Rainer M. János: „Nagyobb bennem a felszabadultság, mint 1990-ben”

Ahhoz, hogy a jogállamiság helyreállhasson, hitelteleníteni kell azt az egyoldalú törvényességkultuszt, amely jelenleg a törvényhozói és jogalkalmazó mentalitást bénítja, és amely csak a status quot, a csalárdság hagyatékát védi – írja Sajó András lapunknak küldött vendégcikkében. A jogtudós, aki 2008 és 2017 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája (2015-től pedig elnökhelyettese is) volt, úgy érvel: a pőre, lebutított törvényességhez ragaszkodó jogászok a bitorlók törvényi pozitivizmusát követik. Magyarán: a jogállamiság védelme és újbóli megteremtése igenis indokolhat kreatív megoldásokat, a csalárdul szerzett vagyonokba nem kell belenyugodnunk csak azért, mert megszerzésük pro forma törvényes volt. Erkölcs is van a világon, ráadásul az a jog számára is értelmezhető.

Noha az NKA rövidítésről jelenleg mindenkinek a Fidesz-művészek közpénzes kifizetése ugrik be, ennél súlyosabb ügybe keveredett a Nemzeti Kulturális Alap. A K-Monitor bizonyította, hogy „közösségépítés” címén a leköszönő kormánypárt választókerületi kampányait is részben ebből a zsákból finanszírozták. A Válasz Online korábban a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség Városi Civil Alapja esetében igazolta, hogy az állami forrásokból gigantikus Fidesz-hálózatot építettek. Lapunk nyomtatott kiadványában, a NER-aktákban egyértelművé tettük: a hatályos Btk. szerint hivatali hatalommal való visszaélésnek, befolyással üzérkedésnek számít, ha az NKA- és VCA-pénzeket nem a kiírásban szereplő célok szerint, normatív alapon, hanem bizonyos jelöltek választókerületi érdekeire optimalizálva – azaz pártállami módon – osztják el.

Minden fel van jegyezve! A végtelen internet mellett ebben a véges, polcról levehető formában is összefoglaltuk az Orbán-korszakot, hogy értsük, miféle intézményesített, országcsonkítással felérő, a következő kormányok mozgásterét alapjaiban szűkítő gazdasági visszaéléseknek estünk áldozatul. Az új Válasz Offline bizonyítékgyűjtemény: 11 ezer milliárd forintnyi elterelt pénz története. Sorvezető a tisztánlátáshoz – és tükör a NER-elitnek. A bookazine már előrendelhető.

Furcsa véget ért Lázár János kastélyprivatizációja: többszöri nekifutás után mindössze két kastélyt sikerült elajándékozni, azok közül is az egyiket egy önkormányzatnak. Ez a jó hír: az állami kastélyvagyon megmaradt. A rossz hír az, hogy a költségvetésben más forgatókönyvvel számoltak, és nem adták oda az épületeket kezelő NÖF-nek azt a pénzt, amire az év második felében szükség lenne a működéshez. Nagyjából 3 milliárd forint kellene néhány héten belül a bedőlés elkerüléséhez.

Nem az az igazán aggasztó, hogy a szinte csapadékmentes március és április miatt szerte az országban porszáraz a talaj. Hanem ami mögötte van: az alább bemutatott számítások szerint a 2021-től mért halmozott csapadékhiány országosan elérte a 462 mm-t. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt körülbelül egy évnyi esővel és hóval kevesebb hullott. Nem arról van tehát szó, hogy idén korábban jött az aszály, hanem hogy még a tavalyi, sőt a túlnyúló hatásokat nézve a korábbiak sem múltak el. Bár a héten némi enyhülés érkezik, több jel szerint nyárra a 2022-esnél is durvább kiszáradással kell számolni. Szó szerint létkérdéssé válik a klímaalkalmazkodás és a vízmegtartás.

A „boldog korszak kapuja” előtt álltak, csak közben kiderült, hogy a kapu mögött az R56 söröző, Tóth Gabi-videóklip, Pataky Attila cége, Dopeman alkotói támogatása, Gáspár Győző zenei újragondolása és egy emlékezetzavaros kultuszminiszteri magyarázkodás található. Gábor György megírta a NER ideológiájának és ideológusainak lényegét és a rendszer nekrológját.

Örömteli lenne a Collegium Budapesthez hasonló tudományos intézet újraalapítása, írja válaszul Szathmáry Eörs evolúcióbiolóus felvetésére Deme Zoltán. De nem bárhogyan: az állam csecsén lógó, önálló gazdálkodásra képtelen intézmények kiszolgáltatottak a politika szeszélyének, és hosszabb távon életképtelenek. Ezt bizonyítja a Collegium Budapest és az 1956-os Intézet esete is. A kutatás szabadságát inkább az olyan műhelyek biztosíthatnák, amelyek – az amerikai kutatóintézeti modellnek megfelelően – pénzügyileg is a saját lábukon állnak.

Mick Jagger, Michael Jordan, Jerry Bruckheimer és Balásy Gyula között a leglényegesebb különbség, hogy míg előbbiek a saját erejük és képességeik termékei, utóbbi egy elképesztően drága politikai átverésé, amit úgy hívnak: „nemzeti nagytőke”. A Kontroll hétfő videójából világosan kiderül, hogy az ott felhalmozott hihetetlen vagyonok alapja nem is valódi tulajdonlás: a politikai rendszerváltás első szelére kártyavárként omlik össze az egész.

Döbbenetes tapasztalat – mondja Pintér Béla arról, hogy április 12-én hatalmasat ugrott a történelem kereke, s a nézők máris úgy hahotáznak a darabjaiban megmutatott NER-en, ahogy A tanún szoktunk nevetni. A művész elismeri, hogy az aktualitásokkal teletűzdelt darabokon itt-ott változtatnia kell a NER bukása után, s a Válasz Online-nak nagyon plasztikusan írja le Vidnyánszky Attilával való kapcsolatát is. De mi lesz most vele, hogy vége a Fidesz rendszerének? Téma nélkül marad?

Az Orbán-rendszer nem klasszikus autoriter rezsim, hanem információs autokrácia volt, amely a valóság rendszerszintű torzításával tudta 16 évig megtartani a hatalmat – és amelynek hagyatékát egy kormányváltás önmagában nem számolja fel – írja Krekó Péter. A Political Capital igazgatója szerint sajátos hibrid rezsimben éltünk az elmúlt másfél évtizedben, s felszámolásához információs lépések sorára van szükség. Vendégcikk.

A politikai rendszerváltás után most rendszerváltásnak kell jönnie az építésben: meg kell fogalmazni, milyen egy pluralista, demokratikus társadalom építészete. Ez 1989 után elmaradt, most azonban nem spórolható meg többé, szögezi le nagylélegzetű véleménycikkében Bojár Iván András építészkritikus.

A Válasz Online-nak adott alább olvasható interjúban jelenti be a Hagyományok Házát vezető Both Miklós, hogy Baán László után ő is lemond a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságában betöltött pozíciójáról.

Hogyan kerülhetett tízmilliárdos összeg a nemzeti kultúrbüdzséből fideszes celebekhez a kampányban úgy, hogy a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) felügyelő bizottság, köztük Baán László is állítja, nem tudott ezekről a döntésekről? Hogy került az aláírása a dokumentumokra? Odahamisították talán? A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki a hét közepén mondott le az NKA-s bizottsági tagságáról, exkluzív interjúban válaszol és magyarázza el a helyzetet.

A tavaszi szárazság ellenére, érdemi csapadék nélkül is több helyen megjelent a felszíni víz az északi Homokhátságon, a Cegléd körüli réteken. Csoda történt? Majdnem: önkéntes és hivatásos természetvédők a vízüggyel összefogva mederküszöbökkel szórták meg a térség fő vízfolyását, a korábban mesterségesen mélyre vágott és felgyorsított Gerjét. A mintaszerű együttműködésben készült mini földgátak lassították a lefolyást, így nemcsak a folyómederben, de lokálisan a talajban is több lett a víz.

Talán egyetlen más fővárosi kerület sem szenvedett annyit a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított nagyberuházásoktól, mint Zugló. A Bosnyák téri új kormányzati negyed vagy az Ajtósi Dürer soron felhúzott óriástömbök csak a legkirívóbb példák. Dienes János korábbi főépítész, az önkormányzat városfejlesztési tanácsadója szerint itt az alkalom, hogy ennek a gyakorlatnak az új kormány örökre véget vessen, és visszaadja az építési szabályalkotás jogát az önkormányzatoknak – Rákosrendező esetén is. Ez az ígéret szerepel ugyanis a Tisza Párt választási programjában.