Papp István nem csak Kelet és Nyugat nagyjelentőségű megállapodására emlékezik, de az 1975-ös tanácskozásnak helyet adó Finnország filozófiáját is megidézi, amelynek középpontjában nem a nemzet mint politikai test, hanem a nemzetet alkotó emberek állnak. Elgondolkodtató, áthallásos esszé.
Bővebben >>>Sok-sok emlékezet létezett, s nyilván mindenkihez közelebb áll valamelyik, de ettől még tényszerűen és türelmesen tudomásul kell vennünk a másik létét. Annak erőltetése helyett, hogy kitaláljuk a nagy, közös, mindenkire érvényes nemzeteszmét, inkább érdemes lenne felfedeznünk és megbecsülnünk mi is köt minket szűkebb pátriánkhoz. Papp István összegző jellegű, kiutat mutató írásával zárjuk a Válasz Online nagy Habsburg-vitáját.
Bővebben >>>Nyolc évvel ezelőtt kezdődött a történet, amikor a történész egy hirtelen gondolattól vezérelve felkereste a fenyőárust. Azóta Papp István minden évben így tesz, egyre többet és többet tudva meg története főhőséről.
Bővebben >>>„Magam is benne ragadtam a kézenfekvő megközelítésben, hogy az 1984 csupán azért érdemes a figyelmünkre, mert ez a nagybetűs antitotalitárius könyv. Szerencsére igen nagyot tévedtem.”
Bővebben >>>„Számomra mindaz, amit manapság átélünk: a forróságban megfúló gyümölcsfák, a hirtelen lecsapó viharos orkánok, a meglepetésszerű lehűlések annak a világnak az elmúltát jelzik, amelyet oly nagyon szeretek, s amely ember és természet azonosságán alapul.” Papp István történész Válasz Online-nak küldött esszéje ember és természet kapcsolatáról, meg a pálinka több arcáról.
Bővebben >>>E rövid kis elmélkedés afféle nemzedéki látlelet szeretne lenni: egy 45 éves ember tűnődése, aki közel két évtizede hagyta el szülővárosát, s minden visszatérése alkalmával mintha jobban érezné ott magát. Vendégszerzőnk, Papp István történész személyes hangú írása szülővárosáról, Mezőtúrról, valamint az otthonosságról, a kifutó generációkról, az alföldi kisvárosok öntudatáról és a reményről.
Bővebben >>>Mit lehet tenni a történelem megőrzéséért egy, a történelmet mindinkább kinőni és elfeledni akaró korban? Válaszok Papp István történész szép emlékező írásában.
Bővebben >>>„A költőkhöz, írókhoz tapadó viták, politikai csetepaték, elmaradt és ajándékba kapott díjak, az ún. állásfoglalások, s egyéb ócska napi aktualitások hidegen hagyták. Őt valóban a költői teljesítmény ragadta meg, ezért tudott egészen különböző karakterű, világnézetű alkotókat oly nagyon szeretni, és másokkal megszerettetni.” Papp István történész írása Lator László költő halálára.
Bővebben >>>Élete végén elcsendesedett, hiszen a szemlélet, amelyet magáénak vallott, a szeretet, amellyel a magyar irodalmat szemlélte, amelybe nála Szabó Ervintől Wass Albertig mindenki beleértendő, aki valamilyen értéket teremtett… Nos, ez a szemlélet mintha málladozna manapság.
Bővebben >>>„Olyan méltatlan lenne leírni, hogy az akkori magyar politikai elit belevitt egy országot egy abszolút értelmetlen háborúba. Nem kell erről ilyen élesen beszélni. Sokkal jobb a hadtestek számát, a tankcsapdák mibenlétét, az utánpótlási nehézségeket emlegetni. Ez kellemesen távol tartja a fájdalmat. A hideget, a nyers húst, az ordítást, a vért, a rettegést.” A Donnál 80 évvel ezelőtt kezdődött katasztrófáról szóló múlt heti vitánk után Papp István történész megdöbbentően közel hozza a tragédiát – saját családja történetén keresztül. Bivalyerős szöveg.
Bővebben >>>Örököse és egyik utolsó nagy képviselője volt annak a hagyománynak, prófétai értelmiségi szerepfelfogásnak, amit egy másik nagy erdélyi, Szabó Dezső képviselt a két háború között, és amely apjára, az erdélyi újságíró Tamás Gáspárra is nagy hatást gyakorolt. E párhuzam természetesen hatalmas eszmetörténeti paradoxon. Papp István nekrológja.
Bővebben >>>Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1823. január 1-én született a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor. Papp István lapunknak küldött esszéjében az elmúlt kétszáz év magyar eszmetörténetét áttekintve vizsgálja meg, mikor és hogyan próbálták a hatalmon lévők felhasználni a 26 éves korában a segesvári csatamezőn elesett költő művészetét. Írásával nyitjuk meg a Petőfi-emlékévet.
Bővebben >>>Ha szeretnénk hűek maradni az emlékéhez, vegyük fel újra és gyújtsuk meg a fáklyát, vagy ragadjuk meg ismét Pallasz Athéné lándzsáját. Vendégszerzőnk, Papp István nekrológja Ráday Mihályról
Bővebben >>>A Toldit szószedettel tanuló lányai példáját idézve történész vendégszerzőnk úgy véli, teljesen felesleges elvárni tőlük, hogy a megélt élmény eleven frissességével érezzék és értsék azt a világot, amiben ő még könnyedén elboldogult. Mégsincs vége a világnak: paradox módon a hagyomány körüli perpatvar nagyon is mélyen magyar hagyomány.
Bővebben >>>„A jóság keresése a dráma fő célja, s erről a jóságról beszélt majdnem elcsukló hangon kedves vendégünk” – Papp István történész egy húsz évvel ezelőtti beszélgetéssel idézi fel a hozzá hasonlóan mezőtúri származású Börcsök Enikő személyiségét.
Bővebben >>>Papp István történész a nemzeti ünnep tompán kongó pátosza helyett egy átlagember sorsán keresztül mutatja meg, mennyi mindent jelenthet az 1956-ban elhagyott haza annak is, aki a forradalom napjait egy kórházi ágyban élte át.
Bővebben >>>A bejrúti robbanástól megrendült libanoni vendéglátó a Civitas Fortissima szívében, trianoni rekvizitum minden vasútállomáson, a Néphadsereg őrnagyának szelleme és szerb ortodox hagyomány a panellakások árnyékában.
Bővebben >>>Ma délelőtt kísérték utolsó útjára dr. Lakatos Istvánné született Németh Ágnest, vagy ahogyan édesapja, Németh László olvasói ismerhették: Gigit. Az egy hónappal ezelőtt 86 esztendős korában elhunyt vegyészmérnököt elsősorban nem a Műegyetem tanáraként, hanem inkább édesapja emlékezetének hű ápolójaként tartották számon.
Bővebben >>>A föld létünk alapja – ezt a mélyen beléivódott igazságot sugározta az élete 101. évében elhunyt Bálint György kertészmérnök történész szerzőnk szerint. Papp István nekrológja.
Bővebben >>>„Vajon éppen most kellett Kovács Tibornak e cikkét publikálnia? Mély emberismeretből tanúskodik mindez?” – teszi fel a kérdést Papp István, akit felháborított a cikk fő állítása, amely szerint a jövedelem-különbség nem gond, hanem bizony természetes állapot.
Bővebben >>>Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze az életpálya kevésbé emlegetett jellemzőit számba véve izgalmas portrét rajzol.
Bővebben >>>Létezik egy méltatlanul keveset idézett, nyugatos orientációt valló, szociálisan érzékeny, a magyar függetlenségi gondolatra felesküdött hagyomány is. Nekrológ.
Bővebben >>>Egy Londonban összeismerkedett Békés megyei fiú és székely lány farkaslaki lagzija sok mindent megmutat a XXI. századi magyar életből. Papp István írása.
Bővebben >>>Éppen egy évszázaddal ezelőtt jelent meg a XX. századi magyar történelem egyik kulcsregénye, Az elsodort falu. Szabó Dezső műve maradandó hatást gyakorolt a Horthy-korszak politikai gondolkodására, sőt bizonyos mértékben máig hatóan befolyásolja a honi jobb- és baloldal eszméit. E különös, 1944-ig a becslések szerint 200 ezer példányban megjelent könyvet Szekfű Gyula Három nemzedék, illetve Bangha […]
Bővebben >>>Január 27-én lesz száz éve, hogy elhunyt Ady Endre, a XX. század egyik legjelentősebb magyar költője. Személye körül már életében heves viták dúltak. Miközben művészi tehetségét kevesen vitatták, életmódja és politikai nézetei sokakat máig határozott állásfoglalásra késztetnek. Papp István történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa írásában arra keresi a választ, hogy miért vált Ady […]
Bővebben >>>
