Magyar főszerepléssel zajlik a világ legnagyobb archeogenetikai kutatási projektje, melyben több száz avar kori sír alapján immár komplett családfák és társadalmi hálózatok válnak láthatóvá. Miért érdekes ez? Miért bukott el az avarok birodalma? Van-e hun-avar-magyar rokonság? Ezeket a kérdéseket beszéljük át a HetiVálasz podcast legújabb adásában.
Bővebben >>>A világon alig néhány hely van, ahol természetes termálvízzel teli, eredeti római medencét találhatunk. Míg azonban az angliai Bath világhírű, Varasdteplicről jóval kevesebben hallottak. Az autópályán az Adria felé száguldó magyarok többsége valószínűleg nem is sejti, milyen különlegesség mellett megy el.
Bővebben >>>„Volt olyan ukrán kolléga, aki az utolsó közös cikkünket a lövészárokból korrektúrázta. Felmérni is nehéz, milyen károkat okoz a háború az oroszokkal és ukránokkal ápolt tudományos kapcsolatoknak és a konkrét lelőhelyeknek” – mondja podcastunkban Türk Attila régész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője több expedíciót vezetett az Urál keleti oldalára.
Bővebben >>>Különleges élményben lehet része annak, aki most látogat el Tihanyba: betekinthet a 11. századi altemplom éppen zajló felújításába, amelynek eredményeként a magyar történelem egyik legfontosabb emlékhelye születik újjá. Tihanyban a héten záró kiállításon annak az éveken át tartó tudományos kutatásnak az eredményeit is bemutatták, amely rengeteg új információt tárt fel az államalapítás korának bencés monostorairól, és amelyben sikerült minden kétséget kizáróan azonosítani I. András király és fia csontjait.
Bővebben >>>Egész mondatokat sikerült kinyerni a modern technológia segítségével az egyik elszenesedett papirusztekercsből, amit egy kétezer éve vulkáni hamu alá temetett herculaneumi luxusvillában találtak. Az egyetlen fennmaradt, eredeti ókori könyvtár rengeteg rég elveszett művet rejthet.
Bővebben >>>Nem is a „törökök” nevével kellene jellemeznünk a korszakot. Podcast.
Bővebben >>>Megvan a tihanyi 2-es számú ládában talált csontok szénizotópos vizsgálatainak eredménye: egymástól függetlenül három labor is a 11. századra datálta a maradványokat. A tihanyi altemplom kutatásáról korábban részletesen beszámoltunk a Válasz Online-on, és a nekünk nyilatkozó szakemberek már akkor előrevetítették, hogy a régészeti és a történeti adatokkal egybevetve levonható lesz az a következtetés, hogy a csontok az apátságot alapító I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhattak.
Bővebben >>>A mogyoródi bencés apátság a korai magyar történelem kiemelten fontos, Szent László királyhoz köthető helyszíne, a védett régészeti lelőhelyre mégis négylakásos társasházat húztak fel rohamtempóban. Az önkormányzat tiltakozott, de teljesen eszköztelen, a helyiek a pincéiket féltik, a romok valószínűleg súlyosan károsodtak. A történelmi emlékhely évtizedekkel ezelőtt elindult tönkretételét ezek után már nagyon nehéz lenne visszafordítani.
Bővebben >>>A különleges hangulatú, de sokszor bolygatott, nem is olyan egyszerűen értelmezhető helyszínt utoljára az 50-es években vizsgáltak. Azóta rengeteget fejlődött a tudomány, ami ezúttal nemcsak királyi csontokat keres – bár az azonosításuk nagy eredmény lenne.
Bővebben >>>Tutanhamon sírjának felfedezése előtt II. Amenhotepé volt a leghíresebb fáraósír. A kivételes lelet felfedezőjének, Victor Loret francia régésznek a rajzait és fényképeit látva még százhúsz évvel később is átérezhetjük, milyen izgalmas volt az egyiptológia hőskora.
Bővebben >>>A Seuso-program keretében kezdtek ásatásokat a nagyharsányi római lelőhelyen, ahol az elmúlt évtizedek legjelentősebb hazai mozaikleletét találták meg. A nemzetközi szinten is figyelemreméltó felfedezés erős érv a kincs eredetéről szóló vitában.
Bővebben >>>Az államalapítás korának egyik korai temploma rejtőzik egy modern családi ház alatt, de már nem sokáig: az abasári Bolt tető kutatása fényt deríthet a korai magyar történelem egy kevéssé ismert korszakára.
Bővebben >>>
