Nem az az igazán aggasztó, hogy a szinte csapadékmentes március és április miatt szerte az országban porszáraz a talaj. Hanem ami mögötte van: az alább bemutatott számítások szerint a 2021-től mért halmozott csapadékhiány országosan elérte a 462 mm-t. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt körülbelül egy évnyi esővel és hóval kevesebb hullott. Nem arról van tehát szó, hogy idén korábban jött az aszály, hanem hogy még a tavalyi, sőt a túlnyúló hatásokat nézve a korábbiak sem múltak el. Bár a héten némi enyhülés érkezik, több jel szerint nyárra a 2022-esnél is durvább kiszáradással kell számolni. Szó szerint létkérdéssé válik a klímaalkalmazkodás és a vízmegtartás.
Bővebben >>>A tavaszi szárazság ellenére, érdemi csapadék nélkül is több helyen megjelent a felszíni víz az északi Homokhátságon, a Cegléd körüli réteken. Csoda történt? Majdnem: önkéntes és hivatásos természetvédők a vízüggyel összefogva mederküszöbökkel szórták meg a térség fő vízfolyását, a korábban mesterségesen mélyre vágott és felgyorsított Gerjét. A mintaszerű együttműködésben készült mini földgátak lassították a lefolyást, így nemcsak a folyómederben, de lokálisan a talajban is több lett a víz.
Bővebben >>>Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök, környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben. A 12 pont szerint a különböző területekről érkező civil szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.
Bővebben >>>A Balatontól délre egy másfél kilométeres sugarú körben mindent be lehet mutatni, amivel az országterület bő harmadát jelentő dombvidék elrontható. Egyenesre húzott és élőhelyként kicsontozott vízfolyás, eltüntetett láp és szikkadó nádas, fehéresre szántott domboldalak. „Fel kell hívnunk a közvélemény figyelmét, hogy nemcsak az Alföldön, hanem a több csapadék dacára a dombvidéken is tragédiák vannak, itt is kiszáradás fenyeget” – mondja riportunkban Gelencsér Géza agrármérnök-tájökológus. Tősgyökeres somogyiként azt is bemutatja, milyen egyszerű módszerekkel lehetne újra „élő bőrt” húzni a tájra.
Bővebben >>>Magyar Péter a Homokhátságon, egy önkéntes vízőrző csoport társaságában vállalta, hogy a Tisza kormányra kerülése esetén támogatni fogják a vízvisszatartást. Ha már az ukránozós csatazaj és más őrületek mellett némi figyelmet az ország valódi létfeltételei is kaptak a kampány fősodrában, érdemes megnézni, miért égetően aktuális téma ismét a vízmegtartás. Hiába a téli nagy havazás és a sok olvadék, az Alföld vízszintjei most is katasztrofálisak.
Bővebben >>>Az alföldi vízmegtartásra kitalált állami Vizet a tájba! program több helyi sikert is elért, de műszakilag, jogilag, szervezetileg és gazdaságilag sem volt kellően megalapozva, ezért a Magyar Hidrológiai Társaság kezdeményezi az Alföld Vízalapú Klímaadaptációs Tervének megalkotását – jelentette ki a társaság társelnöke, Vízügyi Tudományos Tanács elnöke, Váradi József egy közelmúltbeli konferencián. A programadó beszéd lehet a közeljövő vízügyi vitáinak egyik kulcsszövege, ezért alább közöljünk annak fontosabb megállapításait és felvetéseit.
Bővebben >>>Vízmegtartásról, klímaadaptációról és az ezeket övező konfliktusokról szervezett nagyszabású konferenciát a Magyar Hidrológiai Társaság, amelyre a vizes ágazat politikai és szakmai vezetői, kutatók és természetvédők mellett kollégánk, a legutóbbi Válasz Offline-kiadvány szerkesztője, Borbás Barna is felkérést kapott. A november 6-i tanácskozáson elhangzott beszédét alább közöljük. A Víz a tájban – Klímaadaptáció konfliktusokkal című egész napos […]
Bővebben >>>Országos és helyi szinten is változtatni kell a vízgazdálkodási szemléletünkön – mondja Szabó Levente, a legjelentősebb magyar mezőgazdasági integrátor, a mintegy harmincezer termelővel kapcsolatban álló KITE Zrt. vezérigazgatója. A cégvezetőt azért kerestük meg, hogy értékelje az Alföldön sorozatosan tapasztalható aszályok agrárkövetkezményeit, és hogy segítsen tisztábban látni, hogyan hangolható össze a megváltozó vízügyi szemlélet a gazdálkodói érdekekkel. Interjú.
Bővebben >>>Élelmünk és életünk alapul rajta, mégis a leginkább elhanyagolt erőforrásunk. Mi az? A talaj, amelyen járunk és amelyen termelünk. Litkai Gergely vendége a friss Zöld Válaszban Dobos Endre talajtani kutató, a Miskolci Egyetem professzora, aki YouTube-erként is aktív. Most adásunkban is bizonyítja, hogy nála érthetőbben, szórakoztatóbban kevesen képesek a talaj problémáinak boncolgatására.
Bővebben >>>Újabb aszály, újabb figyelmeztetés: cselekvés kell az ország kiszáradása ellen. A mérnöki asztalon huszonöt éve készen van a mélyárteres Tisza-völgyi stratégia, mely leírja, hogyan lehetne visszavezetni a folyó kisebb-nagyobb árhullámait a régi árterekbe, majd a belvízcsatronákon keresztül még nagyobb területekre, így állítva helyre az Alföld vízmérlegét. A főként Koncsos László professzor által kidolgozott terv megvalósítását civilek évek óta követelik, a szélesebb közvélemény mégis alig ismeri. Ezért a Zöld Válasz podcasttal és műsorvezetőjével, Litkai Gergellyel közösen a nézők, hallgatók elé tárjuk a nagyszabású megoldási javaslatot a sivatagosodás ellen. Vendégünk Murányi Gábor vízépítő mérnök és Ujj Zsuzsanna természetvédelmi mérnök.
Bővebben >>>Apokaliptikus és meseszerű tájat is fotóztunk Orosháza környékén, miközben hajdan népszerű vizes élőhelyeket kerestünk az augusztusi forróságban. Nem az a hír, hogy egy szikes tó kiszárad: nyáron ez természetes jelenség. Az viszont intő jel, hogy ezek a víztestek most már évek óta nem álltak helyre. Ismét olyan „lakmuszpapír” területeket mutatunk, amelyeken meg lehet érteni, mivé alakul a dél-alföldi táj. És hogy mihez kell alkalmazkodni, ha élni és termelni szeretne az itt lakó több százezer ember.
Bővebben >>>Ha részlegesen is, de elindul a tavaly ősszel lapunkban ismertetett vízpótlási beruházás a Duna–Tisza közi Homokhátságon: a Dunából, szivattyús vízátemeléssel és táji beszivárogtatással enyhítenék a sivatagosodó térség bajait, egyelőre főleg két célterületen. A 60-80 milliárd forintos projekt keretében rég kiszáradt szikes tavakat és lápréteket is életre kelthetnek, de mint elemzésünkből kiderül, sok kisebb alkalmazkodás és egy szükséges jogszabály-módosítás nélkül az egész hatásmechanizmus megkérdőjeleződik.
Bővebben >>>A klímaváltozás miatt a felszínt érő egyre több napenergia drámai párolgási mutatókat produkál: évente mintegy három Balaton vízmennyiségével több tűnik el így, mint negyven évvel korábban. Báder László mérnök-geográfus (BME VTT) és Ungvári Gábor vízgazdasági elemző (REKK.AQUA) tudományos ismeretterjesztő írása a Válasz Offline legújabb, ökológiai lapszámában olvasható. Tartalomajánló.
Bővebben >>>„Özönlenek délről a növény- és állatfajok, az Alföld el fogja veszíteni az igazán magyar karakterét” – mondja Jakab Gusztáv biológus, természetfotós, aki szerint kukorica és burgonya helyett a ciroké és a fügéé a jövő hazánkban. „Az a világ, ami a globális klíma 1988-as átbillenési pontja előtt volt, nem fog visszajönni, itt egy új világhoz kell alkalmazkodnunk, minél gyorsabban” – fejti ki Rácz Lajos környezettörténész, és határozott állami lépéseket sürget a vízmegtartás érdekében. Mindketten fontos kutatói nyilatkozatokkal járultak hozzá az új Válasz Offline elkészüléséhez, így a lap június 10-i bemutatójának vendégei voltak. Az alábbiakban a velük készült pódiumbeszélgetést tesszük közzé podcast formájában. Figyelem: szemfelnyitó gondolatok és életbevágóan fontos megoldási stratégiák következnek, melyek bővebb kifejtése a Válasz Offline-ban olvasható!
Bővebben >>>Már kapható, csomagban és szólóban korlátlanul rendelhető nyomtatott lapsorozatunk, a Válasz Offline negyedik száma, melyet telt házzal, százfős közönség előtt, lapismertetővel és pódiumbeszélgetéssel ünnepeltünk kedden a budai B32-ben. Vendégünk volt Jakab Gusztáv biológus, természetfotós és Rácz Lajos környezettörténész, akik fontos nyilatkozatokkal járultak hozzá lapunk elkészüléséhez.
Bővebben >>>Beszéljünk végre hazánk létkérdéseiről! Nyomtatott lapsorozatunk legújabb száma a magyar erdők, vizek, földek állapotával, a Kárpát-medencében a szemünk előtt kibontakozó „eltorzult mediterrán viszonyokkal” foglalkozik, méghozzá a magyar lappiacon egyedülálló alapossággal és megközelítéssel. Nemcsak a rohamléptékű változásokat mutatjuk be az Alföld sivatagosodásától fajok eltűnésén át az erdők veszélyeztetettségéig, hanem sok megoldási és alkalmazkodási stratégiát is.
Bővebben >>>Tévedés, hogy a vízpolitika hiányzik Magyarországon: igazi agrárpolitika nem létezik. A gazdálkodás rendeli meg a vízlevezetést immár 150 éve, és ameddig ebben nincs alapvető változás, a vízhelyzet sem javul – mondja Balogh Péter. A nagykörüi gazdálkodó geográfus egyike volt annak a néhány civilnek, aki a 2022-es pusztító aszály után életre pofozta a hazai vízmozgalmat, és ma is viszi annak zászlóját. Állítja: nincs káros víz, csak helytelen tájhasználat, még az árvíznek is meg kellene találni a helyét a tájban. Balogh Péter mindent megtett, hogy hasson a kormányzati politikára, a magát tradicionalistának valló, lovas hagyományőrzőként a Kurultájon is fellépő geográfus ügyét mégsem a Fidesz, hanem az ex-LMP-s Keresztes László Lóránt karolta fel. Portré a nagykörüi harcosról, a végén a Vízválasztó Mozgalom programjának ismertetésével.
Bővebben >>>Gazdák, földtulajdonosok jelentkezését várja az Országos Vízügyi Főigazgatóság, akik vizet szeretnének megtartani a területükön, hogy ellensúlyozzák a kiszáradást. Ehhez létrehoztak egy „elárasztásbejelentő” platformot és elkezdték a lecsapolást támogató jogszabályok áthangolását. Vagyis folytatódik az állami szemléletváltás: míg a belvíz korábban üldözött dolog volt, most már a sivatagosodó Alföldön inkább előidézni kell azt.
Bővebben >>>Még semmi sem tette annyira láthatóvá, egyben közérthetővé, mi történt a magyar vízkinccsel az elmúlt évtizedekben, mint Szendőfi Balázs halkutató-természetfilmes új munkája. Az Eltékozolt vizeink tömör és látványos összefoglalása annak, amiről kutatók és vízmozgalmárok – többek között lapunkban – évek óta beszélnek: hogy hazánk kiszáradását magunknak okoztuk, tehát nekünk is kell helyrehozni.
Bővebben >>>Nem kis részben a civil vízmozgalom sikere, hogy az állam – ha lassan is, de – átfordul a vízmegtartó megoldások felé. A társadalmi nyomásról szól az országot mesterségesen kiszárító belvízcsatornák körül a minap kirobbant vita is. Bemutatjuk a csatornalezáró mozgalom hátterét.
Bővebben >>>Csodaszer a sivatagosodó Alföld vízpótlására: a magyar–román határtól nem messze, az ország egyik legfurcsább nevű rétjén sétálva gyűjtöttünk tapasztalatot a táji vízmegtartás dilemmáiról. Riport az Alföld néhai Balatonjából.
Bővebben >>>Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság frissen kinevezett főigazgató-helyettese először beszél részletesen az alföldi vízpótlás konkrét cselekvési tervéről. A tervezet komoly szemléletváltást tükröz, és nagyrészt olyan megoldások köszönnek vissza belőle, amelyeket ökológiai szemléletű kutatók, hidrológusok évek óta szorgalmaznak.
Bővebben >>>Sürgősen kukába kell dobnunk a felszínalatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését – mondja a Válasz Online-nak Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárát azután kerestük meg, hogy augusztusban programot hirdetett a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására.
Bővebben >>>A pusztulás megakadályozásáért néhányan elszánt harcot vívnak: a DONGÉR-KELŐÉR Vize Egyesület nevében Toldi Csaba mutatja be, mit lehetne tenni, hogy a főként emberi hibák sorozataként előállt helyzet változzon – ha az eredeti állapot már nem is állítható helyre.
Bővebben >>>
