Algoritmusok döntik el, mit nézünk, min vitatkozunk, kapunk-e hitelt – vendégünk Tilesch György MI-guru [HetiVálasz 70]

·2021.04.29

Ismét jelentkezik podcastunk, a HetiVálasz, immár a hetvenedik alkalommal. Hétfőn került a boltokba a Libri gondozásában a Mesterség és intelligenica című kötet, amely a mesterséges intelligencia (MI) legfontosabb dilemmáira keresi a választ. A kötet magyar–amerikai társszerzője a Szilícium-völgyben élő Tilesch György, a PHI Institute for Augmented Intelligence nevű agytröszt alapító elnöke. Minthogy a napokban épp Budapesten tartózkodik, Laky Zoltán és Vörös Szabolcs személyesen tőle tudakolhatta: hova álljon Európa az Egyesült Államok és Kína MI-háborújában, kilóg-e Magyarország a szövetségi rendszerből, tényleg liberális hely-e a Szilícium-völgy, mi joga van Mark Zuckerbergnek kitiltania Donald Trumpot, és várható-e, hogy az MI a politikai kampányok része lesz?

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.


Néhány idézet a műsorból:

Milyen formában van már jelen az életünkben a mesterséges intelligencia?

„Amiről valószínűleg az átlagpolgár is tud, az a közösségi média – hogy mennyire algoritmikusan vezérelt –; az e-kereskedelemben bonyolított vásárlásaink mögött lévő ajánlórendszerek; a marketing is egyre inkább algoritmizált; a szórakoztatás – hogy milyen filmeket ajánl nekünk a Netflix. Ezek olyan magkompetenciák, amelyek mindannyiunk életében megjelennek. Ezeken kívül, ha jelentkezem egy állásra, egy nagy cég rendszerében most már mélytanulású algoritmusok határozzák meg, továbbmegy-e az önéletrajzom. Hitelfelvétel esetén nagyrészt algoritmusok döntik már el a fizetési kockázatunkat – és veszik észre a gyanús tranzakciókat. A legveszélyesebbek pedig a katonai, hírszerzési, dezinformációs vetületek, vagyis a mesterséges intelligencia fegyverré kovácsolása. Utóbbiakról sokkal többet kellene tudnia mindenkinek, mert nagyon védtelenek vagyunk velük szemben.”

Mekkora veszély, hogy már a médiumok és a politikusok emberekhez való eljutásának esélyeit is a nagy techcégek kontrollálják?

„A közösségi platformcégek megérkezése a politikum porondjára és az, hogy a közbeszéd irányítóivá váltak, baleseti jellegű. Semmiképp sem üdvös és kívánatos. Nem gondolom, hogy egy reklámalapú modellnek a közösségi-társadalmi párbeszéd alakítójaként van bármilyen szerepe. Ebben Amerikában, a mesterséges intelligencia etikai vonatkozásait vizsgáló szakértői körökben is egyetértenek már, de azt még kevesen mondják ki, hogy ez már maguknak a vállalatoknak is terhes kezd lenni. Ha Mark Zuckerberg viszonylag könnyen levághatná magáról azt a politikai felelősséget, ami miatt a Kongresszusban és a sajtóban éjjel-nappal grillezik, valószínűleg megtenné. A probléma, hogy nincs alternatíva, senki nem jelezte még, hogy legyen más platform – más ösztönzőrendszerrel, más finanszírozással –, amelynek az a dolga, hogy a konstruktív társadalmi párbeszédet segítse. Áldozatul estünk a reklámalapú modellnek, amelynek a célja a figyelmed fenntartása, hogy minél többet maradj ott és olyan tartalmat fogyassz, amely belőled erős indulatokat vált ki. Ezen indulatok löktek minket a polarizáció végpontjaiba, és ezért nem vagyunk már képesek kommunikálni egymással. Ez végzetes hiba, itt ég a ház.”

Baj-e, ha az Egyesült Államok vs. Kína MI-versengés közepette Magyarország – NATO-tagként – Fudan egyetemet hoz Budapestre?

„Amerika a régiónkat kissé cserbenhagyta – a Trump-adminisztráció alatt biztosan, de ha igazságos akarok lenni, már Obama alatt is. Nem tekintett a régióra stratégiaiként (bár lehet, hogy magyar oldalról ez másképp látszik, mert voltak pengeváltások, de ezek csak a médiában néztek ki jól és nem stratégiai ügyek voltak). A Biden-adminisztráció most meglátta azt, hogy arra a területre, amit ők üresen hagytak, benyomultak olyan erők, amelyekkel nem óhajtanak pozitív viszonyt ápolni – és ez felölel nemzetbiztonsági, de gazdaságvédelmi koncepciókat is. Amerika úgy látja, hogy a szövetségesi rendszert kell megszilárdítani. (…) Minden szövetség olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme, de hiszem azt, hogy a szövetségesi rendszer képes olyan húzóerővel rendelkezni, hogy egy ingó szövetséges – a saját érdekeit is felismerve – vissza tud integrálódni, mert inkább az előnyeit látja meg, mint a hátrányait. Az, hogy Magyarország a mozgásterét gondolja növelni, az határterülete annak, hogy a szövetségesi rendszerből picit kilóg a lába, de erősen reménykedem abban, hogy lesz visszatalálás.”

Számíthatunk-e arra, hogy a mesterséges intelligencia eszköztára, például a deepfake videó, a jövő kampányaiban – mondjuk a 2022-es magyarországiban – láthatóvá válik?

„Azon csodálkozom, hogy ezek globálisan még nem jelentek meg robusztusabban a kampányokban. Ennek egyik oka lehet, hogy a platformok erős preventív eszközökkel próbálják ezeket – vagy legalább a terjedésüket – tiltani. Nagyon nagy veszély van a deepfake-ekben, pontosan azért, mert ezek generatív hálózatok, azaz, ha valaki felismeri, hogy deepfake, akkor másodpercek alatt jobbat generál magából. Annyiban pozitívan látom a kérdést, hogy amíg Amerikában nincsen nagy deepfake-háború politikai kampányokban, addig Magyarországra sem érkezik el. Akkor kezdek majd fülelni, amikor olyan régiókban – például a Baltikumban – kezdenek ezek terjedni, ahol az orosz befolyásszerzés erősebb. Onnan a következő lépés már Magyarország lehet. De hogy ne csak a deepfake-ről beszéljünk: szerintem a bigdata alapú elemzések, elérések, mikrotargeting valószínűleg már benne vannak minden magyarországi párt eszköztárában. (…) Ezek a módszerek biztosan meg fognak jelenni.”


Fotóillusztráció: Domaniczky Tivadar

Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

hirdetés

Kategória: Podcast