esszé – Oldal 3 – Válasz Online
 

A választási eredményben az ellenzék ordító fogyatékosságai, valamint a rendszer saját magára írt szabályai és szinte végtelen erőforrásai is benne vannak. Hogy mi lesz e kettő elegyéből? Orbán Viktor további győzelmei, ameddig csak bírja. A képbe csupán az uniós források teljes levágása és a várható recesszió rondíthat bele. Rendszerelemző esszé.

Bővebben >>>

A NER stabilitásának titka, hogy a Fidesz koherens, érzelmileg sokak által átélhető „nemzeti önvédelmi” ideológiát gyártott. De valóban ez lenne a „magyar szabadság”? Történész vendégszerzőnk szerint korántsem. Sőt, éppen az ellentéte: az önszerveződő társadalom. Úgy is, mint a klasszikus magyar liberalizmus öröksége. Esszé.

Bővebben >>>

Denis Villeneuve Dűnéje jó példája annak, milyen szűk ösvényeken haladhat egy rendező 2021-ben, ha 165 millió dolláros költségvetésből szeretne dolgozni. Kritika egy sikerfilm kapcsán orientalizmusról, esztétikáról és a nyugati popkultúra ideológiai korlátairól. Székely Márton vizsgamunkája a Válasz Műhely, lapunk újságíró-iskolája számára.

Bővebben >>>

A nemzeti érzés közösségépítő és liberális értelmezésével szemben a Fidesz a nacionalizmus ’30-as évekre emlékeztető formáját valósította meg. Vendégszerzőnk azt veszi számba, milyen károkat okoz mindez. Esszé.

Bővebben >>>

A nyugati világ politikáját jó ideje identitáspolitikai kérdések tematizálják. Egyre inkább hasonló tendenciák látszanak itthon is. Péter Tamás esszéje.

Bővebben >>>

A baloldalon identitásképző eszköz, a szabadság végső szimbóluma, a Fidesz pedig épp jobboldali politikai eszközt próbál faragni belőle itthon, a putyini vonalat követve. Úgy ráadásul, hogy egyrészt a gyerekeket használja politikai célokra, másrészt saját állampolgáraival szembeni előítéletekre épít. Ezt annak is el kell utasítania, akinek egyébként vannak kérdései, fenntartásai „genderügyben” – véli vendégszerzőnk, aki a többszörösen nehezített pálya ellenére megkísérel higgadtan és őszintén beszélni a kérdésről.

Bővebben >>>

Nem valamiféle nemzetellenes összeesküvés okozta, hogy a 19. század végén, a 20. század kezdetén kevés szó esett a pozsonyi csatáról, hanem éppenséggel a legszorosabban vett nemzeti elkötelezettség – fogalmaz B. Szabó János hadtörténész. Vendégszerzőnk egyúttal rámutat: a Magyarságkutató Intézet úgy kiált elhallgatást, hogy nem veszi észre: a magyar diadalt hozó 907-es ütközet helyszínét az adott […]

Bővebben >>>

Vendégszerzőnk annak a folyamatnak a kezdeteit vizsgálja, amelynek végén a Magyarságkutató Intézet révén állami politika rangjára emelkedett a magyarság hun származása. A hunnológia gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza a Kádár-korba, mint gondolnánk.

Bővebben >>>

Az évfordulóra lapunknak írt személyes hangvételű esszéjében Ablonczy Balázs történész összegzi a korszak kutatóinak szegezett leggyakoribb kérdéseket. És meg is válaszolja azokat.

Bővebben >>>

Mádl Ferenc hangsúlyozta először Magyarországon, hogy az európai integráció, Jean Monnet, Schuman, Adenauer és De Gasperi álma, nem az „imperialisták” vagy a „hanyatló Nyugat” mesterkedése, hanem a földrész békéjének, fejlődésének záloga, Tette mindezt 1974-ben. A Válasz Online felkérésére egykori tanítványa, Király Miklós emlékezik az egykori köztársasági elnökre.

Bővebben >>>

Kovács Tibor új esszéjében azt mutatja meg, hogy a nyugati gazdasági globalizációba való aktív bekapcsolódás nélkül még egyetlen ország sem lett sikeres az elmúlt 80 évben. És hogy a globalizáció elutasításának érvei politikaiak, ideológiaiak, a hatalomgyakorlás módszeréből fakadnak: a Fidesz egyre inkább e folyamat veszteseire akarja építeni bázisát, akik fölött sokkal egyszerűbben uralkodhat a kárukra meggazdagodott új elit.

Bővebben >>>

Az irodalomtörténész a Válasz Online rendelkezésére bocsátotta Ady-dilemmák című, csak a későbbiekben megjelenő tanulmányát. Ennek Tiszára vonatkozó részletét osztjuk meg olvasóinkkal az előző századelő legkiemelkedőbb politikusának „születésnapján”.

Bővebben >>>

„A populizmus elsősorban politikai stílus, performansz, a hős és a gonosz harcát középpontjába állító mítosszal” – vélekedik napjaink legfelkapottabb, Magyarországon is gyakran használt fogalmáról Körösényi András, a Társadalomtudományi Kutatóintézet kutatóprofesszora.

Bővebben >>>

Magyarország soha nem lesz olyan, amilyennek Széchenyi, Wesselényi és Kossuth álmodta: a tehetség, a szorgalom, a műveltség, a kreativitás, a szellemi autonómia és a szabad közösségi önszerveződések polgári világa, vonja le szomorú következtetését Tevesz László. Történész vendégszerzőnk személyes hangú írásában megfér egymás mellett Széchenyi és a Tankcsapda, az evezés és a 80-as évek lakótelepi gyermekkora.

Bővebben >>>

Mike Károly közgazdász szerint mi, magyarok minél kevésbé tudjuk megoldani a saját problémáinkat, annál drágábban fizetünk meg ezért. Többek között az önbecsülésünkkel.

Bővebben >>>