Nem is a „törökök” nevével kellene jellemeznünk a korszakot. Podcast.

Megvan a tihanyi 2-es számú ládában talált csontok szénizotópos vizsgálatainak eredménye: egymástól függetlenül három labor is a 11. századra datálta a maradványokat. A tihanyi altemplom kutatásáról korábban részletesen beszámoltunk a Válasz Online-on, és a nekünk nyilatkozó szakemberek már akkor előrevetítették, hogy a régészeti és a történeti adatokkal egybevetve levonható lesz az a következtetés, hogy a csontok az apátságot alapító I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhattak.

A mogyoródi bencés apátság a korai magyar történelem kiemelten fontos, Szent László királyhoz köthető helyszíne, a védett régészeti lelőhelyre mégis négylakásos társasházat húztak fel rohamtempóban. Az önkormányzat tiltakozott, de teljesen eszköztelen, a helyiek a pincéiket féltik, a romok valószínűleg súlyosan károsodtak. A történelmi emlékhely évtizedekkel ezelőtt elindult tönkretételét ezek után már nagyon nehéz lenne visszafordítani.

A különleges hangulatú, de sokszor bolygatott, nem is olyan egyszerűen értelmezhető helyszínt utoljára az 50-es években vizsgáltak. Azóta rengeteget fejlődött a tudomány, ami ezúttal nemcsak királyi csontokat keres – bár az azonosításuk nagy eredmény lenne.

Tutanhamon sírjának felfedezése előtt II. Amenhotepé volt a leghíresebb fáraósír. A kivételes lelet felfedezőjének, Victor Loret francia régésznek a rajzait és fényképeit látva még százhúsz évvel később is átérezhetjük, milyen izgalmas volt az egyiptológia hőskora.

A Seuso-program keretében kezdtek ásatásokat a nagyharsányi római lelőhelyen, ahol az elmúlt évtizedek legjelentősebb hazai mozaikleletét találták meg. A nemzetközi szinten is figyelemreméltó felfedezés erős érv a kincs eredetéről szóló vitában.

Az államalapítás korának egyik korai temploma rejtőzik egy modern családi ház alatt, de már nem sokáig: az abasári Bolt tető kutatása fényt deríthet a korai magyar történelem egy kevéssé ismert korszakára.