Orbán Viktor addig fenyegette az Ukrajnának szánt eurómilliárdok megvétózásával az EU-t, hogy kizsarol a kormányának még az idén 13 milliárdot? Vagy pont fordított a helyzet, és az EU zsarolt ki új törvényeket a magyar kormányból, hogy a befagyasztott pénzének legalább egy részét felszabadítsa? Mindkét narratíva lehet reális, és még az sem biztos, hogy tényleg jön EU-s pénz Magyarországra idén, ahogy az az elmúlt napokban a nemzetközi sajtóban napvilágot látott. Megmutatjuk, mi van valójában a háttérben.
Bővebben >>>Tomáš Halík a Lutheránus Világszövetség nagygyűlésén tartott beszédének egy részlete Fabiny Tamásnak köszönhetően keltett visszhangot itthon. Most azonban itt a teljes beszéd!
Bővebben >>>A zöld fordulat ellenénére nem csökken, hanem nő a klímaváltozást okozó fosszilis tüzelőanyagok felhasználása. A Föld lakói ugyanis több energiát használnak el, mint valaha.
Bővebben >>>A nyugati világ haladó közvéleményében szinte mantrává vált, hogy – szemben a jobboldali családpolitikával – a születésszám mérséklése a felelős magatartás, ha valaki tenne a klímaváltozás ellen. Csakhogy közben épp a népességfogyás hatásai azok, amelyeket már ma kézzel fogható gondokat okoznak a fejlett gazdaságokban. Kinek van igaza? Thomas Malthus kései híveinek vagy az emberhiánytól tartó Elon Musknak? Sajnos úgy tűnik, mindkettőnek, így a világ nagy részének egyszerre kell megküzdenie saját öregedése és az afrikai népességrobbanás tüneteivel.
Bővebben >>>A közép-európai együttműködés szempontjából az elmúlt évek legpusztítóbb írása jelent meg a szoros központi kontroll alatt működő Magyar Nemzetben. Eszerint az 1968-ban szovjet parancs nyomán a Kádár János utasítására Csehszlovákiába bevonult Magyar Néphadsereg elérhette volna a revíziót. A cikk kommentálására a Válasz Online Kollai István Közép-Európa-szakértőt kérte fel, aki 2010 és 2015 között a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója volt.
Bővebben >>>Háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne a francia elnök, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.
Bővebben >>>A tavalyi félidős választás után úgy tűnt, Donald Trump varázsereje megkopott, a köpönyegéből előbújt Ron DeSantis lesz a Fehér Ház visszahódítását megcélzó amerikai republikánusok új reménysége. Fél évvel később ismét fordulni látszik a kocka: a floridai kormányzó elvesztegette lendületét, Trump erőt merített az ellene indult eljárásokból, és rajongói sem látnak okot, hogy az exelnök 2.0-ás kivitelére szavazzanak, ha ott van az eredeti is.
Bővebben >>>Holnap ünnepli 100. születésnapját a volt amerikai külügyminiszter. Tevékenysége a mai napig vita tárgya, véleményére azonban még mindig egy világ kíváncsi. Miért? Lapunknak küldött írásában Krajcsír Lukács történész, nemzetközi kapcsolatok elemző, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa ered a Kissinger-rejtély nyomába.
Bővebben >>>A Választási földrajz oldalt is szerkesztő vendégszerzőnk a török valóság mélyére ás – a hazai viszonyokkal való hasonlóság pedig csupán a véletlen műve. Vagy nem. Érdekfeszítő mélyelemzés.
Bővebben >>>A pápa sehová sem azért utazik, hogy számonkérje a részegyház híveit és felelőseit. Budapesten sem fog rákérdezni a II. vatikáni zsinat recepciójának állagára, a szinódusi folyamat alakulására, az egyházi és a politikai vezetők közéleti szerepléseire, és különösen nem fogja érinteni azokat a felkapott és divatos témákat, mint a papi pedofília, a nők pappá szentelése vagy […]
Bővebben >>>Nem Andrej Babiš a cseh elnökválasztás legesélyesebb jelöltje, mégis róla szól a voksolás, ahol Miloš Zeman utódját kiválasztják. Orbán Viktor egyik fő közép-európai szövetségese vérbeli populista, aki mára felfalta korábbi szövetségeseit, a hagyományos baloldali pártokat, és elérte, hogy minden politikai erő hozzá képest határozza meg magát. De a hasonlóságok csak felszíniek: a nyugatias orientációjú cseh társadalomban nincs igény Brüsszel elleni szabadságharcra vagy nagy keleti nyitásra.
Bővebben >>>A héten sorozatos magas szintű találkozókkal próbálja enyhíteni a francia és a német kormány a közöttük kialakult feszültséget. Az ukrajnai háború ugyanis fellobbantotta az EU két vezető tagállama közötti feszültséget: geopolitikai, védelmi és energetikai kérdésekben is gyökeresen eltérően gondolkoznak a felek.
Bővebben >>>A pártelit Donald Trumpot és az általa támogatott jelöltek gyenge teljesítményét okolja, és vigyázó tekintetét az új republikánus sztárra, Ron DeSantis floridai kormányzóra veti. Trump érzi a veszélyt és máris tüzet nyitott: kompromittáló információk nyilvánosságra hozatalával fenyegette meg a kormányzót. Elindult a háború az exelnök és pártja között? Háttér.
Bővebben >>>Hogyan fordulhat elő, hogy noha az emberiség 300 ezer éves történetében folyamatosak voltak a technológiai újítások, az ipari forradalom utáni időkig az ember újra és újra beleesett a szegénységcsapdába, és hétköznapjait – rövid sikeres periódusok után – végig tömeges nélkülözés jellemezte? Izgalmas kérdés, Oded Galor amerikai-izraeli közgazdász igyekszik választ adni rá Az emberiség utazása – A modern világ egyenlőtlenségének okai című most megjelent könyvében.
Bővebben >>>Marsai Viktor történész arra jut: a nyugati fölény még mindig tetemes, Kína és Oroszország ezt lényegében sem katonailag, sem gazdaságilag nem ásta alá mindeddig. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense reméli, a fejlett világ élni is fog stratégiai mozgásterével.
Bővebben >>>
