Ha nincs kormányváltás, Magyarország IMF-lélegeztetőn lenne – Madár István a költségvetésről
Az előző költségvetés helyzete, a fogyatkozó nemzetközi bizalom, az egekben levő hozamok, vagyis az állam egyre drágább finanszírozása mind arra utaltak, hogy ha nincs kormányváltás, feltehetően nem lehetett volna biztosítani az ország fizetőképességét, és ma IMF-lélegeztetőn lennénk – mondja podcastunkban Madár István. A makroközgazdasági szakértő, a Portfolio vezető elemzője szerint a Tisza-kormányba vetett bizalom miatt az állam likvid pénzügyi tartalékai történelmi csúcson vannak, az ország finanszírozhatósága óriásit javult. A szakember szerint ugyanakkor az új költségvetés nagyobb része csak átrendezés, és rengeteg tartalék lehet a túlárazott közbeszerzések levágásában, illetve a régiós szinten nagyon magas államadósságszint csökkentésében.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
Nincs semmi meglepetés abban, hogy elindultak nagy nehezen a fogaskerekek, a sajtóban bemutatott részletek alapján „fekete-afrikai szintű korrupciónak tűnik”, ami az MNB-nél történt – kommentálja Matolcsy György volt jegybankelnök őrizetbe vételét Madár István. Az adásunk felvétele idején zajló kihallgatás és általában a korrupcióellenes küzdelem ugyanakkor csak nagyon közvetett hatással van a piacokra.
A makroközgazdasági elemző szerint politikailag ugyan racionális a Fidesznek abban bízni, hogy falnak megy a gazdaság, de „nagyon távol vagyunk ettől”, jelentős kormányzati hibák sorozatának kellene bekövetkeznie, hogy ez a veszély újra közel kerüljön.
Madár István szerint a 2027-es költségvetés – legalábbis amit jelenleg tudunk róla – biztató irányokat tartalmaz, de még van mit tenni a bevételi oldal növelése érdekében. „A magyar állam elsősorban a régiós viszonylatban magas államadósságszint miatt rengeteget költ arra, hogy kamatot fizessen a korábbi hiteleire. Ez sajnos csak lassan fog csökkenni, de két-három-négy év múlva sok száz milliárd forint pluszban kifejezhető lesz, hogy nem a GDP 4-5 százalékát kell elkölteni kamatkiadásra. A másik lehetőség a közbeszerzés, mely a magyar GDP-nek körülbelül a 13 százaléka. Ebben benne van az informatikai beszerzésektől a jogi tanácsadáson át az A4-es papír beszerzéséig minden. Vannak olyan vélekedések, hogy ebben akár 30 százalék túlárazás is lehet. Minden szerződést feltárni nem egy év, de itt minden kontraktust átnézve kell haladni, és évről évre könnyíteni a központi költségvetést” – mondja Madár István.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
