A háttérhatalom nem csinál se esőt, se aszályt – kutatók a JÉGER, a HAARP és a klímamérnökség működéséről
Nem a jégkármérséklő rendszer (JÉGER) okozta az elmúlt évek aszályait, de a jégeső elleni védekezésben is csak korlátozott a hatékonysága – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia friss jelentése. De akkor mire jó ez? Egyáltalán: hogy működik ez a rendszer, okoz-e környezeti kárt? És mi a helyzet a többi időjárás-módosítási elmélettel, a HAARP-ként ismert alaszkai antennarendszerrel, a napsugárzás módosításával, vagyis az SRM-mel és a chemtraillel? Varga György geográfus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa és Goda Zoltán környezetmérnök, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának adjunktusa segítségével rakjuk helyre a vad és kevésbé vad elméleteket.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Emberemlékezet óta nem jegyeztek fel annyi időjárási szélsőséget, mint az utóbbi években.
Hőség-, aszály- és szélrekordok a világ egyik felén, településeket leradírozó villámárvizek a másikon. Rengeteg ember fejében született meg a gondolat, hogy ez nem lehet természetes, „ilyen nincs magától”. A Válasz Podcast adásában ezért módszeresen számba vesszük az időjárás-módosítási elméleteket.
Részletek az adásból:
JÉGER
Hogyan működik a jégkármérséklő rendszer Magyarországon?
Varga György: A szisztéma alapja egy acetonos ezüst-jodid-oldat, melyet korábban elsősorban repülőgéppel vagy rakétákkal juttattak a légkörbe, Magyarországon pedig a talajgenerátoroknak nevezett párologtatók vagy füstölők végzik, így próbálva bejuttatni az oldatot a felhők megfelelő részébe. A legnagyobb kihívás éppen ez: az égetést nagyjából három órával azelőtt el kell kezdeni, hogy a potenciálisan jégkárt okozó légtömeg egyáltalán odaérne. Hogy aztán a felszálló szemcsék eljutnak-e egyáltalán a felhő megfelelő részébe, az már másik kérdés.
Nem is biztos, hogy ez a rendszer teljesíti az eredendő feladatát, vagyis a jégkármérséklést?
Goda Zoltán: Ezt nagyon nehéz vizsgálni. Kellene egy vakminta, vagyis meg kellene tudnunk nézni, hogy ha nem csináltunk volna semmiféle beavatkozást, akkor mekkora jégszemcsék keletkeztek volna. […] 2025-ben Svájcban vizsgálták konkrétan azt, hogy mi történik akkor, ha különböző módszerekkel, elsősorban repülőgépekről juttatnak ezüst-jodidot a felhőkbe. Ez a kutatás a jégszemcsék méretében és számában is kimutatott egyértelmű hatást, amelynek mértéke azonban csupán néhány százalékos volt. Ez nem túl erős. A kísérletben ráadásul nem zivatarfelhők voltak, hanem gyenge csapadékú rétegfelhők.
Honnan tudjuk, hogy nem súlyosbítja az aszályt a JÉGER?
Goda Zoltán: Ez nem a magyar gazdákban vetődött fel először, hanem az ezredfordulón például Kanadában kezdtek el tiltakozni az ezüst-jodidos jégkármérséklés ellen. Tehát szó szerint ugyanez 25 évvel ezelőtt lezajlott, és ott vizsgálták ezt a kérdést. Nem sikerült összefüggést kimutatni.
hirdetés
Mi a helyzet a környezetvédelmi aggályokkal? Mégiscsak kijuttatunk a környezetbe egy kemikáliát, ami aztán jó eséllyel a csapadékkal együtt fog kiülepedni.
Goda Zoltán: Ez igaz, de összességében amennyit akár egy év során kijuttatunk ebből az anyagból, az olyan elhanyagolható mennyiség, hogy bőven a környezeti határértékek alatt marad.
Nemcsak gazdálkodók fejezték ki az aggályukat a JÉGER ellen, hanem Pártai Lucia meteorológus is. Akkor ez most tudományos vita önök között?
Varga György: Találkoztam én is Pártai Lucia állításaival, válaszoltam is neki. Tételesen lehetett cáfolni azokat az állításokat, amelyeket felhozott. Ezzel együtt nem gondolom, hogy ez azt jelentené, hogy tudományos vita van. Persze a tudományos narratívák hátterében mindig a vita áll, illetve a bizonytalanságoknak a beismerése. De ha mindig ez utóbbiakon lovagolunk, akkor a társadalomban pont az a kép fog kialakulni, hogy „a tudósok már megint semmit nem tudnak”. És ez nem túl jó.
FELHŐMAGVASÍTÁS
Első állítás: a kínai hatóságok 2008-ban, a pekingi olimpia idején több mint 1100 rakétával juttattak felhőmagvasító anyagot a légkörbe, hogy a csapadék még az olimpiai stadion elérése előtt kihulljon. A megnyitó esőmentes volt. Második állítás: az Egyesült Arab Emírségek rendszeresen alkalmaz felhőmagvasítást a csapadékképződés elősegítésére. A 2024. áprilisi dubaji áradásokat sokan ezzel magyarázták. Harmadik állítás: az Egyesült Államok titkos programja Észak-Vietnamban és Laoszban a monszunesők fokozásával próbálta járhatatlanná tenni az utánpótlási útvonalakat. Ez volt az Operation Popeye. Mi igaz ezekből?
Varga György: Pekingben tényleg volt olimpia, és tényleg nem esett az eső a megnyitón. Tényleg próbálkoztak időjárás-módosítással. De ezek között nem sikerült kimutatni az összefüggést.
Goda Zoltán: Az Egyesült Arab Emírségek valóban végez felhőmagvasítást, bár nem a fent tárgyalt ezüst-jodidos módszerrel. Csakhogy a saját jelentésük alapján ők azon a napon, amikor az említett csapadékeseményt feljegyezték, az égvilágon semmiféle ilyen tevékenységet nem végeztek. Tehát az a csapadék magától hullott. És nem is volt meglepetés, hiszen az előrejelzések már napokkal korábban jelezték azt, hogy a térségben rövid idő alatt szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék hullhat. […] Az Operation Popeye létező dolog, és nagyon-nagyon jól dokumentált. Viszont megint csak hiányzik a visszamérés. Persze, ők beavatkoztak. Igen, az eső is esett. De hogy milyen összefüggés van a kettő között, arra nem tudunk tudományos módszertan alapján válaszolni.
Hogy működik a felhőmagvasítás?
Goda Zoltán: Fizikailag szinte teljesen ugyanaz, mint amit a JÉGER-nél beszéltünk. Arról van szó, hogy valamilyen kondenzmagokat juttatunk a felhőbe, melyek hatására a csapadékképződés könnyebben és gyorsabban megvalósul.
Varga György: Vannak sikeres kísérletek az Egyesült Államokban: téli, hegyvidéki környezetben, repülőgépes kijuttatással érték el a legnagyobb csapadéknövekedést, méghozzá havazás formájában, de csak néhány százalékos hatékonysággal. […] Vagyis a felhőmagvasítás megfelelő időjárási körülmények között, speciális földrajzi térségekben, megfelelő aeroszolforrás és bejuttatási mód mellett képes kisebb eredményt produkálni. És fontos hangsúlyozni, hogy erre vonatkozóan ténylegesen csak számítógépes modelleredmények állnak rendelkezésünkre, hiszen nem nagyon tudjuk összehasonlítani az elért állapotot egy olyan referenciaállapottal, amely beavatkozás nélkül előállt volna.
HAARP
A Facebookon fel-felbukkanó népszerű megfejtés szerint Iránban hét évig nem esett az eső, „szó szerint ellopják, elterelik a vizet az égből”, aztán miután megtámadtak bizonyos radarállomásokat és meteorológiai állomásokat, csodák csodájára eleredt az eső. Az elmélet szerint az aszályt a HAARP, vagyis a High-frequency Active Auroral Research Program csinálja. Mi igaz ebből?
Varga György: HAARP alatt általában az Egyesült Államok területén, Alaszkában található állomást értenek. Az ionoszféra, vagyis a légkörnek egy sokkal magasabban található rétegének a kutatására kiépült rendszerről van szó.
Goda Zoltán: Így van, ez egy alaszkai antennarendszer az Alaszkai Egyetem fairbanksi kampusza kezelésében. Az a feladata, hogy az egészen magas légkör, tehát az ionoszféra szabad elektronjait tudja valamilyen szinten mozgatni és befolyásolni. Ennek a csúcsteljesítménye körülbelül 3,6 megawatt. Ehhez képest mondjuk a Lakihegyi adótorony 2,5 megawatt. Mégsem rettegünk a tövében attól, hogy elfújja körülöttünk az esőt. […] Az említett antennarendszer célja, hogy a földről kibocsásson különböző rádióhullámokat, és vizsgálja, hogy azok hogyan verődnek vissza az ionoszférából. És akkor ebből le lehet vonni következtetéseket, hogy például milyen gázok alkotják ezeket a rétegeket. […] Összefoglalva a lényeg az, hogy a földről tudunk vizsgálni egy olyan réteget, ahova nagyon-nagyon nehéz feljuttatni bármilyen műszert.
Összefoglalva: képes az ember az időjárás mesterséges módosítására vagy sem?
Goda Zoltán: Népszerű kifejezés ma a geoengineering vagy klímamérnökség, de ez a mai napig 90 százalékban csak laboratóriumokban és számítógépes modellekben lehetséges. Bármiféle terepi vizsgálat, terepi eredmény elenyésző. Mégsem a gonosz háttérhatalom irányítja ezeket, és azok a kutatók, akik ilyesmivel foglalkoznak, nagyon jól tudják, hogy nagyon vékony jégre lép, aki beavatkozik az időjárásba, éppen ezért nagyon szigorú szakmai és etikai feltételei vannak.
De hiszen minden arról szól, hogy az ember már akkora erővel, hatalommal rendelkezik, hogy maga okozza a globális felmelegedést.
Varga György: Tény, hogy jelenleg egy interglaciálisban élünk, vagyis egy eljegesedési periódusból jövünk ki. A most nyáron is tapasztalt brutális melegért nagyon nagy részben az antropogén hatások felelősek.
Goda Zoltán: Nagyon nehéz feldolgozni, hogy miközben az ember geológiai léptékben porszem, mégis ekkora hatással van a Földre. […] Ez elsőre ellentmondásnak tűnhet, de valójában, hogyha megértjük a mögöttes folyamatokat, megértjük a mögöttes fizikai jelenségeket, akkor belátjuk, hogy ugyan a kibocsátásunk nagymértékben hozzájárul a bolygó felmelegedéséhez, jelenleg nincs olyan technológia a kezünkben, amellyel komolyabb időjárás-módosításra lennénk képesek. Azt szoktam mondani, hogyha létezne háttérhatalom, amely képes lenne kiszárítani mesterségesen a Kárpát-medencét, akkor az nem velünk foglalkozna, inkább a Marsot terraformálná.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
