„Olyan méltatlan lenne leírni, hogy az akkori magyar politikai elit belevitt egy országot egy abszolút értelmetlen háborúba. Nem kell erről ilyen élesen beszélni. Sokkal jobb a hadtestek számát, a tankcsapdák mibenlétét, az utánpótlási nehézségeket emlegetni. Ez kellemesen távol tartja a fájdalmat. A hideget, a nyers húst, az ordítást, a vért, a rettegést.” A Donnál 80 évvel ezelőtt kezdődött katasztrófáról szóló múlt heti vitánk után Papp István történész megdöbbentően közel hozza a tragédiát – saját családja történetén keresztül. Bivalyerős szöveg.

Bővebben >>>

Örököse és egyik utolsó nagy képviselője volt annak a hagyománynak, prófétai értelmiségi szerepfelfogásnak, amit egy másik nagy erdélyi, Szabó Dezső képviselt a két háború között, és amely apjára, az erdélyi újságíró Tamás Gáspárra is nagy hatást gyakorolt. E párhuzam természetesen hatalmas eszmetörténeti paradoxon. Papp István nekrológja.

Bővebben >>>

Kétszáz évvel ezelőtt ezen a napon, 1823. január 1-én született a legismertebb magyar költő, Petőfi Sándor. Papp István lapunknak küldött esszéjében az elmúlt kétszáz év magyar eszmetörténetét áttekintve vizsgálja meg, mikor és hogyan próbálták a hatalmon lévők felhasználni a 26 éves korában a segesvári csatamezőn elesett költő művészetét. Írásával nyitjuk meg a Petőfi-emlékévet.

Bővebben >>>

Ha szeretnénk hűek maradni az emlékéhez, vegyük fel újra és gyújtsuk meg a fáklyát, vagy ragadjuk meg ismét Pallasz Athéné lándzsáját. Vendégszerzőnk, Papp István nekrológja Ráday Mihályról

Bővebben >>>

A Toldit szószedettel tanuló lányai példáját idézve történész vendégszerzőnk úgy véli, teljesen felesleges elvárni tőlük, hogy a megélt élmény eleven frissességével érezzék és értsék azt a világot, amiben ő még könnyedén elboldogult. Mégsincs vége a világnak: paradox módon a hagyomány körüli perpatvar nagyon is mélyen magyar hagyomány.

Bővebben >>>

„A jóság keresése a dráma fő célja, s erről a jóságról beszélt majdnem elcsukló hangon kedves vendégünk” – Papp István történész egy húsz évvel ezelőtti beszélgetéssel idézi fel a hozzá hasonlóan mezőtúri származású Börcsök Enikő személyiségét.

Bővebben >>>

Papp István történész a nemzeti ünnep tompán kongó pátosza helyett egy átlagember sorsán keresztül mutatja meg, mennyi mindent jelenthet az 1956-ban elhagyott haza annak is, aki a forradalom napjait egy kórházi ágyban élte át.

Bővebben >>>

A bejrúti robbanástól megrendült libanoni vendéglátó a Civitas Fortissima szívében, trianoni rekvizitum minden vasútállomáson, a Néphadsereg őrnagyának szelleme és szerb ortodox hagyomány a panellakások árnyékában.

Bővebben >>>

Ma délelőtt kísérték utolsó útjára dr. Lakatos Istvánné született Németh Ágnest, vagy ahogyan édesapja, Németh László olvasói ismerhették: Gigit. Az egy hónappal ezelőtt 86 esztendős korában elhunyt vegyészmérnököt elsősorban nem a Műegyetem tanáraként, hanem inkább édesapja emlékezetének hű ápolójaként tartották számon.

Bővebben >>>

A föld létünk alapja – ezt a mélyen beléivódott igazságot sugározta az élete 101. évében elhunyt Bálint György kertészmérnök történész szerzőnk szerint. Papp István nekrológja.

Bővebben >>>

„Vajon éppen most kellett Kovács Tibornak e cikkét publikálnia? Mély emberismeretből tanúskodik mindez?” – teszi fel a kérdést Papp István, akit felháborított a cikk fő állítása, amely szerint a jövedelem-különbség nem gond, hanem bizony természetes állapot.

Bővebben >>>

Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze az életpálya kevésbé emlegetett jellemzőit számba véve izgalmas portrét rajzol.

Bővebben >>>

Létezik egy méltatlanul keveset idézett, nyugatos orientációt valló, szociálisan érzékeny, a magyar függetlenségi gondolatra felesküdött hagyomány is. Nekrológ.

Bővebben >>>

Egy Londonban összeismerkedett Békés megyei fiú és székely lány farkaslaki lagzija sok mindent megmutat a XXI. századi magyar életből. Papp István írása.

Bővebben >>>

Éppen egy évszázaddal ezelőtt jelent meg a XX. századi magyar történelem egyik kulcsregénye, Az elsodort falu. Szabó Dezső műve maradandó hatást gyakorolt a Horthy-korszak politikai gondolkodására, sőt bizonyos mértékben máig hatóan befolyásolja a honi jobb- és baloldal eszméit. E különös, 1944-ig a becslések szerint 200 ezer példányban megjelent könyvet Szekfű Gyula Három nemzedék, illetve Bangha […]

Bővebben >>>