Az Ukrajna elleni orosz agresszió korszakhatár: itt az ideje, hogy Magyarország visszatérjen az értékalapú, normatív külpolitikához, aminek az elmúlt tíz évben hátat fordított. Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensének véleménycikke.
Bővebben >>>A kommunizmus áldozataira 2000 óta azon a napon emlékezünk, amikor egy idegen megszálló hatalom beavatkozott Magyarországon: az oroszok ma 75 éve tartóztatták le teljesen jogszerűtlenül a kisgazdák egyik legfontosabb politikusát, Kovács Bélát. Az évfordulóra megjelent történelmi ismeretterjesztő film, A KORONATANÚ bemutatja a nem-kommunista politikai alternatíva ellehetetlenítésének módszertanát Kovács párttársa, Arany Bálint sorsán keresztül. A film forgatókönyvét kollégánk, Borbás Barna írta.
Bővebben >>>„Ha Orbán Viktort utálják (márpedig most sokan utálják), akkor az előbb-utóbb konkrét politikai cselekvésben is testet ölthet. Ha a magyar miniszterelnök folyamatosan »szúró, viszkető érzést« okoz az EU vezetői többségének, akkor elfogyhat körülötte a levegő” – véli Kósa András.
Bővebben >>>Orbán Viktor ezt már nem úszhatja meg azzal, ha színleg csatlakozik a Putyin-ellenes szankciókhoz, miközben orosz hitelből, orosz beruházói, diplomáciai és hírszerzési érdekeket szolgál tovább a NATO és az Európai Unió kebelében. Ezt a nyugati politikusok ezentúl nem nézik el neki.
Bővebben >>>Moszkva nyílt háborút folytat a szomszédunk ellen. Ki vállalja a felelősséget azért, hogy Magyarországot az agresszor Putyin bábjának nézik? Szerkesztőségünk véleménye.
Bővebben >>>A Választási földrajz elemzői a Válasz Online megbízásából készült írásukban feltérképezik, hol bizonytalan a választások kimenetele, tehát hol érdemes figyelni a névjegyzékekben bekövetkező változásokat. Már ha egyáltalán vannak billegő körzetek Magyarországon… Gigantikus méretű elemzés következik.
Bővebben >>>Az unió valóban nem segített a nemzeti kisebbségek helyzetén, ez azonban nem az EU ideájából fakadó hiba, hanem a Nemzetek Európája-koncepció következménye, a nemzetállamok hajthatatlanságának és paranoiájának eredménye – fogalmaz az MCC-s Demkó Attilának írt válaszában Szent-Iványi István.
Bővebben >>>Szabados György történész a lapunknak küldött válaszcikkben kifejti: „egy vagy több »hun« szál is vezethet a magyarság kialakulásába”, így a hunokat nem lehet „izolálni a magyar etnogenezistől”, a kettős honfoglalás pedig „valóban több helyütt bizonyít(hat)atlanul maradt”, de az elméletnek mégis „megvan a forrásfedezete”, mégpedig Szádeczky-Kardoss Samunál.
Bővebben >>>Az uniós támogatások korrupt kormányokkal szembeni védelme a kulcs az Európai Unió Bíróságának múlt heti határozatához – mondja Vadász Viktor, aki évekig a magyar bírói függetlenségért folyó küzdelem egyik élharcosa volt az Országos Bírói Tanács szóvivőjeként. Aztán váratlanul bírói tisztjéről is lemondott és Németországba költözött, hogy idén januártól az Európai Jogi Akadémia igazgatóhelyetteséként folytassa pályáját.
Bővebben >>>Árulók lettünk – írta lapunknak küldött cikkében Bojár Gábor múlt héten az EU és Magyarország viszonyáról. Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője, Demkó Attila válaszcikkében sorra veszi az EU-tól elszenvedett magyar megaláztatásokat, de azzal érvel, hogy semmilyen trójai faló szerepben nem vagyunk ennek ellenére sem. Minőségi vita.
Bővebben >>>Lapunknak egykori és jelenlegi döntéshozók magyarázzák el, miért kellett keletre nyitni, vagy hogy mit csinál másképp Szijjártó Péter, mint elődei. S olyasmi is felszínre bukott, amire nem számítottunk…
Bővebben >>>Bojár Gábor már hat éve megkongatta a vészharangot, de jóslata nem jött be: ma is az unió tagjai vagyunk. A Márki-Zay Péter tanácsadói köréhez tartozó vállalkozó szerint azonban még annál is rosszabb történt, mint amit előrevetített. Véleménycikkét a Válasz Online vitaindítóként közli, egyúttal válaszfelkérést küldtünk Demkó Attilának, az MCC Geopolitikai Műhely vezetőjének.
Bővebben >>>„Tényleg drámai a helyzet, akad olyan város, ahol kiürült a természettudományos tanárképzés” – mondja a Válasz Online-nak Weiszburg Tamás, az ELTE TTK tanára, a Z-szakok létrehozásának egyik motorja. Ugyanakkor szerinte most kegyelmi pillanatban vannak, mert „pártállástól, pozíciótól, hangulattól függetlenül” mindenki elfogadja, hogy lépni kellett, és igazi esély kínálkozik, hogy több és jobb tanárt képezzenek. Csak az alacsony bér a baj? Hogy jutottunk el a szövegértési bajokkal küzdő egyetemistákig? Milyen megoldást ajánl a Z-szak? Interjú.
Bővebben >>>Több értékes épület is áldozatul esik a Piliscsábáról a Palotanegyedbe költöző Pázmány campusfejlesztésének. Közülük az egyik azonban kiemelkedően fontos: az 1949-ben épült Pagoda a 20. századi magyar építészet ikonikus alkotása, egy stílus- és politikatörténeti fordulópont dokumentuma. Eredeti helyén nem maradhat, de a kis méretű építmény áthelyezése reális alternatíva. Megmentése különösen fontos lenne most, amikor sorra tűnnek el az elmúlt évszázad legjobb modern alkotásai.
Bővebben >>>„Elképzelhetetlennek tartottam, hogy a 21. században, az Európai Unióban ilyesmi létezhet” – mondja Fiala-Butora János szlovákiai magyar jogász a második világháborút követő, magyarokat és németeket kollektíven bűnösnek minősítő rendelkezések mai alkalmazásáról. Merthogy minden ezzel ellentétes pozsonyi politikai nyilatkozat ellenére bizony most is megtörténik, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkozva sajátítanak ki földeket, például autópályák nyomvonalán.
Bővebben >>>
