Egy új francia jogszabály az országban élő muszlimok egy részének szeparálódását akarja visszaszorítani, de Európa jövője szempontjából fontos igazán.

Tényleg nem tévedtünk, amikor vitára ingerlő írásként közöltük Kovács Tibor cikkét arról, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség természetes. Most Kósa András ragadott billentyűzetet, hogy Papp István történész lírai hangvételű válasza után adatokkal, számokkal vitassa az olvasottakat. A Népszava újságírója debütál vendégszerzőként a Válasz Online hasábjain, ahol egyúttal meghonosítja a „futballmarxizmus” fogalmát is. Vita. Szívesen megnézném, ahogy […]

Ha nem engedjük az aktívakat dolgozni és élni, könnyen idősellenes indulatok szabadulhatnak el. Sőt: helyenként már el is szabadultak.

Nagyjából 90 hajléktalan él a budapesti Örs vezér terétől pár sarokra fekvő Terebesi erdőben. Az őket gondozó Vöröskereszttel mentünk ki bejárni a területet, és szót váltani azokkal, akik erre arccal, névvel hajlandóak voltak.

E heti adásunkban Orbán Viktor miniszterelnöknek a gyöngyöspatai cigányoknak járó és a rossz börtönkörülmények miatt megítélt kártérítéssekkel kapcsolatos kijelentéseivel foglalkozunk.

Amíg évekkel ezelőtt a Fidesz hűtötte a Jobbik által fűtött kedélyeket, most a kormánypárt mozgósítja a közvéleményt a Kúria és a helyi cigányság ellen.

Megjelenés előtt olvashattuk az új kanadai sikerkönyv magyar fordítását. Mitől napjaink egyik legfontosabb kulturális terméke A szolgálólány meséje?

Hosszútávon működőképes lehet-e egy társadalom, amelynek már nincs közös emléke a múltról, és nincs közös terve a jövőre? Erre a kérdésre keresi a választ egy új könyv.

Píszí vagy nem píszí, de amikor egy falu iskolájának egyetlen első osztályába húsz gyereket íratnak be, és abból tizenkilenc a cigánytelepről érkezik, az sokkhelyzet, krízis, cezúra, „kész, vége, ennyi volt” hangulat. És éppen Bagon, a Galga-mentén, ahova úgy jártak a néptáncgyűjtők, mint Gyimesbe. Közel hetven éve alapított néptáncegyüttesük Kanadától Finnországig táncolta már el a híres […]