Az ukrajnai háború második évfordulójára kiújult a vita a felelősség kérdéséről. A magyar NATO-csatlakozás egyik kulcsszereplője volt Jeszenszky Géza, Antall József külügyminisztere, aki személyes emlékeken is alapuló írásában felidézi: Oroszország a katonai szövetség egyik bővítési hulláma ellen sem tiltakozott. A NATO pedig olyannyira figyelt az orosz érzékenységre, hogy eleinte fel sem akarta venni a kommunizmustól frissen szabadult államokat.
Bővebben >>>Lapunk engedélyt kapott a neves szerzőjének kirúgásával végződött cikk magyar közlésére.
Bővebben >>>A hatalmi médiagépezet nap mint nap a Nyugat ellen hangol, melynek következményeként a magyar közvélemény tetemes része oroszpárti. Mindez olyan konfliktus tőszomszédságában, ahol az agresszort konkrét szovjet nosztalgia fűti, és ahol Sztálin kultusza újra polgárjogot nyer. Vélemény az orosz–ukrán-háború kitörésének évfordulójára.
Bővebben >>>Feltűnőek a hasonlóságok Oroszország mostani ukrajnai és 1939-40-es, finnországi háborúja között. Noha nyelvrokonaink az ukránokhoz hasonlóan vitézül helytálltak az agresszióval szemben, a nemzetközi támogatás sem volt elegendő a döntőnek bizonyult orosz anyagfölénnyel szemben.
Bővebben >>>Pontosan nyolcvan évvel ezelőtt, 1943. január 12-én a Vörös Hadsereg támadást indított a tengelyhatalmak Don-kanyarban felsorakozott egységei ellen. A legtovább kitartó magyar hadosztálynál szolgált fiatal tüzértisztként Hetyey Tibor, akivel a doni katasztrófa 70. évfordulóján, 2013-ban a Heti Válasz hasábjain közöltünk interjút.
Bővebben >>>Elsötétült főváros, szankcionált oligarchák, fizetett tüntetések, fenyegető tél, egzisztenciális félelemből puhuló oroszbarátság. Hét napot töltöttünk ott, de több év történése sűrűsödött bele. Riportunk Moldovából.
Bővebben >>>Podcastunk vendége Borisz Sesztakov, a szovjet/orosz állami hírügynökség volt budapesti tudósítója. Hogy került ebbe a pozícióba 1976-ban? Hogyan tekintettek rá Magyarországon? Hogyan élte meg a közelmúltban elhunyt Mihail Gorbacsov főtitkárságát és a jelcini 90-es éveket? S persze: oroszként hogyan tekint az ukránokra és az ellenük indított háborúra?
Bővebben >>>Marsai Viktor történész arra jut: a nyugati fölény még mindig tetemes, Kína és Oroszország ezt lényegében sem katonailag, sem gazdaságilag nem ásta alá mindeddig. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense reméli, a fejlett világ élni is fog stratégiai mozgásterével.
Bővebben >>>Timothy Snyder Véres övezet című könyve kötelező olvasmány – már csak azért is, mert az övezet újra véres. A Baltikumtól a Fekete-tengerig húzódó zónában Sztálin és Hitler rendszerei a történelemben példátlan emberirtást vittek véghez alig másfél évtized alatt. A közelmúlt egyik legfontosabb történelmi témájú könyve most ismét megjelent magyarul.
Bővebben >>>A világ leghosszabb energia-ütőerének első magyar szakasza éppen hatvan évvel ezelőtt, bővítése kerek ötven éve készült el. Ennek apropóján írta meg a vezeték történetét A Szív, amelyet a jezsuita lap – a Válasz Online-nal való együttműködés keretében – teljes terjedelmében rendelkezésünkre bocsátott.
Bővebben >>>Forradalom vagy „külföldi terrorakció” történt? Kétséges, hogy valaha egyértelműen kiderül, ellentétben a ténnyel: most ért véget „a kipcsakok elnökének” hatalma. Elemzésünk.
Bővebben >>>Holnap kerül a boltokba Gazda Albert önéletrajzi ihletésű könyve, a Leningrád. A szerzővel beszélgettünk arról, milyen volt magyarnak lenni a Szovjetunióban, miért várta Jancsi bácsi a brit bombázókat, és mi történt a kárpátaljai magyarokkal, mióta megint új országban, Ukrajnában élnek.
Bővebben >>>A 2005 óta ellenzékből politizáló Mihail Kaszjanovot Putyinnal való munkakapcsolata mellett az ellenzék Alekszej Navalnij bebörtönzése utáni kilátásairól is kérdezzük. Meg arról, hogy néz ki Moszkvából a 2010 óta bimbózó magyar–orosz barátság, és liberálisként visszaadná-e Ukrajnának a Krímet.
Bővebben >>>nemzetközi médiában megjelenő haditudósításoktól eggyel hátrébb lépve Nagy Kornél armenológus lapunknak küldött írásában az azeri–örmény ellentét okait és történelmi kontextusát tárja fel.
Bővebben >>>Kollégánk 2016-ban és 2018-ban járt az azeri–örmény háborús területen. A fegyvernyugvásban reménykedve fotókkal mutatja be, mit látott.
Bővebben >>>
