Miért kell saját pénzükön megvenniük a restaurátoroknak az anyagokat, ha bekerül egy különlegesebb lelet a múzeumba? Hogy állhatnak évek óta bezárt múzeumok fontos vidéki városokban? Meddig lehet építeni a megalázóan alacsony bérekért dolgozó szakemberek elhivatottságára? Miközben mindenki az országos nagy múzeumok helyzetére figyel, Zsámbéki Anna egy kevésbé szem előtt lévő területre hívja fel a figyelmet, ahol a bajok talán még súlyosabbak: a városi múzeumok helyzetére. A vidéki kultúra tartópillérei átvészelték az elmúlt éveket, de a fennmaradásukhoz mielőbb gyökeres kultúrpolitikai változásokra lenne szükség.
Bővebben >>>Az elszámoltatás igénye elemi erővel merül fel az újabb rendszerváltó fordulat nyomán, de ennek a jogállam keretei között kell maradnia. Még akkor is, ha e keretek szűkebbek annál, mint amire most sokan vágynak, bízva a „kövér ítélet” lehetőségében. A jogállamot azonban nem lehet jogállam ellenében megvalósítani, és a jogállami normákat nem szabad az igazságosság nevében felfüggeszteni. Landi Balázs jogász, egyetemi docens, Sólyom László volt közvetlen munkatársa hozzászólása az elszámoltatás jogi eszközeiről szóló vitához.
Bővebben >>>Alkotmányozásról csak akkor lehet szó, ha a társadalom már megnyugodott, fellélegzett, és újra képes szolidáris, toleráns közösségként gondolkodni önmagáról. Erre a megosztott, traumatizált, épp magához térő nemzet még nem áll készen, de idővel szükség lesz rá. Addig is elfogadhatóvá lehet tenni a hatályos alaptörvényt a leginkább problémás passzusok törlésével, állítja vendégszerzőnk, Chronowski Nóra alkotmányjogász. És nemcsak általánosságban tesz javaslatot, hanem konkrétan meg is mutatja, hogy első lépésként mit kellene a szövegből kigyomlálni.
Bővebben >>>Ahhoz, hogy a jogállamiság helyreállhasson, hitelteleníteni kell azt az egyoldalú törvényességkultuszt, amely jelenleg a törvényhozói és jogalkalmazó mentalitást bénítja, és amely csak a status quot, a csalárdság hagyatékát védi – írja Sajó András lapunknak küldött vendégcikkében. A jogtudós, aki 2008 és 2017 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája (2015-től pedig elnökhelyettese is) volt, úgy érvel: a pőre, lebutított törvényességhez ragaszkodó jogászok a bitorlók törvényi pozitivizmusát követik. Magyarán: a jogállamiság védelme és újbóli megteremtése igenis indokolhat kreatív megoldásokat, a csalárdul szerzett vagyonokba nem kell belenyugodnunk csak azért, mert megszerzésük pro forma törvényes volt. Erkölcs is van a világon, ráadásul az a jog számára is értelmezhető.
Bővebben >>>Döbbenetes tapasztalat – mondja Pintér Béla arról, hogy április 12-én hatalmasat ugrott a történelem kereke, s a nézők máris úgy hahotáznak a darabjaiban megmutatott NER-en, ahogy A tanún szoktunk nevetni. A művész elismeri, hogy az aktualitásokkal teletűzdelt darabokon itt-ott változtatnia kell a NER bukása után, s a Válasz Online-nak nagyon plasztikusan írja le Vidnyánszky Attilával való kapcsolatát is. De mi lesz most vele, hogy vége a Fidesz rendszerének? Téma nélkül marad?
Bővebben >>>A politikai rendszerváltás után most rendszerváltásnak kell jönnie az építésben: meg kell fogalmazni, milyen egy pluralista, demokratikus társadalom építészete. Ez 1989 után elmaradt, most azonban nem spórolható meg többé, szögezi le nagylélegzetű véleménycikkében Bojár Iván András építészkritikus.
Bővebben >>>Nem mindig értjük, amit a Telex és a Partizán tesz. Talán észre sem veszik, de ők maguk oszlatják illúzióvá a rendszerváltás vasárnap éjjel még kirobbanóan egyértelmű valóságát. Erre játszik épp Orbán Viktor is. Laptársaink persze tegyék a dolgukat úgy, ahogy jónak látják. Mi viszont nem fogunk ahhoz asszisztálni, hogy a tettesek, az elkövetők, akik eddig ki akartak minket tiltani a hazánkból, akik eddig kiirtandó poloskaként beszéltek rólunk, akik idegen ügynöknek hazudtak minket, a mi kis kitinpáncélunkon másszanak vissza a komolyan vehető emberek sorába.
Bővebben >>>Mi történt valójában a választások előtt: módszertani vita vagy tudatos félrevezetés? A Heti Válaszban Benyó Rita Hann Endrével (Medián) és Róna Dániellel (21 Kutatóközpont) beszélget arról, hogyan tévedtek ekkorát a kormánypárti kutatók, és mit mond el a Fidesz állapotáról az, hogy már nem is akarta érteni a saját táborán kívüli világot. Elmondják, miért jött ki jól a Mi Hazánk a vasárnapi eredményből, és kiderül, hogy Mráz Ágoston Sámuel egyiküket sem hívta fel. Illetve: mostantól ők a „kormánypárti elemzők”?
Bővebben >>>Most valódi rendszerváltás jöhet, nem csak az elitek paktuma – mondja László Róbert. Bódi Mátyás pedig arról beszél, hogy ez most először valódi, tömegbázisú rendszerváltás lehet, a vasárnapi utcai karnevál ezért önmagán túlmutató közösségi élményt ad egy egész generációnak. A Választás ’26 Benyó Ritával adásában beszéltünk arról is, hogy a Fidesz elindult-e az MSZP-sedés útján? Magyar Péter és a Tisza mennyi türelmi időt kaphat? És melyek a legfontosabb intézkedések, amelyeket azonnal meg kell lépnie a Tisza-kormánynak?
Bővebben >>>Harminchat éven belül a harmadik rendszerváltásának fut neki Magyarország. Gyorsan váltottunk diktatúráról demokráciára, aztán leplezetten, fokozatosan, de hátat fordítottunk neki. A vasárnapi választás talán az utolsó pillanatban adta meg az esélyt, hogy nekiveselkedjünk még egyszer, hogy normálisan éljünk.
Bővebben >>>Szerkesztőségünk úgy választotta ki a Nemzet a hátizsákban: Titkos erdélyi segítőakciók a Kádár-rendszerben című kiadványunk címlapfotóját a Fortepanról, hogy nem tudta: ki szerepel az 1989-ben készült fényképen. A bookazine megjelenése után jelentkezett a felvételt készítő Tamási Miklós, a Fortepan alapítója és vezetője, akiről kiderült: maga is csempészett segítséget a forradalom előtt Romániába. Elmesélte a fotó történetét, amely dióhéjban összefoglalja az annus mirabilis-nek, azaz a csodák esztendejének nevezett 1989-et. Oknyomozás Erdéllyel, Lengyelországgal és egy szovjet gyalogsági hátizsákkal.
Bővebben >>>Utoljára 2018-ban volt képes egy ellenzéki párt 106 jelöltet bemutatni a választás előtt, a Tisza most 314-et tudott. Ez mutatja, hogy a Tiszának már van beágyazottsága, és mer kockázatot vállalni a demokratikus legitimációért. A játékszabályok azonban nem tiszták, és aggasztó, amit a Fidesz eddig ebben a kampányban bemutatott. Ezek a kínos ügyek egy állatkertes közleményben sűrűsödtek össze.
Bővebben >>>Lányi András kezdeményezésére a hét elejétől rendszeres vitaestek sorozata indult a Kossuth Klubban szakértők részvételével, a cél pedig nem más, mint hogy kikristályosodjon az újabb rendszerváltás forgatókönyve, s jövőre meg is jelenjen egy kötet formájában. A Felforgatókönyv készítésének folyamatáról kérdeztük eheti podcastadásunkban az író-ökofilozófus ötletgazdát, valamint Fleck Zoltánt, aki a kezdeményezés jogi munkacsoportjában aktivizálta magát. Miért lesz ez több értelmiségi önképzőkörnél? Miért tartják forradalminak a helyzetet? Miért nincs igaza Magyar Péternek Fleck szerint abban, hogy a választási rendszer kérdése nem fontos? Stumpf András kérdez.
Bővebben >>>„Orbán Viktor részéről jó dramaturgiai érzékre vall, amikor a saját bukása előestéjén ad még egy esélyt a környezetvédőknek, hogy némi szerephez jussanak egy ígéreteit meghazudtoló, nemzeti érdekeinket eláruló kormány eltávolítása körül. Azon leszünk, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel.”
Bővebben >>>Pontosan tizenöt éve, 2010. április 25-én szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz. Azóta teljesen átalakította Magyarországot. Orbán Viktor rendszerváltása nyomán a nyolcvanas évek reformkommunistáinak koncepcióját idéző világ szerveződött, ahol az állampárt teljhatalma megkérdőjelezhetetlen, miközben nyomokban pluralizmust tartalmaz. Napjaink fő kérdése hasonlít az ellenzékiek 1989 eleji szorongásához: vajon átadnák a hatalmat, csak mert a nép úgy dönt, […]
Bővebben >>>A szocializmus utolsó íróperének elítéltjét, a rendszerváltó politikust és volt belaruszi ENSZ-raportőrt Balaton-felvidéki házában kerestük fel, hogy egykori pártja és a liberális értelmiség felelősségéről, Orbánról, Gyurcsányról, és egy kicsit Magyar Péterről is faggassuk. Interjú.
Bővebben >>>A közéleti narratívaalkotás felelősei Puzsér szerint nem engedhetik át a következő fordulat megvalósítását is az újraszerveződő politikai osztálynak.
Bővebben >>>Ennek a kormánynak a Waterloo-ja az európai integráció lesz – mondja Martin József. A Pulitzer-emlékdíjas újságíró épp beszélgetésünk megjelenésének napján tölti be a nyolcvanat. Életútinterjú.
Bővebben >>>Sólyom László alkotmányjogi munkássága gigantikus és máig ható, későbbi alkotmányok sem tehetik zárójelbe – mondja a Válasz Online-nak Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke. Nem volt „tébláboló értelmiségi”: Sólyom pontosan értette a hatalmi logikát, de tudatosan nem élt vele – emlékezik Török Gábor politikai elemző. Páros interjú a néhai köztársasági elnök szerepéről és örökségéről. Az október 8-án elhunyt Sólyom Lászlót ma délben helyezik örök nyugalomra a Fiumei úti sírkertben.
Bővebben >>>A politológus a volt MIÉP-elnök elhíresült dolgozatát elemezte immár több mint harminc év távolából. És: Csurkának szerinte nem volt mindenben igaza. De mennyire igaz egyáltalán a nemzetéért elnyomott muszáj-Herkules mítosza? Interjú.
Bővebben >>>Sokáig tarthat még Orbán Viktor uralma, akár összesen 33 évig is, mint a Kádár-rendszer. Csakhogy 1982-ben sem gondolta senki, hogy utóbbi csupán hét évvel később össze fog omlani. Lányi András sem. Vendégszerzőnk tehát nem teljesen borúlátó: Deme Zoltán Lányi lapunkban megjelent írására válaszul izgalmas cikkben tekinti át Magyarország jelenlegi állapotát és az abból kivezető lehetséges utakat.
Bővebben >>>Harminchárom évvel ezelőtt, 1990. március 25-én került sor az első szabad választás első fordulójára, amelyet az MDF nyert meg. A Svájcban élő magyar közgazdász, Hieronymi Ottó szinte a kezdetektől részt vett a válságkormányzás lehetetlen küldetésében. Szerinte a nyugati közösség az elmúlt hetven évben soha nem állt olyan kihívások előtt, mint most az ukrajnai háború és a belső ellentétek miatt, de a demokratikus rendszerek meglepően rugalmasak.
Bővebben >>>Mától látható a mozikban az 1990-es taxisblokádról szóló film, ami az alkotók szerint történelmi hűségre törekedve, hiteles források alapján mutatja be az eseményeket, valamint visszatekintésként Antall szerepét az 1956-os forradalomban. A korszak szemtanúi és szakértői segítségével végigbeszéltük, miért romlott meg Göncz és Antall viszonya, mennyi a fikció a filmben, miért nem került sor a honvédség bevetésére, és tényleg letiltotta-e Hankiss a kormányfő tévébeszédét. Filmes alapú múltidézés.
Bővebben >>>Simicska Lajossal és Orbán Viktorral vitázott Stumpf István legénybúcsúján, Kövér László „szellemi tejtestvére” volt, Pozsgay Imre vitte az MSZP-frakcióba, belülről látta a párt bukását és az „Apró-hálózat” működését. Most pedig megírta az elmúlt 30 év magyar belpolitikájának krónikáját A rendszerváltás kora címmel. Sztorizós nagyinterjú Wéber Attila szociológussal, az 1989 utáni magyar politikatörténet kutatójával.
Bővebben >>>Nagy idők tanúinak vitája: egy asztalhoz ültettük Antall József környezetének két meghatározó alakját, Kodolányi Gyulát és Kiss Gy. Csabát, hogy három évtized távlatából mérlegre tegyék a rendszerváltó miniszterelnök munkásságát és az egész átmenetet. Csurkától a paktumon át a taxisblokádig.
Bővebben >>>A rendszerváltó alkotmányjogász szerint a nyugati megítélésünk lényegében menthetetlen, Orbán Viktor ráadásul duplázta a tétet azzal, a régi nyugati elitek ellenfeleinek élére állt.
Bővebben >>>Az ’56-os parlamenti hős, az egyik legnagyobb 20. századi magyar politikai gondolkodó fia. A református püspök Ravasz László unokája. Hívő ember, aki a kommunista államtól szerezte vissza a református gimnázium épületét, majd saját protestáns iskolát is alapított. Mégis mit keres a 80. évében járó Bibó István a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalomban? Nagyinterjú.
Bővebben >>>„Nem tudom, bukásra készülnek-e a Fideszben. Azt sem tudom, bukni fognak-e. Azt viszont tudom, hogy 11 év után ez az egypártrendszer rendkívül unalmas és fárasztó” – mondja Kupa Mihály, az Antall-kormány egykori pénzügyminisztere, aki egykor majd’ 4 százalékos jobbközép pártot szervezett, 1958-ban pedig a pártállam börtönében ült. Életútinterjú.
Bővebben >>>Magyarország soha nem lesz olyan, amilyennek Széchenyi, Wesselényi és Kossuth álmodta: a tehetség, a szorgalom, a műveltség, a kreativitás, a szellemi autonómia és a szabad közösségi önszerveződések polgári világa, vonja le szomorú következtetését Tevesz László. Történész vendégszerzőnk személyes hangú írásában megfér egymás mellett Széchenyi és a Tankcsapda, az evezés és a 80-as évek lakótelepi gyermekkora.
Bővebben >>>Verseghi-Nagy Bálint szerint nem Orbán Viktor lopta el a rendszerváltást, azt a magyar értelmiség dobta oda neki, amikor nem végezte, nem végzi el a dolgát.
Bővebben >>>
