Mádl Ferenc hangsúlyozta először Magyarországon, hogy az európai integráció, Jean Monnet, Schuman, Adenauer és De Gasperi álma, nem az „imperialisták” vagy a „hanyatló Nyugat” mesterkedése, hanem a földrész békéjének, fejlődésének záloga, Tette mindezt 1974-ben. A Válasz Online felkérésére egykori tanítványa, Király Miklós emlékezik az egykori köztársasági elnökre.
Bővebben >>>Kovács Tibor új esszéjében azt mutatja meg, hogy a nyugati gazdasági globalizációba való aktív bekapcsolódás nélkül még egyetlen ország sem lett sikeres az elmúlt 80 évben. És hogy a globalizáció elutasításának érvei politikaiak, ideológiaiak, a hatalomgyakorlás módszeréből fakadnak: a Fidesz egyre inkább e folyamat veszteseire akarja építeni bázisát, akik fölött sokkal egyszerűbben uralkodhat a kárukra meggazdagodott új elit.
Bővebben >>>Az irodalomtörténész a Válasz Online rendelkezésére bocsátotta Ady-dilemmák című, csak a későbbiekben megjelenő tanulmányát. Ennek Tiszára vonatkozó részletét osztjuk meg olvasóinkkal az előző századelő legkiemelkedőbb politikusának „születésnapján”.
Bővebben >>>„A populizmus elsősorban politikai stílus, performansz, a hős és a gonosz harcát középpontjába állító mítosszal” – vélekedik napjaink legfelkapottabb, Magyarországon is gyakran használt fogalmáról Körösényi András, a Társadalomtudományi Kutatóintézet kutatóprofesszora.
Bővebben >>>Magyarország soha nem lesz olyan, amilyennek Széchenyi, Wesselényi és Kossuth álmodta: a tehetség, a szorgalom, a műveltség, a kreativitás, a szellemi autonómia és a szabad közösségi önszerveződések polgári világa, vonja le szomorú következtetését Tevesz László. Történész vendégszerzőnk személyes hangú írásában megfér egymás mellett Széchenyi és a Tankcsapda, az evezés és a 80-as évek lakótelepi gyermekkora.
Bővebben >>>Mike Károly közgazdász szerint mi, magyarok minél kevésbé tudjuk megoldani a saját problémáinkat, annál drágábban fizetünk meg ezért. Többek között az önbecsülésünkkel.
Bővebben >>>Az „állami vallásosságnak”, vagyis a vallás kormányzati felhasználásának ma Magyarországon politikai közösségépítési, nem pedig hitbeli céljai vannak – állítja új esszéjében rendszeres szerzőnk.
Bővebben >>>A ma már IBM Budapest Labként működő Ustream és az Oktogon Ventures befektetőcég társalapítója szerint az elfajult harcban semlegesnek maradni egyre nehezebb, és éppen a mi régiónk mutatja meg, milyen az, amikor kis országok a nagyok kereszttüzében kénytelenek lavírozni.
Bővebben >>>Az EU-pénzek eltorzították a keleti tagállamok politikai rendszerét, társadalmát és gazdaságát, a politikát pedig az ezek lefölözéséért folytatott harccá tették. Esszé.
Bővebben >>>A kultúrharc közepette éppen magáról a kultúráról szokás megfeledkezni, márpedig a magyar (kő)színházi világ a Fidesz és a fideszes nyomulás nélkül is válságba jutott – írja a Válasz Online-nak küldött esszéjében Nényei Pál.
Bővebben >>>Paár Ádám az 1968-as amerikai „karnevált” veti össze a mai, Black Lives Matter-mozgalom okozta felfordulással. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa arra jut: felszínes hasonlóságok akadnak ugyan (polgárjogi mozgalmak, rasszizmus és antirasszizmus összecsapása, rendőri erőszak), de legalább ennyi a különbség is.
Bővebben >>>Napjaink hangos nacionalizmusa immár nem más, mint politikai termék – állítja rendszeres szerzőnk. Ezért a nacionalizmusért Youtube-videókban és Twitter-üzenetekben vívnak, a „hadicél” pedig leginkább a nyugdíjas korú választók lelke.
Bővebben >>>Magas állami kitüntetésben részesült Raffay Ernő, a jeles esemény után pedig Ungváry Krisztián úgy döntött, tüzetesen végigolvassa Raffaynak az elmúlt évtizedben keletkezett köteteit.
Bővebben >>>Vendégszerzőnk újabb példákkal igazolja, hogy a rossz emlékű 1913-as minta alapján sosemvolt magyar nevek sokaságát vésték gránitba az új, Országház melletti Trianon-mementóra, melyet jövő héten avatnak.
Bővebben >>>Lapunk napi gyakorlatához képest rendhagyó, személyes felütésű írás következik. Kollégánk szobrászművész édesapja és gyerekkorától magával hozott érzései nyomán ír az utóbbi idők eldurvult emlékművitáiról. Következtetés: az atavisztikusnak tűnő „szobornyomor” valójában emberi lényegünkből mutat meg valamit. Nem is keveset. Esszé mítoszokról, ember és szobor konfliktusáról és a tévesen vélt változtathatatlanságról.
Bővebben >>>
