Tóth Miklós Bálint szerint a szépirodalmi hagyományban rejlő politikum a polgárrá nevelés pedagógiai eszköztárának alig-alig kihasznált eleme, amelynek tudatos alkalmazásával komoly lehetőség nyílna az irodalomtanítás hagyományos presztízsének helyreállítására
Bővebben >>>A magyartanítás (és azon belül az irodalomtanítás) fölött roskadozó problémahalmaz jóval több rétegű, mint a kötelező olvasmányok ügye. A magyar nyelv és irodalom szakos gyakorlógimnáziumi vezetőtanár szerint a valódi kérdés az, hogyan vehetjük rá vonakodó utódainkat arra, hogy továbbvigyék irodalmi, anyanyelvi kultúránkat.
Bővebben >>>Maguk a diákok mondják, hogy az elmúlt másfél év kuka volt – összegzi a digitális oktatással kapcsolatos tapasztalatait Nényei Pál. A nemrég új novelláskötettel (A nagy beszélgetés) jelentkezett író, magyartanár szerint ugyanakkor „világtörténelmi fordulat”, hogy kamaszok tömege akarta, hogy nyisson ki végre az iskola.
Bővebben >>>A fekete öves könyvmoly hírében álló politológus az elmúlt fél év során végigolvasta Mészöly Miklós életművét. Érdemes egyáltalán ma előszedni az eléggé elfelejtett írót? Az eredményt, a tanulságokat napra pontosan Mészöly halálának 20. évfordulóján a Válasz Online-on meséli el. Páratlan nyomozás eredménye következik tehát, sok-sok kérdőjellel.
Bővebben >>>Babiczky Tibor költő igencsak különleges helyzetben van: a „megveszekedett orbánista, a kormányt 110 százalékig támogató” Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeumhoz (PIM) tartozó Digitális Irodalmi Akadémiának dolgozik, közben tagja a PIM-et bojkottálókat is tömörítő Szépírók Társaságának.
Bővebben >>>Elitgimnáziumban tanít cikkünk írója, aki a következményektől tartva kérte, hogy álnéven jelenhessen meg írása. Noha ilyen kérésre ritkán bólintunk rá, a szerző személye számunkra garancia. Segélykiáltásnak is beillő mondatok következnek.
Bővebben >>>A Toldit szószedettel tanuló lányai példáját idézve történész vendégszerzőnk úgy véli, teljesen felesleges elvárni tőlük, hogy a megélt élmény eleven frissességével érezzék és értsék azt a világot, amiben ő még könnyedén elboldogult. Mégsincs vége a világnak: paradox módon a hagyomány körüli perpatvar nagyon is mélyen magyar hagyomány.
Bővebben >>>Nincs igazuk azoknak, akik rögtön háborognak, ha szent, nemzeti értékeinket, szerzőinket vagy teheneinket bírálat éri. És nincs igazuk azoknak sem, akik kitennék a kánonból azokat a régi műveket, amelyek nem felelnek meg a mai progresszívek politikai programjának és erkölcsi mércéjének. Vélemény.
Bővebben >>>Ma helyezik végső nyugalomra Sepsiszentgyörgyön a kortárs erdélyi irodalom egyik legjelentősebb alkotóját. Ablonczy Bálint kollégánk nekrológban búcsúzik a költőtől, keresztapjától.
Bővebben >>>Az elmúlt négy év jelentős részében kizárólag szlovák, szerb, horvát, román és szlovén próza- és drámaírók műveit olvastam. Véletlenül éppen idén, a trianoni békeszerződés századik évfordulójának évében értem el a századik elolvasott könyvhöz – írja vendégszerzőnk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktató Hettyey András megdöbbenve tapasztalta, hogy az írások elvétve foglalkoznak csak magyarokkal, ahogy azt is, […]
Bővebben >>>„A könyvemmel azt akarom üzenni: »Gyerekek, gondolhatjátok azt, hogy ezek hülyék!« Ha ti felnőttök, csinálhatjátok máshogy, hogy ne ez legyen a parlamentben meg a közéletben, mint most” – mondja Szabó Borbála a HetiVálaszban, a Válasz Online podcastjában.
Bővebben >>>Ma délelőtt kísérték utolsó útjára dr. Lakatos Istvánné született Németh Ágnest, vagy ahogyan édesapja, Németh László olvasói ismerhették: Gigit. Az egy hónappal ezelőtt 86 esztendős korában elhunyt vegyészmérnököt elsősorban nem a Műegyetem tanáraként, hanem inkább édesapja emlékezetének hű ápolójaként tartották számon.
Bővebben >>>A magyar nyelv és irodalom érettségi ügyében mintha elvesztettük volna a józan eszünket. Vagy ez a feladatsor puszta cinizmus – értékeli a jelenkori matúra színvonalát Nényei Pál. Író, magyartanár vendégszerzőnk részletesen bemutatja és elemzi a 2020-as középszintű írásbeli magyar érettségit.
Bővebben >>>Nényei Pál magyartanár, író nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy boncasztalra teszi a kultúrharcban írófejedelemnek kikiáltott Herczeg Ferenc frissen kötelező olvasmánnyá tett művét, Az élet kapuját.
Bővebben >>>Úgy nőttünk fel, hogy Csukás István mindig itt volt. Szavakban, történetekben, hősökben, generációs határt nem ismerő mesékben. Itt volt valóságosan is, mint a Mesélő életre kelt szobra. Az ősök tekintete, szelíd és mindig szeretetteljes mosoly, bölcs és ízes beszéd. Ha kérték, újra és újra szólt gyereklétről és felnőttségről, beszélt – de nem tanított – az […]
Bővebben >>>