Sokáig a varsói gyors volt a magyar politika metaforája, Márki-Zay Péter tegnapi győzelmével viszont a Prága–Pozsony–Varsó–Bukarest–Szófia körvasút ért el Budapestre. Az elmúlt években mindegyik országban felemelkedtek, sőt néha hatalomra is kerültek a hagyományos pártokkal élesen kritikus, antikorrupciós retorikával népszerűséget szerzett politikusok. Érdekesség, hogy az ideológiák meghaladását hirdető mozgalmak társadalom- és gazdaságpolitikája inkább jobboldali karakterű. Bármilyen furcsának tűnhet is elsőre, Andrej Babiš cseh milliárdos, a Fábry Sándor és Kis Grófo keresztezéseként leírható bolgár Szlavi Trifonov és Márki-Zay Péter között számos közös vonás van. Nagykép.

Bővebben >>>

Az indulatokat az váltotta ki, hogy őslakos gyerekek százainak jelöletlen sírjaira bukkantak katolikus bentlakásos iskolákban. Az ügyről a jobboldali média világszerte újabb woke ámokfutásként adott hírt, de a konfliktust akár nemzeti önrendelkezési prizmán keresztül is vizsgálhatjuk.

Bővebben >>>

Nem számít, hogy a Zöldek kormányra kerülnek-e, mert gondolkodásmódjukat, ötleteiket így is, úgy is átvette a többi német párt, a teljes német társadalom, sőt az európai mainstream politika.

Bővebben >>>

2040-re a világ nyugati és északi fele azonos jövedelmi szinten lehet Kínával, és Dél-, Délkelet-Ázsia sem lesz nagyon lemaradva – jósolja magyarul most megjelent könyvében Branko Milanović szerb-amerikai közgazdász, a híres „elefántábra” ötletgazdája. Kötete tartalmazza a „politikai kapitalizmus”, vagyis a piaci logika nem-nyugati mutációjának legteljesebb leírását is: a közhatalom célja a gazdasági nyereség, a jogállamot rugalmasan kezelik, a korrupció szintje magas, meritokrácia nem érvényesül. Milanović a Keletről ír, de közben a mai magyar rendszert is segít megértetni.

Bővebben >>>

A sztori nem fekete-fehér, és nem egyszerűsíthető le a kerítés vagy a mindenkit befogadó, öntetszelgő tolerancia szembeállítására.

Bővebben >>>

Közgazdász-társadalomkutató vendégszerzőnk, Kiss Károly mélyelemzést végez, és arra jut: valóban lehetséges, hogy Kína nyeri a globális versenyt.

Bővebben >>>

Illúzió abban reménykedni, hogy egy NATO-tagországot Moszkva ne az ellenséges szövetségi rendszer részeként kezelne, így a Magyarországot hídszerepben elképzelő budapesti külpolitika sem reális. Kijózanító elemzés az orosz külügyminiszter budapesti látogatása elé.

Bővebben >>>

Az itthon is több szempontból mintának tekintett amerikai „Trump-jobboldal” azért van krízisben, mert pár év leforgása alatt pont olyan lett, mint anno baloldali ősellenfelei: kaotikus, tekintélytagadó, forradalmi – állítja egy új, nagyívű világmagyarázatban az egyik legjelentősebb konzervatív lap, a National Review. A cikk nem sokkal azelőtt jelent meg, hogy megkezdte magyarországi körútját Tucker Carlson, az USA legnézettebb jobboldali tévése.

Bővebben >>>

Elöljáróban annyit azért elárulunk: a gyerekek nemváltó kezeléseinek jelenlegi módját Nyugaton is egyre többen kérdőjelezik meg. Viszont szó sincs arról, hogy Brüsszel ilyen gyakorlatot kényszerítene rá Magyarországra.

Bővebben >>>

A 7,8 milliárdból ma már 3,6 milliárd lelket elérő közösségi média nemcsak a véleményalkotást befolyásolja, de képes megváltoztatni emberek csoportos viselkedését is, ezáltal pedig olyan típusú veszélyforrás, amilyen még nem volt a történelemben – állítja 17 tudós az Egyesült Államok egyik legfontosabb tudományos folyóiratában. Miért több ez, mint a más sokszor látott technoszkeptikus pánik? Mit kezdjünk a békaember-hívőkkel? Miért az etikus fordulat lehet a megoldás?

Bővebben >>>

„Az egyik legkedvesebb szavam a kompromisszum” – vallja Tim Marshall angol sztárújságíró, akinek a világ legmegosztóbb témájáról, az államhatárokon felhúzott falakról szóló könyve most jelent meg magyarul. Kevés ennél globálisabb ügy van napjainkba. Recenzió.

Bővebben >>>

Megszaporodtak azok a cikkek, amelyek a Netflix- vagy a Zoom-felhasználók lelkiismeretét piszkálják. A szennyező internet toposza azonban félrevezető, hiszen azok a tevékenységek, amelyeket kivált, gyakran még szennyezőbbek.

Bővebben >>>

A progresszív baloldal szerint ő intézte el, hogy a „kapzsi” gyógyszergyárak a vészhelyzet közepette is megtarthassák a szabadalmaikat, és emiatt nem jutnak oltáshoz a fejlődő országok. A valós helyzet ennél azért bonyolultabb.

Bővebben >>>

Lelki tényezők állnak Magyarország és Lengyelország illiberális fordulata mögött: a rendszerváltás után a nyugati intézmények, szokások másolása, a nemzetközi intézmények által előírt szabályok teljesítése idővel lelki traumák és társadalmi konfliktusok forrása lett. Recenzió.

Bővebben >>>

Armin Laschet azért nyerte meg a kancellárjelöltségért folytatott versenyt, mert kiszámítható politikusnak tűnt, aki nem élezi a konfliktusokat, nem okoz fölöslegesen problémákat. Németországi vendégszerzőnk, Georg-Paul Hefty portréja Merkel kiválasztott utódjáról, aki a legeurópaibb német városból érkezik, és bajor kihívóját a higgadtságával győzte le.

Bővebben >>>