A következő évszázadban ennél még kisebb vízhozamok is előfordulhatnak a Duna magyarországi szakaszán, sőt a meder is mélyebbre vágódhat, gyorsítva az olyan extrém kisvizes helyzetek kialakulását, mint ami most a paksi atomerőmű lekapcsolásához vezetett. Mindez magyar kutatók tanulmányaiból derül ki. Mármint nem most, hirtelen összerántott dolgozatokból, hanem az utóbbi évek, sőt évtizedek terméséből. A közvéleményt és a politikát sokkoló vízhelyzetre ugyanis régóta figyelmeztettek. Mégsem történt semmi. A Válasz Online rendkívüli összeállítása a paksi atomerőmű leállításának napján.
Bővebben >>>A Paks II. Zrt. honlapján kedden megjelent hír alapján a Siemens-Framatome konzorcium megszerezte az engedélyt, hogy az új atomerőmű kulcsfontosságú technológiáját leszállítsa a Roszatomnak. Ehhez egy tavalyi EU-s döntés és a berlini kormány kicselezése is kellett. Fontos akadályt hárított el a magyar kormány és a Siemens Energy nevű német vállalat a paksi építkezés útjából. A […]
Bővebben >>>Noha a hazai politikáról keveset írt, egyik utolsó közéleti cikkében a magyarságot az orosz birodalomtól féltette, amelytől szerinte semmit sem várhatunk.
Bővebben >>>A paksi bővítés az eredeti tervek szerint egyre kevésbé tűnik lehetségesnek – derül ki nagyinterjúnkból. A Válasz Online-nak nyilatkozó Lesz-testvérek nem csak azért figyelemreméltók, mert ikerpárként vannak jelen egy globálisan is szűk szakmában – András mérnökként a francia EdF energetikai óriásnak dolgozik, Károly hosszabb szaúdi kitérő után az MVM tanácsadója. Mint mondják, miközben az EU […]
Bővebben >>>A jelek ellenére aligha szakad el az orosz köldökzsinór, de a Párizs–Budapest atomügyi padödő mögött európai energiaipari konfliktus körvonalai sejlenek fel. A meccs arról szól, vajon Franciaországnak, az Egyesült Államoknak vagy Németországnak lesz nagyobb szava az elkövetkező évtizedek európai áramellátásában. Háttér.
Bővebben >>>
