Budapest 150. születésnapjára Budapest Főváros Levéltára egy, a város kialakulását bemutató monográfiával készül, és mi megígértük, hogy végigkövetjük ennek a kötetnek a megszületését és vele együtt a főváros történetét. Néhány hete már bepillanthattunk a római és a népvándorlás kori város életébe, a mai adásban pedig a középkori Budapestre teszünk időutazást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének docense, Végh András segítségével.
Bővebben >>>Hazugság, hogy a nagy dolgok fontosak, a kis dolgok pedig nem. A valóság éppen fordítva áll. A politika, a közélet, a társadalmi folyamatok nagy hazugságait az őket alkotó emberek összességének látszólag kis hazugságai tartják a felszínen – írja Bódy István. Vendégszerzőnk Gyurgyák János lapunkban megjelent esszéjére reagálva fejti ki, szerinte miért alakult ki az egyébként rendkívül káros mély lövészárok a nyugati politikában. Esszé.
Bővebben >>>Nyolcvan éve nem látott festményritkaságok, fényképek és komoly történeti forrásértékű dokumentumok kerültek vissza Ausztriából Vecsésre. Az ősszel történt leletmentésről helyben sokat beszéltek, az országos sajtó ingerküszöbét viszont nem érte el. Nem csoda: egy nyom nélkül elpusztított, így később szinte teljesen elfelejtett család hagyatékáról van szó. Most egy történelemtanár heroikus munkával tárja fel a történetüket.
Bővebben >>>Több generáció és sok kiváló gondolkodó vallott már kudarcot, amikor a „Ki a magyar?”, „Mi a magyar?”, „Milyen a magyar?” kérdésre próbált választ adni. Egyesek most éppen bőven folyó állami pénzeszközökkel a minden kétséget kizáró természettudományos vagy egyenesen genetikai választ keresik. Ők olyasmit keresnek, ami soha és a jövőben sem lesz elérhető. Ez a küldetés ugyanis lehetetlen – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének első részletét először a Válasz Online-on olvashatják.
Bővebben >>>Mitől függött, hogy valaki tiltakozott a helyi zsidó cséplőgép-tulajdonos elhurcolása ellen vagy kiigényelte a deportáltak lakását? Miért lehetett antiszemita éle a cinkotai szódások konkurenciaharcának? Le kellett volna-e mondania Horthy Miklósnak a német megszállás után? Nagyinterjú Klacsmann Borbála történésszel.
Bővebben >>>„Nem az ügynök volt előbb, hanem a tartótiszt” – indokolja új könyve fontosságát Tabajdi Gábor történész. Az 1956-os Intézet Alapítvány és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala kutatója harminchárom éves adósságot törlesztve tárja az olvasók elé a kádári belső elhárítás központi állományának figuráit, összesen 600 nevet, közülük 131-et fotóval is.
Bővebben >>>Holnap ünnepli 100. születésnapját a volt amerikai külügyminiszter. Tevékenysége a mai napig vita tárgya, véleményére azonban még mindig egy világ kíváncsi. Miért? Lapunknak küldött írásában Krajcsír Lukács történész, nemzetközi kapcsolatok elemző, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa ered a Kissinger-rejtély nyomába.
Bővebben >>>Budapest Főváros Levéltára a város múltját feldolgozó monográfiával készül Budapest százötvenedik születésnapjára. A kötet megszületését mi is nyomon követjük, és a következő hónapokban a levéltárral együttműködésben időről időre újabb történelmi podcastokkal jelentkezünk a témában.
Bővebben >>>Aki Sztálint és a kommunizmus rémtetteit mentegeti, áldozatok millióinak emlékét gyalázza meg. Talán ez a legfontosabb üzenete Laurence Rees egyszerre olvasmányos és szomorú könyvének.
Bővebben >>>Múlt héten mutattunk be Borbás Barna kollégánk Első gól című könyvét, amely Borbás Gáspárnak, a szerző dédapjának, a magyar labdarúgó-válogatott első gólszerzőjének – és az ő generációjának – állít emléket. Családregény helyett a magyar foci hőskorának és Magyarország 20. századi történelmének útelágazásai bontakoznak ki.
Bővebben >>>Mozis kibeszélő műsorunkba két igazi profit hívtunk: Paár Ádám több mint tíz év műélvezői tapasztalatát sűrítette a tavaly megjelent, A kosztümös film történész szemmel című könyvébe, Mestellér János hagyományőrző (Keleti Szövetség) pedig több ismeretterjesztő produkciót jegyez készítőként, lovas és fegyveres statisztaként pedig részt vett nyugati produkciókban is. Műsorvezetők: Borbás Barna, Zsuppán András.
Bővebben >>>A szélesebb közönség most először láthat egykor szigorúan titkos pincebörtönöket és más „erőszaktereket” egy új Youtube-sorozatnak köszönhetően. A Bartók Béla úti Hadik laktanya többé-kevésbé eredeti állapotban fennmaradt celláiról, a Belgrád rakpart ÁVH-pincéjéről vagy a Kecskemét szecessziós belvárosa alatt húzódó labirintusról sokáig csak mendemondák voltak.
Bővebben >>>Elég-e egy magyar történelmi film sikeréhez, hogy sokat kardoznak benne, és hogy azt üzeni, a magyarok mindig mindenkinél agyafúrtabbak és bátrabbak voltak? A 2,36 milliárd forintból készült Hadik alkotói szerint bőven, más mondanivalójuk meg úgysem volt Hadik András tábornokról, a barokk kor egyik legjelentősebb magyar hadvezéréről. Ismét olyan film született, ami az országhatáron kívül értelmezhetetlen, és itthon is csak azoknak szól, aki a múltra legfeljebb giccses tabló formájában kíváncsiak.
Bővebben >>>Az alkotócsapat három tagja lapunkat kereste meg azzal, hogy válaszoljanak néhány, a filmkészítés körülményével kapcsolatban felvetődött kérdésre. Leszögezik: munkájuk egyáltalán nem hibátlan, de a nyeregkápák dőlésszöge és hasonló kérdések inkább a szűkebb szakértőket izgathatják.
Bővebben >>>A február első napján bemutatott Lovakon, nyergekben végre a történelmi ismeretterjesztésnek azt a szintjét hozza, amit a néző (és persze a korszak) megérdemel. Ez az első rövidfilm a 10. századról, amit szakkutatók és hagyományőrzők közösen készítettek, és amiben a publikum valóban történelmi hűséggel megelevenedő honfoglaló harcosokat láthat. Míg a milliárdos költségvetésű Aranybullát a történelemtanárok nem […]
Bővebben >>>
