„A történelem válaszolt” – mondta Ferencz Orsolya arról, hogy Orbán Viktor nem kért bocsánatot azoktól, akik megbélyegzést, meghurcolást vagy ellenségként kezelést éltek meg az elmúlt években. A volt miniszteri biztos szerint ki kellett volna mondani, hogy a bicskei gyerekek ügyében „a gondosságunk nem volt megfelelő”, a hibákat nem vették komolyan, a jelzéseket nem vették észre, és ezért bocsánatot kell kérni. A Válasz Podcastban arról is beszélt: nem ért egyet Orbán Viktor kongresszusi tíz pontjával és a vereségre adott magyarázataival, mert szerinte nem külső erők vagy „napkitörés” miatt szavaztak tömegek a Fidesz ellen. Bővebben >>>
„A történelem válaszolt” – mondta Ferencz Orsolya arról, hogy Orbán Viktor nem kért bocsánatot azoktól, akik megbélyegzést, meghurcolást vagy ellenségként kezelést éltek meg az elmúlt években. A volt miniszteri biztos szerint ki kellett volna mondani, hogy a bicskei gyerekek ügyében „a gondosságunk nem volt megfelelő”, a hibákat nem vették komolyan, a jelzéseket nem vették észre, és ezért bocsánatot kell kérni. A Válasz Podcastban arról is beszélt: nem ért egyet Orbán Viktor kongresszusi tíz pontjával és a vereségre adott magyarázataival, mert szerinte nem külső erők vagy „napkitörés” miatt szavaztak tömegek a Fidesz ellen.
Bővebben >>>Magyarországról alig látszik a tengeri kereskedelem sötét oldala. Hová tűnnek azok a gyakran két MOL-torony méretű tankerek, amelyeket a hajózási társaságok alig 20-30 év után kivonnak a forgalomból? Indiába, Bangladesbe és Törökországba. A három ország bontótelepein tapasztalható állapotok nyomába eredt hónapokig tartó – olykor igen kockázatos – munkával Thorpe Dániel Isztambulban élő újságíró. Megdöbbentő sorsokat, titkolózást vagy épp a zöld jelvényüket fényező igazgatókat talált. A környezeti kár óriási, a munkások sokszor életveszélyben dolgoznak. A tevékenység azonban annyira jövedelmező, hogy nemzetközi egyezményeket sem drága megsérteni érte. Exkluzív riport.
Bővebben >>>Ötszáz milliárd forint – ennyivel költene többet évente a Tisza-kormány az egészségügyre. Óriási összeg, de csak első ránézésre. Az utóbbi években ezermilliárdokat vontak ki a gyógyításból egy egyszerű trükkel: a GDP egyre kisebb arányát fordították erre a célra. A lakosság zsebből pótolt, de a súlyos betegségekre nem tud ellátást vásárolni a magánegészségügyben. Orosz Éva, az ELTE professzor emeritája új könyvében azt állítja: az egészségügyben félresiklott rendszerváltás történt, elvesztegettük a nagy lehetőségeket, amiért a lakosság súlyos árat fizetett.
Bővebben >>>Először beszél nyilvánosan a Pintér Sándor-korszak börtönhelyzetéről olyasvalaki, aki vezetőként látta belülről a rendszert. Huszár Lászlót, a büntetés-végrehajtás egykori országos parancsnokhelyettesét Patyomkin-falvakra emlékezteti a fegyintézeti világ. A perek százait hozó zsúfoltságot vagy a minden fogvatartottnak kötelező munkát csak papíron oldották meg. Az Irakot és Koszovót is megjárt dandártábornok jelenleg egyetemi oktató, de sok kapcsolata maradt a BV-vel.
Bővebben >>>Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán látszólag vállalta a felelősséget a vereségért, majd újra megválasztatta magát pártelnöknek. Stumpf András és Magyari Péter szerint ez nem valódi szembenézés volt, hanem egy végletesen központosított párt önvédelmi kísérlete, amelyben Orbán továbbra is maga a Fidesz, a többiek pedig nem tudnak önálló politikai szereplőként viselkedni. A Válasz Podcastban Benyó Rita műsorvezetésével beszéltek még a Fidesz kommunikáció óvszerreklám-logikájáról, a Vitnyéd körüli migrációs vitáról, a közmédia átalakításáról és arról is, vajon a NER bukása után mennyire sikerül valóban jogállami, demokratikus rendszert építeni – vagy csak új szereplőkkel lakják be a régit.
Bővebben >>>A Garancsi Istvánék érdekeltségébe tartozó Körszálló elpusztítása Hatvanpusztáéhoz hasonló történet. Csakhogy míg Orbánék birtokán legalább titkolni akarták, hogy műemléket bontottak el és teljesen új épületet építettek a helyén, itt fényes nappal, a főváros közepén, a szemünk láttára tüntették el a helyi védettségű épületet. Ahogy Hatvanpuszta esetében, ezúttal is le van papírozva minden a „részlegesnek” titulált bontáshoz. Az önkormányzat vagy a Tisza-kormány viszont most még közbeléphet. Kérdés, mi a fontosabb: egy hengerforma, az elpusztítottra emlékeztető luxustorony magánlakásokkal a Rózsadomb tövében? Vagy az üzenet: vége a védett értékeket nem tisztelő Hatvanpuszta- és Citadella-széttrancsírozók, Garancsik világának.
Bővebben >>>A párt holnapi kongresszusán alaposan átírják az alapszabályt, de az elnök várhatóan Orbán Viktor marad. A választások után tovább radikalizálódó volt miniszterelnök és a polgári középhez való visszatérés stratégiája közötti ellentmondás feloldhatatlannak látszik.
Bővebben >>>Magyarországnak a most meghozott döntések hosszú évekre kijelölik az utat, meghatározzák a betegek életkilátásait és az ellátórendszerre nehezedő terheket. A magyar betegek gyors hozzáférése az innovatív, modern terápiákhoz nem csak életeket ment és életminőséget javít, de emellett a kórházi ellátás terheit is csökkenti. Kevesebb aktív ágy használata jelentős spórolással járhat a kórházi ellátórendszer számára. A […]
Bővebben >>>Két hónappal a választás után Zárug Péter Farkas szerint még nem dőlt el, hogy valódi rendszerváltás kezdődött-e el, vagy az új hatalom egyelőre csak birtokba vette az Orbán Viktor által felépített államot. A politológus a Válasz Podcastban arról beszélt: Magyar Péterék kényszerűen az orbáni intézményrendszert használják, de alkotmányozás nélkül ez legfeljebb „toldozás-foldozás” marad. Zárug a Sulyok Tamás körüli konfliktust Magyar Péter ki nem kényszerített hibájának tartja, miközben a Fideszről még keményebben fogalmaz: szerinte a párt céghálóként működött, a vereség után sem nézett szembe a választóival, Orbán pedig azért nem tud méltósággal háttérbe vonulni, mert neki kell „leszerveznie a brigád levonulását”. A beszélgetésben szóba kerül a Pride, a migrációs paktum, az alkotmányozás kényszere, a Fidesz lojalitási láncának megbomlása és az is, visszatérhetnek-e a NER kiszolgálói az akadémiai világba.
Bővebben >>>Már most közelíti a valaha mért legalacsonyabb értéket a Velencei-tó vízszintje, pedig még csak a nyár elején járunk. Idén olyan drámai helyzet állhat elő, amilyet még soha nem tapasztaltunk. Az új kormány törvényt, fenntartható vízpótlást és a tározók rekonstrukcióját ígéri, de egyik hétről a másikra nem lehet bepótolni azt, hogy hosszú évek óta nem történt semmi a tó megmentése érdekében. Ráadásul csodaszer sincs.
Bővebben >>>A sátánisták örökösei? Komolytalan scifi-rajongók? Netán az emberiség jövőjét racionálisan látó irányzat? A transzhumanizmusról sok minden terjed, ám most, hogy a csütörtökön induló könyvhétre hatalmas kötet jelent meg az irányzatról, minden kétely eloszlik. A Válasz Podcast vendége a jövőkutató szerző: Kömlődi Ferenc.
Bővebben >>>A Tisza által beígért igazságtétel egyik legfontosabb kérdése, hogy vissza lehet-e jogszerűen venni a NER központi bankját, a jórészt állami tőkéből épített MBH-t – és ezzel Mészáros Lőrinc „fél vagyonát”. A Válasz Online tucatnyi pénzintézeti, tőkepiaci szakemberrel és jogásszal beszélte át a forgatókönyveket. Arra jutottunk, hogy: igen. De ehhez Varga Mihály aktív közreműködésére is szükség lehet.
Bővebben >>>Ha fel akarunk szabadulni a múlt elnyomó hatalma alól, akkor ne a szenzáció, a lelepződés és a lebuktatás szándékával közelítsünk az aktákhoz, inkább annak tudatával, hogy eleink nehéz időkben éltek, számos nemes és nemtelen, okos és bátor, gyenge és bűnös döntést hoztak, ahogy mi magunk is hozunk. Papp István történész egy mezőtúri példán, Maczkó Gábor történetén keresztül mutatja be az ügynökakták tervezett közzétételének emberi dimenzióját.
Bővebben >>>Hadgyakorlatot tartottak Magyarországon. Az esemény egyik érdekessége az volt, hogy magyar, szerb és amerikai katonák dolgoztak össze rajta, a másik, hogy mindezt újságíróknak is megmutatták. Ahogy annyi minden, ez sem volt magától értetődő egészen mostanáig. Elmentünk hát, ha már annyi év után újra láthattunk ilyesmit. Riport Sándorfalváról, a Vöröscsárdai-erdő mélyéről.
Bővebben >>>Több mint hét éve teljes bizonytalanságban működik az egyik legfontosabb országos múzeum. A debreceni költözés terve most már végleg lekerül a napirendről, de ez önmagában még nem jelent kiszámítható jövőképet. Az elmúlt időszak rengeteg kárt okozott, egyre mérgezőbb légkör alakult ki az intézményben, óriási volt a fluktuáció, a kétségbeejtő helyzet sokak lelki erőforrásait, egzisztenciális tűrőképességét felőrölte. Babocsay Gergely, a gyöngyösi Mátra Múzeum főmuzeológusa felvázolja, mire lenne szükség ahhoz, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum újra sikeres intézmény legyen, amely tudásközpontként segíti a biológiai sokféleség megóvását.
Bővebben >>>A NER ideológiájához nem kellene már asszisztálnia az ország legfontosabb könyvtárának. Wass antiszemita és nem túl értékes szerző. Tudományosan megalapozott bemutatása szükséges, de hazug ünneplése káros. Az sem tartható, hogy hagyatéka kezeléséért az alaptantervet kínosan átdolgozó Takaró Mihály legyen továbbra is a felelős. Ungváry Krisztián történész írása egy kínos kiállításról.
Bővebben >>>
