Milyen alternatívája lehet az új uniós klímaadó gondolatának, amiért egyelőre senki sem igazán lelkesedik? Vendégszerzőnk, Huszár András elemzése.
Bővebben >>>Szlovákiában a magyarok felett aratott diplomáciai győzelemként értékelik, hogy Ferenc pápa hozzájuk háromnapos országlátogatásra megy, Budapesten viszont csak néhány órát tölt majd e hét vasárnapján, a most zajló Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét pontifikálva a Hősök terén. A pápa döntésében a személyes motívumok, a környezetében felülreprezentált szlovák (és jelen nem lévő magyar) klerikusok hatása csakúgy szerepet játszhatott, mint a keresztény politika és a politikai kereszténység közötti különbség.
Bővebben >>>A felnőttek átoltottságának terén július közepe óta maradunk el az uniós átlagtól, miközben a múlt héten 79 százalékkal nőtt a magyarországi koronavírusos esetek száma.
Bővebben >>>Az unió rekordokat döntögető magyarországi támogatottság láttán politikai sci-finek tűnik a felvetés, pedig nem az. Elmondjuk, miért nem.
Bővebben >>>Az állami egészségügy egyes területei szinte leálltak az elmúlt időszakban, pedig néhány beavatkozásnál több év hosszúságú várólistákat kellene „leoperálni”. A betegek egy része már visszasírja a korábban elátkozott paraszolvenciát.
Bővebben >>>A COVID-19 világszerte nagy terhet rakott az ellátórendszerre, ugyanakkor óriási lökést adott az egészségügy digitalizációjának. Sokan most jelentkeztek be először távkonzultációra, váltottak ki e-receptet, végeztek el magukon otthoni teszteket. Ezekből a trendekből rengeteg adat keletkezik, ami új dimenziókat nyit meg a kutatásban, és a mesterséges intelligencia fejlődését is fűti. Az egészségügy digitalizációjában óriási gazdasági potenciál is rejlik, és ebből ígéretes magyar vállalkozások is próbálják kivenni a részüket.
Bővebben >>>Noha a multikulturalizmust, a bevándorlást és az EU-t ostorozó algériai zsidó származású publicista még lebegteti 2022-es indulását, máris mérhető tábora van.
Bővebben >>>A nyár eleji halpusztulás csak látványos tünete egy sokkal súlyosabb problémának: a Velencei-tóban idén alig van víz. A felmelegedés tönkreteszi a tavat, ami két éve éve küzd az aszály miatti vízhiánnyal, de a hiányzó csapadék pótlására nincs gyors és egyszerű megoldás. A rossz hangulatot fokozza, hogy Gárdonyban az önkormányzat mintha hadat üzent volna a szabadstrandoknak, a tó körül egyre több a kerítéssel elzárt partszakasz, és Agárdon partfal-rekonstrukció címen betonfallal vágták el a partot a víztől.
Bővebben >>>Egy a zászló, de még nem egy a tábor: a magyar kormányfővel jó viszont ápoló LMBTQ-védő holland politikus, Geert Wilders lapunknak elárulja, miért nem írta alá az európai radikálisok kiáltványát.
Bővebben >>>Összeírtunk minden jelöltet és több ellenzéki politikussal is beszéltünk. Ezek alapján négy „megmondásunk” van az előválasztásról: 1. Karácsony Gergely 99 nevű mozgalmának egyik célja, hogy egyesüljön az MSZP, az LMP és a Párbeszéd. 2. A Jobbik szinte minden körzetben szövetséget kötött egy vagy több alakulattal – a DK viszont egyelőre kevésbé tud és akar közösködni. 3. A jelöltek visszaléptetése mögött nemigen van ész- és elvszerűség: a pártok többnyire csak „bizniszelnek” a logóikkal. 4. Az elmúlt hónapokban kötött háttéralkuk miatt a körzetek többségében a képviselői előválasztásnak nincs tétje: 106-ból 30-32 helyen lehet érdemi verseny.
Bővebben >>>A valóság az, hogy a százas lajstromból legfeljebb 14 főnek van szoclib múltja vagy ellenzéki jelene – de az ő többségük is betagozódott már a NER-be. Átvilágításunkból kiderül továbbá, hogy a lista bő fele Fidesz-kompatibilis figurákból áll.
Bővebben >>>Hogyan lett Magyarországon a belügyminiszterből az egészségügyet irányító miniszter? Miért van kevesebb kórházi ágyra közvetlen befolyása Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek, mint Pintér Sándornak vagy Palkovics László innovációs tárcavezetőnek?
Bővebben >>>A Balatonon nemcsak a NER-turizmus épült, hanem a vidék megtartó erejét erősítő gasztronómia. És ezt a járvány sem tudta megtörni.
Bővebben >>>A Ryanair-gép földre kényszerítése új mélypontot jelent az EU–Belarusz kapcsolatokban, jelentősége ugyanakkor messze túlmutat a Lukasenko-rezsimen – vonja meg a május végi események mérlegét Rácz András. Történész-politológus vendégszerzőnk, akinek kutatási területe a posztszovjet térség kül- és biztonságpolitikája, bemutatja a bizonyítékokat, amelyekből egyértelműen kiderül: hazugság volt a terrorfenyegetésre való belarusz hivatkozás.
Bővebben >>>Sosem készült még akkora bulvárarzenállal a kampányra a Fidesz, mint most. A „tömegmédia-divízió” több fontos átalakításon esett át, és szűk egy évvel a választás előtt immár készen áll: a Ripost karcsúbb, de gátlástalanabb lett, irányba állt a Bors, a billegő városok (és csak azok) pedig külön ingyenes politikai bulvárlapot kaptak. A kormányzati sajtóholding világszinten is új minőséget hozott létre: az alpáribbnál alpáribb címeket nem kis részben állami pénzből gyártó bulvársajtót.
Bővebben >>>
