Az előbújás éve: 2022-ben több NER-nagyság is elkezdte felvállalni vagyonát

Bódis András
| 2022.12.29. | Nagytotál

Rengeteg pletyka kering arról a cégvilágban, hogy ki kinek strómankodik, ki állhat az ilyen-olyan magántőkealapok mögött, ki az oligarchia tagja Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Garancsi István mellett. Idén sokkal okosabbak lettünk, hiszen Tiborcz István, Matolcsy Ádám és Habony Árpád is elkezdte igazolni a mendemondákat. Nevükre vettek gigantikus vagyontárgyakat, egyre inkább felvállalják tényleges helyüket a NER-piramisban. S közben kiderült, hogy még össze is fonódtak: egymás bankjainál vezetik számláikat, egymást hitelezik, egymás között adnak-vesznek. A Válasz Online az év utolsó munkahetén vissza- és előretekintő, elemző írásokat közöl – Lányi Andrással indultunk, Szalay Zoltánnal folytattuk, most pedig nyitóképünk szereplőit „leltározzuk körbe”.

hirdetes

„Te is fiam, Brutus? Szánkózni indul az elnök úr? Húzzon sálat, hideg lesz…” – nemrég ezt szúrta oda Bayer Zsolt a kormányzat gazdaságpolitikáját nyíltan bíráló, majd a jövő évi rendeleti költségvetés aláírásától is tartózkodó Matolcsy Györgynek. A „szánkózás” kifejezés 2015 óta van jelen a politikai nagyszótárban: Simicska Lajos ugyanis szűk nyolc éve egy téli csusszanással vezette le az Orbán Viktorral való bajtársi szakítását. Azóta a Fidesz korábbi gazdasági háttérembere már sem az elő-, sem a háttérben nincs jelen, és Bayer talán ezt a sorsot vizionálja a jegybankelnöknek is.

Alighanem ok nélkül. Eléggé nyilvánvaló, hogy Matolcsy nem a kormányfővel személyeskedik, legfeljebb a pénzügyi tárcát irányító Varga Mihálytól és Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől (korábbi MNB-s jobbkezétől) határolódik el – szakmai értelemben. Ahogy a Telex is írta, szeretné mindenkiben tudatosítani, hogy az árstopos, kamatlimites fogásokat nem a Magyar Nemzeti Bank boszorkánykonyhájában főzték ki, hanem egészen más műhelyekben. Ennél mélyebb, erkölcsi jellegű bírálatot Matolcsy György nemigen engedhet meg magának. Ahogy Simicska, úgy ő sem fog atombombát ledobni, egyszerűen azért, mert aligha létezhet kínosabb sztori a magyar felvilágban, mint amit az ő famíliája körül detektáltunk idén (több cikkben is). Ha volna morális alapja, lebegtethetné például, hogy a jegybank, mint a magántőkealapok felügyeleti szerve, majd lerántja a leplet a tulajdonosrejtegető „cégekről”, és akkor kiderül, pontosan mekkora vagyonokat halmozott magának a NER-elit. (Egy éve 78 magántőkealap „üzemelt” a hazában, mára ez a szám 120-ra kerekedett, tehát lenne mit megpiszkálni.)

Ám ha Matolcsy bevetné a legdurvább fegyvert, az elsők között ő égne el, hiszen épp az ő holdudvara működteti az ilyesfajta titkos pénzeszsákok tömegével gazdálkodó Quartz Befektetési Alapkezelőt, illetve birtokol ezeken keresztül bankdarabot, egyetemet, sportcentrumot, ingatlantömeget – ahogy ebben a gyűjtésben igyekeztünk világossá tenni. Ráadásul az is 2022-es év fejleménye, hogy ezek a magántőkealapok egy budai, Pusztaszeri úti főhadiszálláson összeköltöztek azzal a cégcsoporttal, amely a Porsche-gyűjtő Matolcsy Ádám Ferrari-fanatikus barátjáé, Somlai Bálinté. E vállalkozáscsokor az MNB-tízmilliárdok legnagyobb haszonélvezője, a jegybanki ingatlanok üzemeltetője, a Szabadság téri központi székház és a Széll Kálmán téri Postapalota felújítója. Az Igazságügyi Minisztérium információs oldalán továbbá azt is bárki végigellenőrizheti, hogy mind a magántőkealapos, mind a Somlai-féle társaságoknál Matolcsy Ádám saját érdekeltsége (New Wave Service Kft.) végzi a könyvelést – ez a tevékenység pedig tavaly 1,2 milliárd forintos bevétel mellett 413 milliós eredményt hozott az újhullámos gazdának. 

Talán ide sem kellene írnunk, annyira egyértelmű, hogy ezt a bizonyos Pusztaszeri úti Quartz–Somlai-tanyát, az Akadémia volt központi kémiai kutatóját eredetileg az MNB vette meg 2015-ben, hogy innovációs és modernizációs tudásközpontot hozzon létre. Majd e szent cél megvalósítása helyett magántőkealapokhoz került az épületegyüttes, idén februárban pedig az MNB régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC vásárolta „vissza”, hogy aztán használtba adja a fenti lobbikörnek. A belterjességet fokozandó Matolcsy Ádám fenti kft.-je ugyancsak beköltözött a Pusztaszeri-bázisra, sőt a 444 még a kisbuszát is lencsevégre kapta az ingatlanon. Majd októberi cikkünk után a könyvelővállalkozás mégis áttette székhelyét a Millenáris Classic Irodaházba – amelyet szintén jegybanki körből privatizáltak a Quartz-magántőkealapok. Természetesen itt, a Millenáris Classic-épületben is működik egy Somlai Bálinthoz mérhető Matolcsy-barát: a nemzeti bank – milliárdokra érdemesített – kommunikációs ügynökéről, Száraz Istvánról van szó: az ő vállalkozásai használják a belső terek egy részét. Fel kell még idéznünk, hogy ugyancsak a Matolcsy Ádám könyvelőirodai szolgáltatásait élvező Quartz magántőkealapjain nyugszik Magyarország egyik legnagyobb, 150 milliárd forintot érő irodaházcége. Amely ráadásul – mint megírtuk – a jegybankelnöki csemete hitelügyleteihez is hajlandó volt ingatlanfedezetet biztosítani, tehát egyértelműen az ő érdekei szerint járt el.

Ha e ténytömegből megkíséreljük kiemelni a lényeget, radikális mondatokat kell szülnünk. Az a helyzet, hogy

az MNB elnöke, fia és a velük rokonítható magántőkealapok, építőcégek és kommunikációs osztagok egy tulajdonosi körként, már-már kommunaként működve használják, illetve tologatják maguk közt a jegybanktól elszármaztatott javakat.

Mindezt egyre láthatóbban, szinte teljesen szemérmetlenül teszik, mintha csak Matolcsy György a munkahelye és titulusa mellé ezt a „játszóteret” kapta volna menedzserösztönzés gyanánt.  

Ugyanakkor hallatszik olyasmi is informális fideszes csatornákon keresztül, hogy ez már több a soknál, nem erről volt szó, el kell számoltatni a jegybank első emberét. Csakhogy itt meg a kormányzat nincs abban a helyzetben, hogy atomot szórjon Matolcsyra. Ha az ő és családja gyakorlatát bárki gyanúsnak minősíti, akkor mit lehet mondani a miniszterelnök vejére és a vele házastársi vagyonközösséget alkotó Orbán Ráhelre? Akik úgy vásárolják fel a tíz- és százmilliárdos javakat egymás után, mintha bejárásuk lenne Dagobert bácsi aranykamrájába. Újságírók garmada próbálja rendre megfejteni, hogy miből finanszírozódnak ezek a – nyilván üzleti titkokkal körülbástyázott – tranzakciósorozatok. Mi magunk közel 80 milliárd forintnyi baráti hitelt vettünk észre Tiborcz István mögött, de ezzel aligha lehet megmagyarázni, hogy 2022-re hotelfejlesztőből „városképformálóvá”, sőt pénzpiaci, tőzsdei kulcsszereplővé vált a kormányfőhöz legközelebb álló üzletember.

Milyen játék az, ahol egy durván eladósodott, sokcsillagos szállodai projektekben utazó – de a drága presztízsberuházásokból érdemi bevételt még nem termelő – valaki szinte korlátlanul képes terjeszkedni, híres és jó állapotban lévő vállalatokban befolyást, irányítási jogot szerezni?

Egy biztos: ebben az előmenetelben egyre érdemibb üzleti partnernek minősül Jellinek Dániel csúcsmilliárdos, aki két-három éve még nem látszott NER-karakternek. A mikrofonunkba mondta például, hogy a budai Gellért és a pesti Sofitel hotel a családi ezüstjei körébe tartozik; „Állandóan jönnek a vételi ajánlatok a két szállóra, de ezekre nagyon büszke vagyok, nem szeretném eladni egyiket sem.” Aztán szerette, nem szerette, a minap csak eladta a Gellértet Tiborcz Istvánnak. Utóbbi ezzel egyértelműen a főváros legfontosabb szálloda- és apartmanház-fejlesztője lett: már az ő BDPST-védjegye alatt fut a Szabadság téri Adria-palota és Verno House, a Dorottya utcai Hotel Dorothea és D8 Hotel, valamint a svábhegyi Fonográf Étterem helyén épülő Botaniq Budai Klub projektje. Vidéken övé a turai luxuskastély, a tarcali Andrássy Kúria, a Lifestyle Hotel Mátra, valamint két ausztriai síhotel, a Hotel Alpenblick és a Relax Resort Hotel Kreischberg, továbbá a spanyolországi Hotel Atrio del Mar.

Tiborcz a Gellért szállóhoz hasonlóan Jellinektől vette meg idén a Diófa Alapkezelőt, amely az intézményi és lakossági ügyfelek számára 480 milliárdos vagyont kezel, míg az ingatlanalapjaiban 180 milliárdnyi érték fekszik. Ám a kormányfő veje nem csak vásárolni tud Jellinek Dánieltől. Ha kell, közösen visznek „aprócska” cégeket: ettől az évtől partnerek például Európa meghatározó fuvarozó vállalatában, a Waberer’s International Nyrt.-ben, a Tiborcz-féle Diófa egyik magántőkealapja pedig az energetikai szolgáltatóként jegyzett Alteo Nyrt. átvételében lett érdekelt Jellinek és a Mol oldalán. (Nem mellékesen: az Alteo esetében az elmúlt évek egyik legkiválóbban teljesítő részvényéről beszélhetünk.) Ugyanez a diófás magántőkealap szintén 2022-ben szállt be a budapesti iroda- és tömbház-ellátottságot „javító” Kopaszi-gáti fejlesztésbe, egy éve a Dürer Park-projektbe, a kettő között pedig a szépségiparba is. Egyéb, Tiborcz István köreihez sorolható alapok jelentek meg továbbá néhány naperőműves és hulladékgazdálkodó szervezet hátterében, és mára ugyancsak az üzletember közelébe „sodródott” 14 olyan turisztikai csúcsprojekt, amelyhez az állam adta a kezdőmilliárdokat. Az év egyik bombahíre volt emellett, hogy az MNB engedélyezte a Tiborcz-féle BDPST Group tulajdonszerzését a Gránit Bankban, később pedig már ez a pénzintézet szerzett többséget a legrégibb hazai brókercégben, az Equilorban. S könnyen lehet, hogy mire e cikk végére kitesszük a pontot, a miniszterelnök veje újabb piaci találatokról fog beszámolni… 

Noha a fentiekben külön blokkban beszéltünk Matolcsyékról és Tiborczról, a két üzleti kör néha fizikailag is egészen közel kerül egymáshoz. A budai Duna-part irodai negyedeként ismert Infopark B, C, D és I jelű épületei és parkolóházai a jegybankelnök családjához kapcsolható magántőkealap-hálózathoz tartoznak, az A, E és G jelű további tömbök pedig a Diófa által menedzselt egyik ingatlanalaphoz. Akadnak azonban ennél is jelentősebb összefonódások. A Tiborcz István-cégek közel 80 milliárdos hitelállományát például javarészt az MKB és a Takarék-csoport összeillesztésével létrejövő bankholding biztosította – amely ugyan leginkább Mészáros Lőrincé, de a Matolcsyéknál említett Quartz-magántőkealapoknak is van mintegy 23 százaléknyi tulajdonrésze a pénzintézetben. Közben az élet úgy hozta, hogy a Matolcsy-vállalkozások meg a Tiborczhoz vándorolt Gránit Banknál vezetik számláikat, oda törlesztik adósságaikat – hova máshova. 

Az év során amúgy is több üzletembertől hallottuk, hogy a NER nagyjait mintha egy „láthatatlan kéz” terelné a Gránit irányába: szinte mindenki úgy érzi, ennél a banknál kell új számlát nyitnia a milliárdjainak.

Ez történt a kaszinótulajdonos Garancsi Istvánnal, a legfelsőbb körök új üstököseként azonosított Balázs Attilával, a Bayer Construct atyjával, valamint Habony Árpád informális miniszterelnöki főtanácsadóval, aki – a közel 600 millió forintos vagyont birtokló londoni cége mellett – végre itthon is észrevéteti magát két friss vagyonkezelő érdekeltséggel. A Gránitnál bankoló Futurum Investments Zrt. potom 150 millió forintos jegyzett tőkével jött létre, az ENTER-TNMNT Invest nevű részvénytársaság 100 millióssal, ez pedig arra utal, hogy Habony ugyancsak komoly befektetőként fogja pozícionálni magát a 2023-as évtől. Egyelőre nem tudhatjuk, mit vesz ténylegesen a nevére, de már korábban jeleztük, hogy – különböző máltai vagy más (jogi) személyek takarásában – az ő alakja is felsejlik a TV2, illetve egyes erőművi, vasútipari és kaszinócégek, valamint a Századvég-agytröszt mögött.

Summa summarum: 2022 az előbújás éve volt több kormány- vagy MNB-közeli figuránál. Bár Tiborcz István, Matolcsy Ádám vagy Habony Árpád egyelőre nem szerepel a gazdaglisták élmezőnyében, mégis elkezdték kijelölni tényleges helyüket a Nemzeti Együttműködés Rendszere piramisában. Mi, a „nép” közben annyival lettünk gazdagabbak, hogy jobban látjuk az általuk felhalmozott vagyontömeget. No meg azt, hogy

ezek a szereplők pénzügyileg össze vannak drótozva, így-úgy fogják egymást, nehéz hát elképzelni, hogy bármelyikük is hirtelen családi szánkózásra indulna – ahogy tette a miniszterelnököt barátként elveszítő Simicska Lajos.

Ahogy írtuk, Matolcsyék már a fideszes alvezéreket is irritálják, de a kölcsönös egymásrautaltság nem valószínűsít komoly robbanást – akkor sem, ha kívülről nézve épp fegyverkezési versenyt játszik egymással a jegybankelnök és a Varga Mihály–Nagy Márton-féle pénzügyi-gazdasági kormányzat.

Ami pedig különösen „izgalmassá” teszi a Tiborcz-, Matolcsy- és Habony-nyomulást, hogy ezeket a milliárdhalmozásokat soha az életben nem fogja megvizsgálni a vadonatúj Integritás Hatóság (vagy bármely állami intézmény). Mifelénk ugyanis az efféle szervek alacsony ingerküszöbe nem azt jelenti, hogy a kicsi lopás is bűn, hanem azt, hogy csak a kicsi lopás számít valódi lopásnak. Amit a nagyok tesznek, az a „nemzeti” nagytőke „nemzetmegtartó” művelete, amelyért legfeljebb köszönet járhat, nem pedig megvetés. Ahogy egy valódi, nem államkapitalista értelemben vett vállalkozó a minap a fejünkre olvasta: „Az a baj veletek, hogy úgy gondoljátok, a cikkeitekkel feltártok dolgokat, tisztábbá, átláthatóbbá teszitek a közéletet, miközben a célszemélyeitek minden leleplezés után felértékelődnek a sztártőzsdén. Minél gyomorforgatóbb ügyleteket művelnek, annál inkább. Legalábbis amíg a központ jóváhagyásával teszik.”

Mellbevágó állítás, de ettől még nem biztos, hogy maradéktalanul igaz. És amíg egy kicsi esély is kínálkozik arra, hogy nem maradéktalanul igaz, mi folytatjuk – 2023-ban is.


Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés

#Habony Árpád#Matolcsy Ádám#NER#Tiborcz István