Vajon Európában hány igaz barátot szereztek ezek a „hamis mesék” és „modern mítoszok” az őshonos népek valódi kultúrájának? Hány embert fordított a történeti valóság megismerése felé egy-egy ilyen „hamis” klisékkel operáló kalandregény? – szólnak B. Szabó János kérdései az úgynevezett Winnetou-ügyben. A történész lapunknak küldött írása azonban nem (csak) kommentár a kultúrharc közepette: felvázolja a Karl May-művek kultúrtörténetét, a magyarországi hatásokkal együtt. Kiderül az is, milyen szerepet kaptak az indiánok a hidegháborúban.
Bővebben >>>Nem valamiféle nemzetellenes összeesküvés okozta, hogy a 19. század végén, a 20. század kezdetén kevés szó esett a pozsonyi csatáról, hanem éppenséggel a legszorosabban vett nemzeti elkötelezettség – fogalmaz B. Szabó János hadtörténész. Vendégszerzőnk egyúttal rámutat: a Magyarságkutató Intézet úgy kiált elhallgatást, hogy nem veszi észre: a magyar diadalt hozó 907-es ütközet helyszínét az adott […]
Bővebben >>>Vendégszerzőnk annak a folyamatnak a kezdeteit vizsgálja, amelynek végén a Magyarságkutató Intézet révén állami politika rangjára emelkedett a magyarság hun származása. A hunnológia gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak vissza a Kádár-korba, mint gondolnánk.
Bővebben >>>Egyre kevésbé elfogadott az erőszak történetének tanulmányozása, e tudás csökkenésével azonban a világot is kevésbé értjük – figyelmeztet történész vendégszerzőnk, B. Szabó János. Ha például az amerikaiak megtanulták volna Vietnam leckéjét, eszükbe nem jut Irakba bevonulni. Röpirat a „fölösleges tudományok” védelmében.
Bővebben >>>B. Szabó János hadtörténész az amerikai történelmi filmek példáján mutatja be, hogy a kényszeres diadalkeresés nem elég a hatásos mozihoz: egy magabiztos nemzet veszteségei megfilmesítéséből is képes tanulni.
Bővebben >>>
