„A fájdalmas információ is segíthet” – Orvos-Tóth Noémi és Joób Máté az ügynökakták társadalmi hatásairól
„A szégyen megosztásához olyan társadalmi klíma kell, amely képes a helyén kezelni a vallomást és megfelelően értékelni az elmesélt történeteket” – mondja Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, a transzgenerációs traumák szakértője. „Teljes képet soha nem fogunk kapni, de teljesebb képet igen” – véli Joób Máté evangélikus lelkész, mentálhigiénés lelkigondozó, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet docense. A szakembereket, egyben a társadalmi feldolgozást segítő független testület két tagját abból az alkalomból hívtuk meg, hogy november 4-én az interneten közzétették az állambiztonsági levéltárban őrzött hálózati nyilvántartásokat – azaz a köznyelvben ügynökaktáknak nevezett dokumentumokat. A huszonötezer hatos karton és a sok tízezer mágnesszalag-adat publikálása óta magyar családok tömegeiben jelent meg a sokk, a félelem, a szorongás, a gyász. Orvos-Tóth Noémi és Joób Máté konkrét tanácsokat is ad azoknak, akik értesülnek felmenőjük, rokonuk állambiztonsági érintettségéről és most nem tudnak mit kezdeni e váratlan tudással. A Válasz Podcast múltfeldolgozó adása.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!
A hálózati személyek adatainak publikálásával kapcsolatban az egyik leggyakoribb kritika, hogy ezt nem így, és különösen nem most kellett volna megtenni.
Joób Máté: A korábbiaknál sokkal többet tudunk már a titkosszolgálatok működéséről, a történészek komoly alapozó munkát végeztek az elmúlt években, ezért árnyaltabban tudunk szembesülni a régi eseményekkel. Sokan azt mondják, rögtön a rendszerváltás után nyilvánosságra kellett volna hozni az adatokat, én azt hiszem, akkor még nehezebb lett volna ezekkel szembesülni. Nincsenek jó időpontok, mint ahogy egy családon belüli hűtlenségi történet kiderülésének sincs jó időpontja.
Orvos-Tóth Noémi: A kelet-európai országok tapasztalata azt mutatja, bárhol született döntés bármilyen állambiztonsági iratanyag publikálásáról, az mindig társadalmi felbolyduláshoz vezetett. Optimális időpontot nagyon nehéz lett volna választani. Szoktuk mondani, hogy érzelmileg könnyebb lehet a feldolgozás, ha időben már távol vagyunk az adott eseménytől, de ettől persze ez még mind egyéni, mind családi, mind közösségi szinten óriási kihívást jelent.
hirdetés
Az eltitkolt múlttal most szembesülő fiúnak, unokának az apa, a nagyapa eddig az volt, aki megtanította biciklizni, elindította az életben – most meg olvassa a hatos kartonját. Miként lehet kiegyensúlyozni az egymásnak ellentmondó érzelmeket, lehet-e szeretni az ügynököt?
Orvos-Tóth Noémi: Nem biztos, hogy ki lehet egyensúlyozni. Mindig kihívást jelent a léleknek, hogy nekem mi a személyes tapasztalatom, emlékem valakivel kapcsolatban és milyen az ő másokkal kapcsolatos viselkedése. E között feszülhetnek ellentmondások. Nem egyszerű, de el lehet jutni odáig, hogy az ember elkezdjen differenciálni: „Igen, velem kedvesen viselkedett, de más is benne volt a személyiségében.” Talán ezek a felismerések segítenek abban, hogy ráeszméljünk, mennyire összetett egy ember sorsa, kapcsolati hálója.
Joób Máté: A teológus énem azt mondja: emberi realitásunkba beletartozik, hogy rendelkezünk nagyon jó tulajdonságokkal, de esendőségünk miatt elbukunk, szégyenteljes dolgokat is csinálunk. Nyilván nem minden bukás egyenértékű, de azt gondolom, mégis reálisabb kép alakul ki, ha őszintén szembenézünk nemcsak mások, de saját magunk gyengeségeivel is.
Orvos-Tóth Noémi: Mindannyian mesélünk magunknak egy történetet, hogy kik vagyunk mi, milyen a családunk. Amikor ebből a képből egy elem kikerül, az bizony kihívást jelent. Elkezdjük feltárni, milyen kontextusban történt a beszervezés, elkezdünk válaszokat keresni, és szélesedik a kép. Ebben a szélesedésben jutunk el majd odáig, hogy megtaláljuk az új viszonyulást, és egy új énképet is ki kell alakítanunk.
Segíti-e a társadalmi feldolgozást, ha minél több hálózati személy kiáll, és hárítás helyett elmondja a történetét?
Joób Máté: Mindenképpen megadnám az illetőknek a szabadságot, hogy mikor, milyen körben és mit szeretne elmondani. Lehet, hogy arról tud beszélni, miért hallgatott az elmúlt 36 évben. Lehet, hogy arról is beszélne, milyen ügynöki tevékenységet folytatott. De arról meg nem beszélne, milyen személyes gyengeséget kihasználva szervezték be, mert ez nem tartozik a nyilvánosságra, de még a tágabb családi körre sem. Ahhoz, hogy minél inkább értsük a történeteket, jó lenne, ha minél több ember kiállna. Teljes képet soha nem fogunk kapni, de teljesebb képet igen.
Orvos-Tóth Noémi: Annak is időre van szüksége, akiről most derül ki az állambiztonsági érintettség, mert csak így lesz képes beszélni róla a nyilvánosságban. A Korniss Péterrel készült interjút olvasva megrendültem: hatalmas erő kellett ahhoz, hogy évtizedek óta hordozott szégyenét megossza a közvéleménnyel. A szégyen az egyik legintenzívebb érzés, egy pillanat alatt elönti az embert, ilyenkor azt érzi, eltűnik a világból. A szégyen megosztásához olyan társadalmi klíma kell, amely képes a helyén kezelni a vallomást és megfelelően értékelni az elmesélt történeteket.
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
