JD Vance európai beszédei után Donald Trump memorandumban fenyegette meg Európát, hogy hagyjon fel az amerikai techcégek elleni fellépéssel. Az ultimátum rámutatott a digitális technológiák terén fennálló transzatlanti egyensúlytalanságra, hiszen Európa 80%-ban importra szorul, főként az USA-ból. Azonban a mesterséges intelligencia területén most először megtört az amerikai fölény, ami új fordulatot hozhat.
Bővebben >>>Bár a jelenség első pillantásra nem tűnik civilizációs veszélynek, komoly károkat okozhat az emberiség kollektív vizuális kultúrájában – hacsak nem éppen ettől omlik össze maga a mesterséges intelligencia, amire szintén van esély.
Bővebben >>>„Már rövid távon jelentős kárt el tudok képzelni anélkül, hogy az egész emberiséget fenyegető szuperintelligenciáról kellene spekulálnom” – mondja Huszár Ferenc, a Cambridge-i Egyetem docense, az egyik legidézettebb magyar MI-kutató.
Bővebben >>>„Sokszínűek vagyunk, sokan akarunk jót, jobbat a gyerekeknek. Az MI implementációjához elengedhetetlen párbeszédben ránk is szükség lesz” – írja gimnáziumi tanár vendégszerzőnk. Reakció korábbi podcastepizódunkra.
Bővebben >>>Miben van lemaradva a világtól a magyar oktatás? Merre a kiút? Milyen a hatásos tehetséggondozás? Greskovits György (Milestone Intézet) és Weisz Ágoston (Alphacademy) válaszol.
Bővebben >>>Az apokalipszist vizionálók olyan emberi képeségekkel ruházzák fel az MI-t, amelyekkel az valójában nem rendelkezik. Közben pedig kevés szó esik arról, hogy az MI már ma is életeket ment, a tömeges munkanélküliség rémképét pedig árnyalja, hogy a fejlett világ brutális munkaerőhiánnyal küzd és demográfiai krízis előtt áll.
Bővebben >>>„Nekem is vannak gyerekeim, és ha meg lennék győződve arról, hogy a mesterséges intelligencia a következő 50-100 évben elpusztítja az emberiséget, akkor nem foglalkoznék ezzel éjjel-nappal. Akkor azzal foglalkoznék, hogy lehet ezt megakadályozni” – mondja Szegedy Krisztián matematikus, a Google MI-kutatója.
Bővebben >>>„Teremtsük meg annak lehetőségét, hogy az emberek fokozatosan egyre kevesebb és kevesebb munkával érjék el a jogosultságot az »alapjövedelemre«, hogy egyre hamarabb kezdhessenek olyan tevékenységbe, mely az emberi élet kiteljesedését segíti elő a mindennapi kenyérkereset helyett!” – írja a lapunknak küldött vitacikkében Csépányi-Fürjes László informatikai doktorjelölt.
Bővebben >>>A Facebook radikálisan visszavágta a közéleti típusú tartalomszolgáltatók elérését, így a Válasz Online-ét is. A szerkesztőségek kénytelenek több forrást átcsoportosítani hirdetésekre már csupán azért is, hogy saját követőik szeme elé kerülhessenek a hírfolyamokban. Nem gond ez a közpénzmilliárdokkal kitömött propagandaoldalaknak, létkérdés viszont az alulról építkező műhelyeknek. Közben a klasszikus újságírást a mesterséges intelligencia réme is fenyegeti. Egyetlen jó megoldás van. Mutatjuk.
Bővebben >>>Vendégszerzőnk grafikusszemszögből világítja meg a problémát, amely zenei- és szövegalkotók életét is megkeseríti majd az elkövetkező években. P. Szathmáry István vázolja azt is, miért teljesen más ez a történet, mint anno mondjuk a könyvnyomtatás feltalálása. Vélemény.
Bővebben >>>Az új kötettel előrukkolt szerző arra válaszol: hova álljon Európa az Egyesült Államok és Kína MI-háborújában, kilóg-e Magyarország a szövetségi rendszerből, s mi joga van Mark Zuckerbergnek kitiltania Donald Trumpot?
Bővebben >>>George Tilesch, vagyis Tilesch György jelenleg többek között a Fehér Ház MI-etikai munkacsoportjának tagja, és most új, magyarul jövőre megjelenő könyvével kapcsolatban kérdeztük a TikTokról, arról, hogy a robotok elveszik-e az orosz trollok munkáját, és hogy miért ne lemerült telefonról indítsunk hitelbírálatot.
Bővebben >>>
