Magyar–Vitézy-jelenség: a NER kitermelte a saját ellenzékét
Magyar és Vitézy az idei választás két legizgalmasabb új arca, mindketten a Fidesz környékén csináltak karriert, de most kihívói a kormánypártnak. Több polgármester-választás is a fideszes belharcok miatt lett izgalmas. Túl régi, túl nagy a kormánypárt, hogy minden sértettséget és különvéleményt el tudjon simítani. Kampányháttér.
Februárban arról írtunk, hogy alacsonyra tette a lécet az idei választáson az ellenzék, mert nem épített fel erős új jelölteket: sok településen sokáig tartott a vita arról, hogy ki lehet közös jelölt, így eleve mód sem lett volna arra, hogy új arcok erős kampányt vigyenek. Jól látszott: az alapvető cél a 2019-es pozíciókat megtartása volt, nem pedig az, hogy újabb településeket szerezzenek meg a Fidesztől. A 2022-es parlamenti választáson összefogó pártok közül a DK és a Momentum voltak 2024 januárjában magabiztosan 5 százalék fölé mértek, így akkor még az volt a fő kérdés, hogy nekik sikerül-e közös jelölteket állítaniuk olyan nagyvárosokban, ahol fideszes most a polgármester. Végül ez Debrecenben, Nyíregyházán, Szolnokon, Kaposváron, Szekszárdon, Zalaegerszegen és Nagykanizsán jött össze: a 14 fideszes vezetésű megyei jogú város felében csak. Óriási ellenzéki áttörésre tehát februárban nem lehetett számítani, ráadásul ezek a jelöltek is alig kaptak pénzt vagy stratégiát a kampányra.
Eközben a fővárosban a Fidesz olyan plakáttal kampányol elvben Szentkirályi Alexandra mellett, amelyen Karácsony Gergely egy Gyurcsány Ferencet ábrázoló álarc mögül néz ki, s van olyan ellenzéki plakát, amelyen Karácsony és Dobrev Klára egymás mellől néz ránk. Karácsonynak tehát az ellenfelei és szövetségesei is azzal kampányolnak, hogy a budapesti főpolgármester összefogott a DK-val. A helyzet jól mutatja, hogy egyik oldal sem akar túllépni azon a 2006-os megközelítésen, miszerint Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor párharca a magyar belpolitika egyetlen érvényes története. A DK eredetileg éppen arra számított, hogy ezt a narratívát felerősítheti majd azzal, hogy az EP-választáson nagyon megveri az összes többi ellenzéki pártot. Valószínűleg a Fidesz is ebben reménykedett, bízva abban, hogy a DK elnöke elég megosztó személyiség, s választást már soha nem nyerhet Magyarországon.
Ezt a politikai dichotómiát többen is megpróbálták megtörni korábban, de a művelet mindig kudarcot vallott. A Gyurcsány nélküli ellenzék sosem lett elég erős, hogy igazi kihívója legyen a Fidesznek, s minthogy Gyurcsánnyal összefogva önkormányzati sikereket lehetett elérni, ez vele való szövetségre késztette a többieket, ám a végén úgy tűnt, hogy a DK lesz a domináns erő az összefogásban. Ezt kommunikálta a Fidesz is, erről is szólnak a kormánypárt kampányai évek óta.
A kormánypárt, az elit felől érkezett az új kihívás
És ezt az öröknek látszó Fidesz–DK-harcot bontották meg most új szereplők: Magyar Péter és a Tisza párt feltűnése, illetve a fővárosban Vitézy Dávid indulása felborította az unalmas alaphelyzetet.
Az ellenzéki várakozásokat felforgató, és bizonyos mértékig a Fidesz terveit is érvénytelenítő új jelöltek feltűnésében közös, hogy a Fidesz környékéről érkeztek. Miközben a parlamenti ellenzék képtelen dinamizmust vinni a politikába, addig új szereplőket a Fidesz tudott most kitermelni – ők mennek most a Fidesz ellen. A parlamenti pártok fáradtságát jelzi, hogy a DK és a Momentum ugyanazokat tette EP-listája élére, mint mint öt éve, és a Mi Hazánk is régi, bejáratott arcaival indul, akik nem terveznek egyébként Brüsszelbe menni. A Fidesz is egyik alapítóját, egy 2009 óta EP-képviselő politikusát tette a listája élére.
Az újdonság tehát bár a kormánypárt környékéről érkezik, nem azt gazdagítja. Magyar Péter diplomata, kormányközeli cégek vezető tisztviselője, és nem utolsó sorban az igazságügyi miniszter férje volt, Vitézy Dávid pedig több kormányzati tisztséget is viselt 2015 és 2022 között. Mindketten örökölték a Fideszt. Magyar Péter nagymamájának testvére Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök volt, akit a Fidesz jelölt a tisztségre 2000-ben; míg Vitézy Dávid édesanyja 2009 és 2014 között fideszes EP-képviselő volt. Mindketten beleszülettek az elitbe, rendszerektől függetlenül, hiszen Magyar Péter egyik nagyapja Erőss Pál, a Jogi Esetek című tévéműsor népszerű műsorvezetője, a Legfelsőbb Bíróság egykori tagja volt. Vitézy Dávid egyik nagypapája pedig Erdős Péter, a magyar könnyűzene rendszerváltás előtti idejét meghatározó lemezipari főember volt, egyik nagybátyja pedig a rendszerváltás után az elsők között volt, aki az államtól függetlenül orosz gázzal kereskedett, és ezzel akkoriban az ország egyik legvagyonosabb embere lett.
Mindez nem a felmenők tettei miatt érdekes, hanem a szocializáció szempontjából: mindkettőjüknek magabiztosságot adhat a tudat, hogy a családjaikban évtizedekre és rendszerekre visszamenően befolyásos, ismert emberek voltak, illetve a jelenlegi elitet is ismerik.
A párhuzamok azonban nem állnak meg itt. Egyikük sem volt klasszikus értelemben vett politikus, választáson 2024-ig sohasem indultak, de mindkettejük személyes és szakmai vonalon is a 2010 óta kormányzó párthoz kötődtek, karrierjük összekapcsolódott a Fidesz hatalmával.
Ez új jelenség Magyarországon még akkor is, ha korábban is láttunk már Fideszt elhagyó politikust. Közülük eddig Hadházy Ákos vitte a legtöbbre (volt azóta már LMP társelnöke, jelenleg független parlamenti képviselő), de ő a Fideszben csupán szekszárdi önkormányzati képviselő volt, befolyásában és beágyozottságában meg sem közelítette Magyar vagy Vitézy kapcsolatait, karrierjét.
Amikor február 11-én Magyar Péter színre lépett a Partizánban, és országos hírnevet szerzett, akkor többek között ezt mondta:
„Mutatkozott arra esély, hogy egy olyan generáció lesz a Fideszen belül kormányzati tapasztalattal, akik egy idő után átveszik az irányítást. Nyilván idővel, és ott más lesz. (…)
Nem akarok álnaiv lenni, és azt mondani, hogy reformkommunisták akartunk lenni, mert ez egy nagyon csúnya szó, és nem is igaz, de mutatkozott erre esély.
És én azt látom, hogy a most hétvégi lépés, vagy folyamat, ennek például nagyon alávágott.” A „hétvégi folyamaton” természetesen Novák Katalin és Varga Judit lemondását értette, amiben szerinte komolyan benne volt, hogy többen is féltékenyen figyelték a Fideszből népszerűségüket. Magyar akkor azt mondta, hogy hosszabb távon Szijjártó Péter és Gulyás Gergely mellett Varga Judit és Novák Katalin jöhettek volna szóba, mint Orbán Viktor lehetséges utódai, és visszavonásuk a politikából azt is jelentette, hogy a négy lehetséges utódból kettőt egyszerre félre lehetett állítani.
„Kik azok, akik fiatalok, nyelveket beszélnek és egyébként nem tartoznak bizonyos üzleti körökhöz? Vagy nincsenek kétes anyagi vagy pénzügyi hátterű ügyei? Akkor még jobban le tudjuk szűkíteni a kört, és ebből kettő kiesett. (…) Varga Judit karrierje üstökösként indult, és ezt nem mindenki szerette a pártban. (…) Ezt többen nem szerették, mint szerették, akik úgy gondolták, hogy már mennyi ideje itt vannak, dolgoznak, valaki ide belibben, és rögtön miniszter lesz, népszerű lesz, úgy viselkedik mint egy ember, szeretik az emberek, imádják a jobboldalon, beszél nyelveket, eladható, családja van, sportol, ezt nem mindenki szereti, mert nem mindenki ilyen” – mondta még Magyar.
Vitézy (egyébként többedik) félreállításának hangulatáról elég visszaolvasni ezt a 2023 szeptemberi cikket az Indexen, amelyben a mostani főpolgármester-jelölt Gerő Ernőhoz és Rákosi Mátyáshoz hasonlította Csepreghy Nándor államtitkárt, Lázár János helyettesét.
Sok más súlyos belső konfliktusról is lehet tudni a Fideszen belül, erről részletesebben írtunk itt, de ilyenekből eddig nem adódott olyan helyzet, hogy egy sértett fél kívülről próbálta volna támadni a pártot. Az egyetlen éles helyzet az volt, amikor a 2015 után Simicska Lajos fantáziát látott a Jobbikban, és megpróbálta a Fideszt leváltatni velük, de ehhez akkor sem tudott felhasználni fideszes politikusokat vagy állami cégek vezetőit, meg kellett elégednie a szűk értelemben vett személyes stábjával, akik igyekeztek volna egyengetni a Jobbik kampányát, egészen addig, amíg 2017 végén Simicska és Orbán közvetítőkön keresztül tárgyalni nem kezdtek a tűzszünetről, majd 2018 februárjában már a békekötésről. Mire eljött a választás, Simicska kiszállt a kampányból, és a cégei eladását intézte.
Magyar és Vitézy feltűnésével tehát új helyzet alakult ki, mert ha nem is a Fidesz első- vagy második vonalában dolgozó, de szocializációjukban a párt elitjéhez tartozó emberek kezdtek politikai karrier építésébe a Fidesz ellen.
Ez történik, ha öregszik egy rendszer
Előbb-utóbb persze minden egypárti rendszerben eljön az idő, amikor a kihívók belülről érkeznek. Egyrészt mert nincs más közeg, ahol érdemi karriert lehet építeni. A Fidesz 2010 óta szinte az összes jelentős állami pozíciót elfoglalta, úgyhogy logikus, hogy akiben ambíció van, az velük próbálkozott. Márpedig ha minden versenyt házon belül kell intézni, akkor előbb-utóbb lesznek olyanok, akik úgy érzik, hogy nincs esélyük tovább menni. Aki pedig olyan családokból érkezik, mint akár Magyar, akár Vitézy, annak számára szinte természetes, hogy helye van az ország vezetői között. Logikusnak tűnik az is, hogy akinek a számításai nem válnak be, az kihívóként igyekezzen tovább építkezni és kívülről támadni. Tulajdonképpen az a furcsa, hogy ilyesmi eddig nem történt meg, és csak most jelentkeznek erős ex-fideszesek a Fideszt támadva. Ennek egyik fontos oka lehet, hogy a Fideszben eddig bőkezűen, figyelmesen kárpótolták azokat is, akiknek a politikai karrierjük megbicsaklott. Navracsics Tibor és Áder János például Brüsszelben kezdhetett új karriert 2014-ben illetve 2009-ben, amikor itthon elfogyott körülöttük a levegő, Lázár Jánost egy állami ménesbirtokkal, Palkovics Lászlót egyetemi és kutatóközponti vezető állásokkal kárpótolták. Nem lehet azonban hosszú éveken át minden sértett vagy félreállított emberre egyformán figyelni, a nagy rendszereken előbb-utóbb repedések keletkeznek. Ha pedig a kívülről próbálkozók sikeresnek látszanak, egyre több követőjük lehet.
Ez a politikai elit elöregedésének örök kockázata, nemcsak autoriter hajlamú rendszerekben, hanem demokratikus struktúrákban is.
Ahogy öregszenek a rendszerek és azok fenntartói, egyre több fiatalból lesz olyan korú, aki már többet vár el az élettől, mint ameddig juthatott, de úgy érzi, hogy a régi gárda nem engedi az előrelépését. Továbbá a régi gárdával szemben elvi kritikák is felmerülhetnek bennük: a világlátott, nyugati minták szerint vagy akár konkrétan nyugaton szocializálódott elitet zavarhatja az öregek begyöpösödött világlátása, régi módszerei, és ezzel elvi-ideológiai alapon is felhatalmazva érezhetik magukat a trónkövetelésre.
A kilépők azért lehetnek veszélyesek egypárti uralom esetén, mert a kritikájukat hitelesítheti, hogy ők belülről látták a bajokat. Ebből a szempontból a két ellenzékiként feltűnő új jelölt különböző taktikát választott: Vitézy magától alig beszél a Fidesz hibáiról, ha kérdezik, akkor szakmai kritikákat fogalmaz meg, és Lázár Jánoson kívül más kormánypárti politikust alig támad. Magyar ezzel szemben a kormányra nézve igen kínos hangfelvétel bemutatásával kezdte a politikai szereplését, nagyon éles támadást intézett Rogán Antal ellen, és volt már olyan tüntetése, ahol a miniszterelnök lemondását követelte, és ezt a tömeg utána skandálta. A kormányoldal reakciója is más: Vitézyről nem vesz tudomást a Fidesz; míg Magyart elképesztő erővel támadja, árulónak, pszichés betegnek és a régi ellenzék emberének igyekszik beállítani.
A legfontosabb kérdés, hogy a kormánypárt felől érkező új kihívók mennyire tudják a Fidesz közönségét maguk mellé állítani. A párthoz való viszonyuk innen is megragadható, nemcsak személyiségükből eredhet. Magyar a 2026-os parlamenti választásra készül, azt akarja megnyerni, és az nem sikerülhet neki, ha a Fidesz közönségének legalább egy részét addig nem állítja maga mellé. Vagyis neki elemi érdeke, hogy kárt okozzon a Fidesznek. Ebben a tekintetben fontos, hogy Magyar nagyon erősen rájátszik a Fidesz korábbi szólamaira, stílusára, lényegében a régi, tisztább, az európai politikában néppárti Fidesz feltámasztását ígéri. A kérdés csupán az, van-e jelentős közönség, amely azt a világot keresi a Fideszben, csak ott már nem kapja meg.
Helyi szakítások
A Fidesztől elforduló fideszesek egyes településeken szintén veszélyt jelenthetnek a kormánypártra nézve ezen a választáson. Minehogy ezek nagyon konkrét konfliktusok mentén kialakult és nem országos jelentőségű helyzetek, csak felsorolásszerűen: Győrben Borkai Zsolt visszatérése miatt nem lehetünk biztosak abban, hogy továbbra is a kormánypárt adja a város polgármesterét. Csepelen akár az ellenzék kezére is játszhat, hogy az eddigi fideszes polgármestert kirakták a pártból, mást indítanak, de Borbély Lénárd így is elindul. Békéscsabát már 2014-ben átvették a helyben szakadár fideszesek, Egerben pedig a Fidesz hivatalos jelöltje mellett két olyan is indul, aki az elmúlt években a Fidesz városi frakcióját vezette (illetve egy negyedik jelöltet szintén egykor fideszes városi képviselők támogatnak).
Végezetül vissza a fővárosba: Vitézy, amint említettük már, kicsit kilóg a sorból. Az ő fő ellenfele Budapesten láthatóan nem a Fidesz, hanem a régi ellenzék, amelynek immár az a Karácsony is része, aki 2010 előtt még éppen a régiek leváltására vett részt egy olyan párt felépítésében, amelynek még a neve is az volt, hogy Lehet Más a Politika (LMP). A magyar közélet bizarr fordulatait szépen illusztrálja: az egykori államtitkár Vitézy most ennek a pártnak a támogatásával próbálja leváltani Karácsonyt.
Nyitókép: Vörös Szabolcs / Válasz Online
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
