Az „állami vallásosságnak”, vagyis a vallás kormányzati felhasználásának ma Magyarországon politikai közösségépítési, nem pedig hitbeli céljai vannak – állítja új esszéjében rendszeres szerzőnk.
Bővebben >>>A ma már IBM Budapest Labként működő Ustream és az Oktogon Ventures befektetőcég társalapítója szerint az elfajult harcban semlegesnek maradni egyre nehezebb, és éppen a mi régiónk mutatja meg, milyen az, amikor kis országok a nagyok kereszttüzében kénytelenek lavírozni.
Bővebben >>>Az EU-pénzek eltorzították a keleti tagállamok politikai rendszerét, társadalmát és gazdaságát, a politikát pedig az ezek lefölözéséért folytatott harccá tették. Esszé.
Bővebben >>>A kultúrharc közepette éppen magáról a kultúráról szokás megfeledkezni, márpedig a magyar (kő)színházi világ a Fidesz és a fideszes nyomulás nélkül is válságba jutott – írja a Válasz Online-nak küldött esszéjében Nényei Pál.
Bővebben >>>Paár Ádám az 1968-as amerikai „karnevált” veti össze a mai, Black Lives Matter-mozgalom okozta felfordulással. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa arra jut: felszínes hasonlóságok akadnak ugyan (polgárjogi mozgalmak, rasszizmus és antirasszizmus összecsapása, rendőri erőszak), de legalább ennyi a különbség is.
Bővebben >>>Napjaink hangos nacionalizmusa immár nem más, mint politikai termék – állítja rendszeres szerzőnk. Ezért a nacionalizmusért Youtube-videókban és Twitter-üzenetekben vívnak, a „hadicél” pedig leginkább a nyugdíjas korú választók lelke.
Bővebben >>>Magas állami kitüntetésben részesült Raffay Ernő, a jeles esemény után pedig Ungváry Krisztián úgy döntött, tüzetesen végigolvassa Raffaynak az elmúlt évtizedben keletkezett köteteit.
Bővebben >>>Vendégszerzőnk újabb példákkal igazolja, hogy a rossz emlékű 1913-as minta alapján sosemvolt magyar nevek sokaságát vésték gránitba az új, Országház melletti Trianon-mementóra, melyet jövő héten avatnak.
Bővebben >>>Lapunk napi gyakorlatához képest rendhagyó, személyes felütésű írás következik. Kollégánk szobrászművész édesapja és gyerekkorától magával hozott érzései nyomán ír az utóbbi idők eldurvult emlékművitáiról. Következtetés: az atavisztikusnak tűnő „szobornyomor” valójában emberi lényegünkből mutat meg valamit. Nem is keveset. Esszé mítoszokról, ember és szobor konfliktusáról és a tévesen vélt változtathatatlanságról.
Bővebben >>>Egyetérthetünk ugyan azzal, hogy a foci művészet vagy kultúra, de nemzetközi szinten ehhez akkor is több kell, mint elhatározás. Elemzés.
Bővebben >>>„Ki törődik ilyenkor a bioszférával vagy az emberiséggel? Potomságok ezek, amikor végre kiderül, hogy a világ rasszistákból és antifasisztákból áll, és az is rasszista, aki az egészből szeretne valahogy kimaradni. Mert azt nem lehet.”
Bővebben >>>Magyar rabszolgák is voltak, őket is eladták – nem is akárkik. Adott esetben olyan magyarok, akinek ma is szobra áll köztéren. Le kellene hát dönteni? Aligha. Nyáry Krisztián a Válasz Online-nak küldött izgalmas történelmi tényfeltárásával egyszer és mindenkorra érthetővé és átélhetővé teszi, mennyire nem fekete és fehér a valóság.
Bővebben >>>Ha egyoldalúak is, megfontolandó gondolatok sorakoznak Löffler Tibor írásában. Ezért döntött a Válasz Online annak közlése mellett.
Bővebben >>>A következő 100 év elé programot adó írásunkkal zárul a Válasz Online Trianon-sorozata. A történelmi alternatívák, a hatalmi-nagypolitikai helyzetelemzés és a személyes emlékezet után azt nézzük meg, miért elsősorban egyéni-közösségi szinteken dől el a kárpát-medencei magyar közeljövő. Öt lépés a Trianon-sebek gyógyításáért és a szélesebb haza belakásáért.
Bővebben >>>Vajon el lehet-e beszélni egy Budapestre született gyermeknek a sodró felvidéki magyar múltat, gondosan becsomagolt titkait? Ezt a kérdést teszi fel történész vendégszerzőnk. Bödők Gergely személyes hangú esszéjében arról is elmélkedik, mi segíthet a magyarságon Trianon 100. évfordulóján.
Bővebben >>>
