Sok kkv-nak jobban fájna, mint Mészároséknak – észrevételek a vagyonadótervhez
Politikailag érthető és elfogadható a Tisza-kormány vagyonadó-terve, de nem az általa nyert 200 milliárd forint körüli pluszbevétel menti meg a költségvetést, ahhoz az állami újraelosztáshoz kellene érdemben hozzányúlni – hangzik el a Válasz Podcast legújabb adásában, melynek vendége Antall György, az Apelso vagyonkezelő igazgatósági tagja és Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó vezérigazgatója. Adásunk megjelenésekor még tart az adóterv társadalmi vitája, ezért meghívott szakértőink konkrét javaslatokat is megfogalmaznak. Mitől lesz több pénze az államnak? Létezik-e igazságos adórendszer? Mit tegyen a kormány, hogy egy új közteher ne legyen „lassan ölő méreg”?
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
A 2026 októberében társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint 2027-től évente vagyonadót kellene fizetniük azoknak a magánszemélyeknek, akiknek a nettó vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. Az adó mértéke az egymilliárd forint feletti vagyonrészre évi 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó részre pedig 1,5 százalék lenne. Az adó alapjába az ingatlanok, a pénzügyi befektetések, a vállalati tulajdonrészek és a nagy értékű ingóságok is beletartoznának, és a külföldön tartott vagyon sem jelentene automatikus mentességet. A tervezet a magánszemélyeket adóztatná, nem közvetlenül a vállalkozásokat, de a céges tulajdonrészek értékét is figyelembe venné. A vagyont személyenként kellene megállapítani, így például egy házaspár két tagjára külön-külön vonatkozna az egymilliárdos értékhatár. A tervek szerint az első adókötelezettséget a 2026. december 31-i vagyonállapot alapján kellene meghatározni, az első befizetés határideje pedig 2027. augusztus 31. lenne.
Antall György és Radnai Károly egyetértett abban, hogy az adótervezet átgondolt és precíz munka, nem hirtelen felindulásból összedobott ötlethalmaz. Radnai Károly szerint a magyar közteherviselés átgondolható és több ponton újraszabható, ugyanakkor a vagyonadó ebben a formájában olyan középvállalkozókat is büntetne, akik a számítás alapján az adózotti körbe esnek, de pont a fejlődésükhöz, befektetéseikhez szükséges tartalékot veszítenék el. Radnai szerint érdemes lenne a hozamérték-számítást kivenni a tervezetből. Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozás értékét nem csupán a tulajdonában lévő vagyon (ingatlanok, gépek, pénzeszközök) alapján határozzák meg, hanem azt is figyelembe veszik, mennyi nyereséget képes termelni. Az adójavaslat az elmúlt három lezárt üzleti év átlagos adózott eredményét veszi alapul, és azt 15 százalékos tőkésítési rátával alakítja át vállalatértékké. Vagyis egy kiugróan sikeres év felértékelheti a céget, miközben a jövőbeli nyereség bizonytalan. És ami még nagyobb gond: a magas cégérték után a tulajdonosnak akkor is vagyonadó-kötelezettsége lesz, ha a nyereséget nem osztalékként kiveszik és felélik, hanem visszaforgatják.
Antall György azt mondja, érdemes lenne átgondolni az egymilliárd forintos adómentes értékhatár megemelését, mert akkor a teher kevésbé érinti a kkv-szektort. Szerinte a vagyonadó-tervezet egyik lehetséges következménye a nagy családi vagyonok feldarabolása, illetve családtagok közötti átrendezése lehet. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az elképzelés az egymilliárd forintos adómentes értékhatárt személyenként, nem pedig családonként állapítja meg. Antall György szerint a nagy családi vagyonok egysége érték, a megosztás alapvetően kedvezőtlen folyamat.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
