Úgy rombolt, hogy semmit sem épített – indokolja Lőrinczy György, szerinte miért kellene távoznia Vidnyánszky Attilának. Lőrinczy, aki a múlt héten pályázta meg a Madách Színház igazgatói posztját, a Válasznak cáfolja, hogy Lázár János vagy éppen Balog Zoltán embere lett volna a Fidesz-kormányzás idején, s úgy véli: belőle azért lehetett annak idején színházi döntnök és NKA-főnök, mert időlegesen éppen a kultúrkampf-ellenes vonal kerekedett felül a kormányban. Így lett ő – ahogy fogalmaz – a liberális értelmiség „túsztárgyalója”, amíg Vidnyánszky át nem vette az irányítást és vissza nem tért a kultúrkampf. A most a Szentendrei Teátrumot vezető Lőrinczy nem szégyelli azt sem, hogy a Vadászati Világkiállítás kultúrfelelőse volt, az általa egykor menedzselt, ma már tiszás képviselő Rost Andreát pedig nem fogja felhívni, hogy lobbizzon neki Madách-ügyben. Nagyinterjú.
Bővebben >>>„A történelem válaszolt” – mondta Ferencz Orsolya arról, hogy Orbán Viktor nem kért bocsánatot azoktól, akik megbélyegzést, meghurcolást vagy ellenségként kezelést éltek meg az elmúlt években. A volt miniszteri biztos szerint ki kellett volna mondani, hogy a bicskei gyerekek ügyében „a gondosságunk nem volt megfelelő”, a hibákat nem vették komolyan, a jelzéseket nem vették észre, és ezért bocsánatot kell kérni. A Válasz Podcastban arról is beszélt: nem ért egyet Orbán Viktor kongresszusi tíz pontjával és a vereségre adott magyarázataival, mert szerinte nem külső erők vagy „napkitörés” miatt szavaztak tömegek a Fidesz ellen.
Bővebben >>>Noha a legfrissebb kutatások szerint a nemzeti tragédiát fél évezreddel ezelőtt korántsem a magyar széthúzás, egymásnak feszülés és az elit alkalmatlansága okozta, az idei megemlékezés részleges kudarca éppen a fenti okokra vezethető vissza. De leginkább Lázár Jánosék időrabló központosítására. Háttér.
Bővebben >>>A NER nemcsak intézményesen verte szét a magyar műemlékvédelmet, hanem konkrét épületeken is megmutatta, mit jelent, amikor a hatalom „a legalitás látszatával” hekkeli meg a jogállamot – mondja Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakember a Válasz Podcastban. Két éve a Partizánban borított, vállalva a kirúgást, a pereket és a hivatali eltiltást is. Most Bátonyi Péter abban bízik, hogy emberi időn belül bíróság elé kerülnek azok az ügyek, amelyek szerinte nem egyszerű szakmai viták, hanem hivatali visszaélésekkel súlyosbított műemlékrombolások voltak.
Bővebben >>>Furcsa véget ért Lázár János kastélyprivatizációja: többszöri nekifutás után mindössze két kastélyt sikerült elajándékozni, azok közül is az egyiket egy önkormányzatnak. Ez a jó hír: az állami kastélyvagyon megmaradt. A rossz hír az, hogy a költségvetésben más forgatókönyvvel számoltak, és nem adták oda az épületeket kezelő NÖF-nek azt a pénzt, amire az év második felében szükség lenne a működéshez. Nagyjából 3 milliárd forint kellene néhány héten belül a bedőlés elkerüléséhez.
Bővebben >>>Mindössze két kastély ingyenes tulajdonjog-átadása történt meg eddig, ráadásul ezek közül az egyik nem magánkézbe ment át, hanem az állam egyik szervétől a másikhoz vándorolt. A két legkomolyabb jelölt, a Mol és a Richter visszalépett a kastélyüzemeltetéstől, mások még tárgyalnak, de a választások előtt mindkét oldalról elég nagy bátorság kellene egy ilyen vagyonátruházás végrehajtásához.
Bővebben >>>Az észak-borsodi választókerületek Magyarország legszegényebb vidékei. A legutóbbi népszámlálás alapján a névjegyzékekben itt találjuk a legtöbb, magát roma származásúnak valló választót. 2014 óta pontosan ezekben a kerületekben tudta a legnagyobb arányban növelni a népszerűségét a Fidesz.
Éppen ezért nem mindegy, hogy Magyar Péter, valamint a különböző roma véleményvezérek meddig lesznek képesek a felszínen tartani Lázár János romákat érintő, „szaros mosdós” mondatait. Bódi Mátyás (Választási Földrajz) elemzősorozatának második része.
George Simion támogatása a romániai elnökválasztáson nem kisiklás volt Orbán Viktor részéről. A Beneš-dekrétumok bírálatát kriminalizáló Robert Fico szlovák miniszterelnökkel kapcsolatos feltűnő engedékenység azt mutatja: amennyiben a kormánynak választani kell a patrióta (valójában utódállami nacionalista) térségbeli szövetségesek és a határon túli magyar közösségek között, utóbbiakat habozás nélkül a Nagy Szuverenista Összeborulás busza alá löki. Lázár János felvidéki szármázású tiszás képviselőjelöltet vidáman szlovákozó mondatai pedig arra utalnak, hogy a polgári Magyarország eszméje után immár a határon túliak iránti elkötelezettséget is a politikai termékek közé sorolhatjuk. Vélemény.
Bővebben >>>6,4 milliárd forint közpénzt költene a magyar állam azoknak a kastélyoknak a további felújítására, amelyeket Lázár János idén magáncégeknek ajándékozott. Pont olyan fejlesztéseket csinálnának meg ebből, amelyekre eddig azt mondták, nincs forrás, és többek között ezzel indokolták az épületek magánkézbe adását is. A szétdúlt Fertő-part befejezésére viszont a 2030-as évekig nem lesz pénz. A Lázár-féle […]
Bővebben >>>Semmi nem tántoríthatja el Lázár János építési és közlekedési minisztert az állami kastélyvagyon elherdálásától. A kormány oldalára felkerült, szűkszavú döntési adatlap szerint a miniszter személyesen határozott négy nagyértékű ingatlan elajándékozásáról.
Bővebben >>>Aki az önkénytörvényt megszavazza úgy, hogy azzal a polgárok által már felajánlott egy százalékokat is elvehessék, hiába „visibál” majd alkotmányos alapjogokról, ha netán bukik ez a rendszer. Ezeknek a képviselőknek egyetlen érvük sem lehet majd, ha netán a „nép” törvény általi, visszamenőleges és teljes vagyonelkobzásra ítélné őket. Veszélyes játszmába kezdett a Fidesz. Vélemény.
Bővebben >>>Éppen három éve bukta el vezetésével a választást az ellenzék, ráadásul mintha ismételné magát a történelem: csupa olyasmit látunk most a közéletben, ami vele egyszer már megtörtént. Márki-Zay Péter szerint Magyar Péter lehet, hogy jobb hullámlovas nála, de nagyobb hullámokon is lovagol. Ráadásul nem kell összefognia Gyurcsánnyal! Nagyinterjú Hódmezővásárhely polgármesterével, különös tekintettel Lázár Jánosra, akinél „az arcátlanság szériatartozék”.
Bővebben >>>Lezárult a kastélymagánosítás első köre: nyolcból négy épület talál új gazdára Lázár János személyes döntése nyomán A bajnai kastélyt a Mol Új Európa Alapítvány, a nádasdladányit a Richter kapja meg, két kastélyt viszont az érintett önkormányzatok vehetnek át. Mindez még csak a nyitány: február második felében újabb húsz állami tulajdonú kastély átvételére írnak ki pályázatot.
Bővebben >>>Az 56-os forradalom ikonikus helyszíneként ismert Mária Terézia- (Kilián-) laktanya lehet a rendszerszintű gyakorlattá vált műemlékrombolás következő áldozata. A nyilvánosság elé kiállt műemlékes szakember, Bátonyi Péter feljelentést tett az ügyben, mivel állítja: Lánszki Regő építészeti államtitkár belenyúlt a hivatal szakmai munkájába, hogy segítséget nyújtson a saját testvére által jegyzett terv megvalósításához.
Bővebben >>>Történelmi bűnt készül elkövetni Lázár János a magyar vasút és Budapest ellen: 99 évre magánkézbe adná egy sebtében kiírt, összecsapott pályázattal a főváros négy nagy pályaudvarát, a Nyugatit, a Keletit, a Délit és Kelenföldet, valamint a kapcsolódó barnamezős területeket, összesen 89 hektárt.
Bővebben >>>Lényegében nincs közlekedéspolitika Magyarországon – mondja podcastunkban Bucsky Péter. A szakújságírót a MÁV nyári válságjelei és a Lázár–Vitézy-csörte nyomán hívtuk el adásunkba. Miért van ennyi késés, technikai baj és egyáltalán, miért rohad olyan látványosan a magyar vasút? A G7 munkatársa – aki doktori dolgozatát az európai vasúti szállításból írta – szerint ma legfeljebb tűzoltás zajlik.
Bővebben >>>
