc évet hangos ellenzékiségben. 

Matovičot inkább tartották bohócnak, mint komolyan vehető politikusnak. 2012-ben Londonba utazott, hogy egy ottani cég hazugságvizsgáló gépe mutassa ki: sohasem keveredett korrupciós ügybe. Amikor a pártja jelöltjeinek egy része nem volt hajlandó hasonló vizsgálatnak alávetni magát, kirúgta őket. Úgy kampányolt a képviselők mentelmi jogának megszüntetéséért, hogy az autójával megállt egy forgalmas pozsonyi zebrán, megvárta a rendőröket, és felmutatta a képviselői igazolványát, elérve, hogy ne tudják azonnal elvinni. Ezzel mutatta be, hogy egy politikusnak Szlovákiában mindent szabad. Hol különös öltözékével, hol egy papírmasé Fico-bábuval jelent meg a szlovák parlamentben. Tavaly a kampány hevében – már bukott miniszterelnökként – összeverekedett Robert Kaliňák egykori belügyminiszterrel, aki azóta a honvédelmi tárcát vezeti a legújabb Fico-kormányban.

Matovič 2020-as sikerét leginkább annak köszönhette, hogy óriási volt a felháborodás Szlovákiában Ján Kuciak újságíró és a menyasszonya meggyilkolása miatt, és sok választó úgy érezte, hogy Matovičék a legkeményebb kritikusai a rendkívül korrupt elitnek. Például következetesen maffiakormánynak nevezte a Fico-adminisztrációt.

Igor Matovič interjút ad lapunknak Szlovákia budapesti nagykövetségén 2020. június 14-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Radikalizmusa a gyökeres változást akarók kedvencévé tette, és a tisztán arányos, listás rendszerű választáson ez elég volt a győzelemhez. Vélhetően segítette az is, hogy miközben éles kritikusa volt Fico kormányának, konzervatív politikát hirdetett, ellenezte például a melegek jogainak kiterjesztését, a bevándorlók befogadását vagy éppen a könnyűdrogok dekriminalizását, ezekben az ügyekben egyetértve Ficóékkal.

Ahhoz, hogy miniszterelnök legyen, egy egészen széles, sok kis pártból álló koalíciót kellett összehoznia, miközben a saját frakciója is meglehetősen sokféle emberből állt össze. Ehhez az eleve bonyolult helyzethez hozzájött impulzív természete, ami az óhatatlan konfliktusokat csak tovább élezte. Többször is előfordult például, hogy

saját minisztereit is gúnyolta a Facebookon, ami a legfőbb fóruma volt kinyilatkoztatásainak már ellenzéki korszakában, de kormányfőként is. 

Azt még megúszta, amikor kiderült, hogy plagizálta a szakdolgozatát – elismerte, hogy nem érdemelt volna diplomát, de azt mondta, hogy nem mondhat le, amíg nem teljesítette az embereknek tett ígéretét, azaz a kormány programjának végrehajtását. Végül abba bukott bele, hogy a koalíciós pártokat megkerülve, titokban orosz vakcinát vásárolt a világjárvány idején. Egy ideig még pénzügyminiszterként és miniszterelnök-helyettesként maradhatott az általa alakított kormányban, aztán egykori felemelője, az SaS kilépett a koalícióból, és ezzel a kormány is megbukott. Tavaly ősszel Robert Fico visszaszerezte az ország irányítását. Matovič pártja ezúttal már csak 9 százalékot szerzett. Igaz, most már nem Egyszerű Emberek a neve, hanem annyi, hogy Szlovákia. Matovič az idei elnökválasztáson is elindult, az első fordulóban 2 százalékos eredménnyel esett ki. Előre megmondta, hogy nem azért indul, mert nyerni szeretne, csupán nem akarta, hogy az ellenzék legesélyesebb jelöltjének „egyedül kelljen szembenéznie a maffiával”.  

Tele van Közép-Európa politikai üstökösökkel

Andrej Babiš Csehország második leggazdagabb embere volt, amikor 2012-ben elitellenes pártot alapított, és szlovák származása ellenére egyszeriben cseh politikus lett belőle. Másfél év múlva új pártjával második helyezést ért el majdnem 19 százalékkal, és pénzügyminiszterségig vitte, majd 2017-ben a következő a választást már megnyerte, és miniszterelnök lett. Hivatalba lépéséig csak a jobboldali polgári demokraták és a baloldali szociáldemokraták adtak kormányfőket váltógazdaságban, közel három évtizedes politikai struktúrát tört meg tehát Babiš színrelépése. Ebben segített a kampányra költhető vagyonán kívül az is, hogy nagyon komoly médiabirodalma volt, napilapokkal, tévé- és rádiócsatornával. Babiš azóta is a cseh politika fontos szereplője, jelenleg az ellenzék vezetője, és a közvélemény-kutatások alapján sima győzelmet arat a júniusi EP-választáson. 

Nem lett miniszterelnök, de elképesztőt ment pár éve Szlávi Trifonov, a bolgár nemzeti rock állócsillaga, aki 2020 februárjában alapított pártot Ilyen a Nép! néven, és következő év áprilisában 17,4 százalékkal második lett vele a választáson. Amikor felvetődött, hogy a párt adhatja a miniszterelnököt, Trifonov egy világbajnok sakkozónőt jelölt maga helyett a posztra, de végül senki sem tudott kormányt alakítani, és új választást tartottak. Aztán még hármat a következő szűk két év alatt. Trifonov pártja az utolsó előttin kiesett a bolgár parlamentből, a legutóbbin tavaly valamivel 4 százalék feletti eredménnyel pedig éppen csak visszakerült. Az első nagy sikerét soha többé nem tudta megközelíteni.

Szlavi Trifinov énekel egy népszavazási kampányeseményen Szófiában 2016. október 29-én (fotó: AFP/Nikolay Doychinov)

A sort náluk kisebb, de azért látványos sikereket elérő politikusokkal még hosszan lehetne folytatni. A régiós példák mindenesetre azt mutatják, hogy lehetséges akár néhány hónap alatt 20-30 százalékos támogatottságú pártot építeni a semmiből, és teljesen átrendezni évtizedes, stabilnak hitt pártrendszereket is. Az ilyen váratlan sikereket sokféle ideológiai bázisról fel lehet építeni, de egy üzenet mindegyiknél közös volt, akár szociálliberális, akár konzervatív irányból érkezett az új erő: mindegyik azt mondta, hogy az elitnek mennie kell.


Nyitókép: Robert Golob, Igor Matovič és Magyar Péter

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt

#Andrej Babiš#Bulgária#Csehország#Igor Matovič#Magyar Péter#robert golob#Szlavi Trifonov#Szlovákia#szlovénia#választás