társadalom – Válasz Online
 

Huszár Ákos az Osztály hosszú árnyéka című kötetében szemléletesen mutatja be, miért a kékgalléros szakik dönthetik el az idei választásokat, és a rendszer szimbólumává váló stadionok hogyan képezik le a mai magyar társadalom szerkezetét. Ha meg szeretnénk érteni, mi zajlott az elmúlt években, legjobb, ha besurranunk egy stadion VIP bejáratán. Induljunk!

Bővebben >>>

Egy szabadságára büszke, civil kurázsival rendelkező társadalommal nem történhetett volna meg mindaz, ami velünk az elmúlt másfél évtizedben megesett Gyurgyák János szerint. A történész, könyvkiadó az általa társszerkesztett, a napokban az Osiris gondozásában megjelenő Merre tovább? – Magyarország helyzete és kilátásai című kötetben nagyívű esszét közöl a magyar társadalom állapotáról és a változás szükségességéről. A dolgozat kivonatolt verzióját a Válasz Online közli először.

Bővebben >>>

A Válasz Online meglátogatta az inkognitóját továbbra is őrző, Vidéki Prókátor álnéven ismert ügyvédet, hogy az új év kezdetén elkészítsük vele az első, bárki számára olvasható, fizetőkapu mögé nem zárt nagyinterjút. Mi volt és mi nem volt különös abban, hogy rábukkant a kegyelmi ügyre? Miért tartja politikai zseninek Magyar Pétert? Miért gondolja úgy, hogy az idei választáson nem is pártok és politikusok fognak megmérettetni, hanem a magyar társadalom?

Bővebben >>>

Mi köze van Donald Trump és Kamala Harris szellemi-kulturális hanyatlást jelző vitájának ahhoz, hogy Orbán Viktor monolitikus hatalmi gépezetet épített Magyarországon? Történész vendégszerzőnk az önszerveződő közösségek hanyatlásáról gondolkodik.

Bővebben >>>

Mítoszromboló interjúnk Kovály Katalinnal a háború és a nagypolitika hatásáról, élénk sminkről és nem sértődékeny buszsofőrökről.

Bővebben >>>

Egy német tanulmány megmutatja: a véleménycsomagokkal házaló szélsőségek a valóságban kisebbségben vannak. Igaz, nagy erőkkel dolgoznak a társadalom kettéosztásán. Kováts Eszter politológus írása.

Bővebben >>>

Különleges építőtábort szerveztek a piaristák Sátoraljaújhelyen: az ország különböző pontjairól érkező diákjaik öt szobát újítottak fel a helyi cigánytelepen. Csupa olyan családét, akik elengedték gyerekeiket a tanodába. A malteres fándlit még sosem látott gimnazista önkénteseket roma mesteremberek irányították, de napokig még így sem lehetett senki biztos abban, mi fog ebből kisülni. Pasztoráció kőműves kanállal. Riport. […]

Bővebben >>>

Még a 2005-ösnél is nagyobb erőszakhullám indult el a francia külvárosokból, miután múlt héten rendőri igazoltatás során lelőttek egy francia–algériai kettős állampolgárságú fiút. Egyelőre nem látni, mi szakíthatja meg a rendszeresen beinduló erőszakspirált.

Bővebben >>>

Tiszta vizet és levegőt! − követelik a Mikepércsi Anyák a debreceni akkumulátorgyár ellen szervezett tüntetés transzparensén. Kreatív ellenállás − mondja magáról az oktatásügyért küzdő Magyar Anyák csoportja. Anyaforradalom! − buzdít közösségi cselekvésre több női érdekvédelmi szervezet az anyák sokszor méltatlan társadalmi helyzete ellen. Vendégszerzőnk anyák napja elé írt cikke az anyák társadalmi erejét mutatja be.

Bővebben >>>

Sokáig tarthat még Orbán Viktor uralma, akár összesen 33 évig is, mint a Kádár-rendszer. Csakhogy 1982-ben sem gondolta senki, hogy utóbbi csupán hét évvel később össze fog omlani. Lányi András sem. Vendégszerzőnk tehát nem teljesen borúlátó: Deme Zoltán Lányi lapunkban megjelent írására válaszul izgalmas cikkben tekinti át Magyarország jelenlegi állapotát és az abból kivezető lehetséges utakat.

Bővebben >>>

Bibói értelemben nincs elitünk – véli Szabó Attila, aki szerint az érdemessé válást és a tudáson, bölcsességen és jóságon alapuló kiválasztási eljárás kidolgozását már most érdemes elkezdeni. Nem a szimbolikus terekben, hanem helyben, lokálisan, civil szerveződésekben, szakmai és munkahelyi közegekben. A szerző a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, ám most nem a TASZ véleményét fejti ki. […]

Bővebben >>>

Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? Durst Judittal, a Társadalomtudományi Kutatóintézet és a University College London vendégkutatójával új kutatása kapcsán beszélgettünk.

Bővebben >>>

Meglepő társadalmi folyamat zajlik Magyarországon: az alkalmazott szakmunkások és betanított munkások közül az utóbbi években egyre többen kerültek fel a legfelső jövedelmi ötödbe, miközben értelmiségi csoportok kicsúsztak onnan. A Válasz Online a TÁRKI kutatása mellett két gyár és az állam által fizetett értelmiségiek példáján mutatja be a folyamatot.

Bővebben >>>

Hogyan fordulhat elő, hogy noha az emberiség 300 ezer éves történetében folyamatosak voltak a technológiai újítások, az ipari forradalom utáni időkig az ember újra és újra beleesett a szegénységcsapdába, és hétköznapjait – rövid sikeres periódusok után – végig tömeges nélkülözés jellemezte? Izgalmas kérdés, Oded Galor amerikai-izraeli közgazdász igyekszik választ adni rá Az emberiség utazása – A modern világ egyenlőtlenségének okai című most megjelent könyvében.

Bővebben >>>

Magyarország egyik legelesettebb környékén próbál jövőképen adni a helyi fiataloknak Oláh Kálmán. Bokszolni tanítja őket. Az egykori válogatott ökölvívó szerint a sport sikerélményekhez segítheti tanítványait, ebből pedig amúgy nem sok jutna nekik. A kiúthoz azonban nem elég egy bokszedző. Riport.

Bővebben >>>

Magyarország soha nem lesz olyan, amilyennek Széchenyi, Wesselényi és Kossuth álmodta: a tehetség, a szorgalom, a műveltség, a kreativitás, a szellemi autonómia és a szabad közösségi önszerveződések polgári világa, vonja le szomorú következtetését Tevesz László. Történész vendégszerzőnk személyes hangú írásában megfér egymás mellett Széchenyi és a Tankcsapda, az evezés és a 80-as évek lakótelepi gyermekkora.

Bővebben >>>

Egy új francia jogszabály az országban élő muszlimok egy részének szeparálódását akarja visszaszorítani, de Európa jövője szempontjából fontos igazán.

Bővebben >>>

Tényleg nem tévedtünk, amikor vitára ingerlő írásként közöltük Kovács Tibor cikkét arról, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség természetes. Most Kósa András ragadott billentyűzetet, hogy Papp István történész lírai hangvételű válasza után adatokkal, számokkal vitassa az olvasottakat. A Népszava újságírója debütál vendégszerzőként a Válasz Online hasábjain, ahol egyúttal meghonosítja a „futballmarxizmus” fogalmát is. Vita. Szívesen megnézném, ahogy […]

Bővebben >>>

Ha nem engedjük az aktívakat dolgozni és élni, könnyen idősellenes indulatok szabadulhatnak el. Sőt: helyenként már el is szabadultak.

Bővebben >>>

Nagyjából 90 hajléktalan él a budapesti Örs vezér terétől pár sarokra fekvő Terebesi erdőben. Az őket gondozó Vöröskereszttel mentünk ki bejárni a területet, és szót váltani azokkal, akik erre arccal, névvel hajlandóak voltak.

Bővebben >>>

E heti adásunkban Orbán Viktor miniszterelnöknek a gyöngyöspatai cigányoknak járó és a rossz börtönkörülmények miatt megítélt kártérítéssekkel kapcsolatos kijelentéseivel foglalkozunk.

Bővebben >>>

Amíg évekkel ezelőtt a Fidesz hűtötte a Jobbik által fűtött kedélyeket, most a kormánypárt mozgósítja a közvéleményt a Kúria és a helyi cigányság ellen.

Bővebben >>>

Megjelenés előtt olvashattuk az új kanadai sikerkönyv magyar fordítását. Mitől napjaink egyik legfontosabb kulturális terméke A szolgálólány meséje?

Bővebben >>>

Hosszútávon működőképes lehet-e egy társadalom, amelynek már nincs közös emléke a múltról, és nincs közös terve a jövőre? Erre a kérdésre keresi a választ egy új könyv.

Bővebben >>>

Píszí vagy nem píszí, de amikor egy falu iskolájának egyetlen első osztályába húsz gyereket íratnak be, és abból tizenkilenc a cigánytelepről érkezik, az sokkhelyzet, krízis, cezúra, „kész, vége, ennyi volt” hangulat. És éppen Bagon, a Galga-mentén, ahova úgy jártak a néptáncgyűjtők, mint Gyimesbe. Közel hetven éve alapított néptáncegyüttesük Kanadától Finnországig táncolta már el a híres […]

Bővebben >>>