„Olyan méltatlan lenne leírni, hogy az akkori magyar politikai elit belevitt egy országot egy abszolút értelmetlen háborúba. Nem kell erről ilyen élesen beszélni. Sokkal jobb a hadtestek számát, a tankcsapdák mibenlétét, az utánpótlási nehézségeket emlegetni. Ez kellemesen távol tartja a fájdalmat. A hideget, a nyers húst, az ordítást, a vért, a rettegést.” A Donnál 80 évvel ezelőtt kezdődött katasztrófáról szóló múlt heti vitánk után Papp István történész megdöbbentően közel hozza a tragédiát – saját családja történetén keresztül. Bivalyerős szöveg.

Ártatlan vicceskedésnek indult, aztán kishíján kard-ki-kard lett belőle: Ablonczy Balázs történész egyik bejegyzése alatt Számvéber Norbert alezredes kérte ki magának, hogy a hadművelettörténet módszereit fitymálja Ablonczy. A hadtörténész azt is felvetette, játsszák le a nyilvánosság előtt a meccset. A Válasz Online kapva kapott az alkalmon és egy asztalhoz ültette a feleket. Nem csupán történészszakmai dilemmákkal szembesülhettünk így, de az éppen nyolcvan éve történt doni katasztrófa körüli mítoszok közül is ledőlt néhány. Vita.

Az ELTE docensét azért hívtuk podcastunkba, mert több téma metszéspontjában segíthet tisztábban látni: társszerzője Az Árpádok országa című, kilenc hónap kényszercsúszás után megjelent nagyszabású kötetnek, anno megszólalt nálunk a székesfehérvári kiállítás botrányáról szóló cikkben, az Árpád-kor kutatójaként pedig segítheti azt az összezavarodott nézőt, aki végigküzdötte magát az Aranybulla-sorozaton. Műsorvezetők: Borbás Barna, Zsuppán András.

Az Árpád-kori magyar történelemről egy csomagban hozzáférhető legteljesebb tudást tartalmazza a karácsony előtt pár nappal bemutatott reprezentatív kötet, amelyben kilenc hónap kényszercsúszás után napvilágot láttak a tavalyi székesfehérvári kiállítás katalógusából Kásler Miklós belenyúlása miatt eltávolított vagy önként kivonult történészek, régészek és más szakemberek írásai.

Andy Vajnát a halála előtti időszakban azzal támadták: filmes kormánybiztosként elhanyagolja a történelmi filmek készítését. A távozása mintha kinyitott volna egy kaput, de nem a nemzeti múlt eseményeit méltóképpen feldolgozó, nagyszabású alkotások, hanem a közpénzégető amatőrség előtt. Rákay Philip Aranybulla-sorozata még csak történelemhamisításnak sem nevezhető. Ahhoz gondolni kellett volna valamit a történelemről.

Fiuméban államilag engedélyezik a szabad szerelmet és a kokainfogyasztást, majdnem kikiáltják az önálló Székelyföldet, a lendvai Elefánt Szállóban pedig egy csempészkedő kántortanítónak köszönhetően megszületik a világtörténelem első vend állama. Mi történt itt? Történelmi oknyomozás.

Igenis vannak értékei a Magyarságkutató Intézet genetikai vizsgálatainak, a Hunyadiak után való kutatásnak is – állítják vendégszerzőink. Ez az érték pedig: a nyers adat. Csakhogy az archeogenetikának csupán a többi tudománnyal együtt van értelme, ha érvényes következtetéseket akarunk levonni. Fehér Tibor és Németh Endre felvetik: vizsgálni kellene a család délszláv eredetének lehetőségét.

Vagy itt voltak István udvarában testőrként, vagy nem. Bizonyára kereskedtek velünk, bár nem világos, hogy hol. És talán mi is kalandoztunk időnként velük. A magyar-viking kapcsolatok izgalmas téma, de biztos tudás alig van róla. A debreceni Déri Múzeumban most érdekes kiállítás mutatja be azokat a tárgyakat, amelyek erről az elfelejtett kapcsolatról mesélhetnek. Nagyon komoly, nemzetközi szinten is jegyzett tudományos kutatómunka van mögötte, de még ez is éppen csak bevilágít egy apró gyertyával a múlt mélységes sötétjébe.

Szemtől szembe ültettük a Telexen október 23-án Mindszenty József néhai hercegprímást „a NER bíborosának” nevező Ungváry Krisztiánt és a cikket a köztévé egyik műsorában erősen kifogásoló Fejérdy Andrást. Műsorvezetők: Borbás Barna, Stumpf András.

Az elmúlt kétszáz év minden jelentős magyar államférfija világosan látta az orosz nagyhatalmi politika veszélyeit, Wesselényitől Antallig. Csak Orbán szakított ezzel az alapállással. Elemzés november 4-én, a magyar forradalmat leverő szovjet támadás 66. évfordulóján.

A bécsi hadi levéltárból előbukkant iratok alapján jórészt át kell írni, amit a „tenger nélküli tengernagy” korai pályájáról tudunk – mondja podcastunkban Turbucz Dávid történész, a Horthy Miklós, a haditengerésztiszt című új könyv szerzője. Szerinte ideje megbarátkoznunk a vizsgákon bukdácsoló, piázós kihágásoktól sem visszarettenő, tetoválásos Horthy képével.

Történelmi emlékparkként született újjá a budai Széna tér egy része, az egykori buszpályaudvar területe. A helyszín súlyos múlttal terhelt, a 20. században kétszer is nagy ütközetek helyszínévé vált. Eddig azonban városi köztérként gyakorlatilag nem létezett, minden talpalatnyi helyet a közlekedés foglalt el. A II. kerület által végrehajtott átépítés nyomán nemcsak a múlt emlékei jöttek felszínre, hanem a csomópont is humanizálódott. Olyan térfelújítás ez, aminek egy történelmi tanulmánykötet adja az alapját – ilyesmire nem nagyon volt még eddig példa.

Ma már nem kapnánk meg a Kreml ’56-os iratait, Moszkvában polgárjogot nyert tézis, hogy Oroszország a Szovjetunió egyenes ági örököse – mondja lapunknak Vjacseszlav Szereda. A hungarológus a rendszerváltozás után kulcsszerepet játszott a forradalom és szabadságharc szovjet iratainak kutatásában és publikálásában.

Mától látható a mozikban az 1990-es taxisblokádról szóló film, ami az alkotók szerint történelmi hűségre törekedve, hiteles források alapján mutatja be az eseményeket, valamint visszatekintésként Antall szerepét az 1956-os forradalomban. A korszak szemtanúi és szakértői segítségével végigbeszéltük, miért romlott meg Göncz és Antall viszonya, mennyi a fikció a filmben, miért nem került sor a honvédség bevetésére, és tényleg letiltotta-e Hankiss a kormányfő tévébeszédét. Filmes alapú múltidézés.

Produkáltak kiváló uralkodókat és őrülteket is, de a Habsburg-háznak történelmi küldetése volt. Martyn Rady brit történész, A Habsburgok – A világ urai című családtörténet szerzője Ottó nagy tisztelője, gyerekkorában pedig rajongott Mária Teréziáért. Interjú.