Itt a bizonyíték: jogszerű, ha az állam kezeli tovább a Tiborcz–Mészáros-kör főbb magántőkealapjait
Nem kell „meghajlítani” a jogrendszert, az új kormányzat teljesen törvényesen – és lényegében azonnal – át tudja venni a közpénzzel elhalmozott magántőkealapok irányítását. A NER-zsákokat jórészt még az MFB töltötte fel állami százmilliárdokkal. A pénzintézet egyik vezetője most hitelt érdemlően igazolta a Válasz Online-nak, hogy a Tiborcz–Mészáros-kör menedzserei anno írásban elfogadták: jogszabályváltozás esetén akár át is adják az érintett magántőkealapok irányítási jogait. Amennyiben a Magyar-kormány él a lehetőséggel, az állam – átmenetileg – luxusszállodák, tőzsdei cégek és gigantikus földterületek aktív (társ)tulajdonosává válhat.
Ahogy lapunk offline kiadványában, a NER-aktákban világossá tettük, az Orbán-kabinet az elmúlt években körülbelül 4-5 ezer milliárd forintnyi állami érdekeltséget/tőkét szervezett ki idegen kezelésbe – magántőkealapokba, illetve fideszes kuratóriumok által uralt, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokba (kekva). Öt nappal az áprilisi választások után pedig elméleti lehetőségként írtunk arról, hogy ezt a tetemes összeget akár „azonnal” vissza is lehetne terelni az állam befolyási övezetébe.
A kekvák helyzete egyértelmű: ezekben a szervezetekben legalább 2-2,5 ezer milliárdos közvagyon pihen (például óriási Mol- és Richter-részvénycsomagok), és a Tisza máris benyújtotta Alaptörvény-módosító javaslatát. A szöveg szerint az alapítványok alapítói jogait a jövőben nem az egykor bebetonozni kívánt kuratóriumok gyakorolják, hanem a kormány. Vagyis a kijátszott közvagyon feletti kontroll visszakerül oda, ahova való – ráadásul a kabinet a kekvákat akár meg is szüntetheti. (Mivel a Fidesz-korszakban az egyetemek egy részét is kekvásították, az EU az érintett felsőoktatási intézményeket kizárta a hallgatók külföldi tanulását segítő Erasmus-programból, valamint a kutatásfejlesztést támogató Horizon Europe-ból. Tehát a Tisza Alaptörvény-módosítása révén akár majd az Erasmus–Horizon-probléma is megszüntethető.)
Nyilvánvaló, hogy a kekva-visszafoglalásnál valamivel több jogi csűrcsavarást igényel a közpénzzel teletömött magántőkealapok kormányzati kezelésbe vétele – annak ellenére is, hogy a Fidesz ordítóan alkotmányellenes rendszert hozott létre, melyet szinte kötelező szétrobbantani. De haladjunk sorjában!
Noha az Orbán Viktort támogató pártok Alaptörvénybe írták, hogy „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”,
2026 márciusáig legalább 2645 milliárd forintnyi állami befektetést tereltek olyan alternatív magánalapokba, amelyek többsége az offshore összes visszataszító ismérvével rendelkezik.
Vagyis adót lehet optimalizálni velük, legfőbb céljuk pedig, hogy elbújhassanak mögöttük a tényleges haszonhúzó tulajdonosok.
A parlamenti választások előtt e tőkekihelyezés pontos összegéről – tehát a 2645 milliárdról – sem tudhatott a nagyérdemű, a hivatalos szám csak nemrég jutott el a Transparency International Magyarországhoz. A korrupcióellenes szervezet azt is közölte: a pénz 90 százaléka a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) és társintézményein keresztül „közvetítődött ki” a csókosokhoz. Végre vannak tehát friss és pontos adataink, ráadásul tovább segítheti a tisztánlátást, hogy uniós előírásra legkésőbb július 1-jéig ki kell derülnie, kik a hazai magántőkealapok végső haszonhúzói. Így annak is, hogy e névleg privát „cégekbe” pontosan 50, 60, 70 vagy 99 százaléknyi összeget fektetett-e be az orbáni állam. Vagyis a fő kérdés ma már az:
tud-e itt is gyorsan cselekedni a Tisza-kormány, képes-e az állam ugyanúgy visszahelyezni magát a saját jogaiba, mint a kekvák esetében? A válasz igen
– és ezt a minap a legfelsőbb technikai szintről erősítették meg a Válasz Online-nak. Egészen pontosan az történt, hogy a magántőkealapokba kiszervezett pénzek lehetséges „újraállamosítását” is érintő múlt csütörtöki podcastadásunk után jelentkezett lapunknál a Tiborcz–Mészáros-kört feltőkésítő állami MFB egyik vezetője. Aki névtelenségéhez ugyan ragaszkodott, de hitelt érdemlően igazolta, hogy még orbáni mércével is teljesen jogszerű, ha egy kormányzati cég veszi át a legfőbb NER-alapok irányítását.
Mire alapozza állításait a pénzintézeti vezető? Az érintett magántőkealapok esetében a tulajdonosi struktúra osztott: a befektetési jegyek kisebb hányada mögött Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt, Jászai Gellértet és társaikat érdemes elképzelni, a nagyobb tőkerészt pedig az állam, jórészt az MFB-csoport biztosította a bizniszekhez. Ezek az alapok azonban nem „mozognak” önállóan, bármely üzleti aktvitásukhoz egy alapkezelő beavatkozása szükséges. Az orbáni csel lényege, hogy az alapkezelést végző cégeket nem a többségi tulajdonos állam delegálta e struktúrákhoz, hanem azok a NER-potentátok, akik a kisebb önrészt hozták a buliba.
Az államilag ösztönzött magántőkealapok háttérdokumentumai (az úgynevezett kezelési szabályzat és mellékletei) eleinte kifejezetten tiltották, hogy a kezelők olyan vállalatokba fektessék az általuk menedzselt forrásokat, amelyekben ők maguk, illetve a magántőkealapok tulajdonosai érdekeltek. Aztán az elmúlt években ezt az összeférhetetlenségi szabályt az MFB és a NER közösen „kimódosítgatta” a papírokból. És az vált általánossá, hogy például a Tiborcz István-kör alapjai és alapkezelői leplezetlenül beszálltak olyan üzletekbe, amelyek eleve a (volt) kormányfő vejének portfoliójába tartoztak. Egyszerűbben: Tiborczéknak, Mészároséknak és társaiknak szíves használatba adott az állam száz- és ezermilliárdokat a saját üzleteik építésére – azzal, hogy majd a magántőkealapok futamidejének végén, úgy tíz-húsz év múlva a felek elszámolnak egymással. Ennél kedvezőbb finanszírozási felépítmény nyilván nemigen létezik.
Ahogy írtuk, az érintettek mindent megtettek az eredeti összeférhetetlenségi szabályok felpuhításáért. Akadnak viszont más érzékeny pontok, amelyeket elfelejtettek kiszedni az MFB–NER-koprodukciójú magántőkealapok dokumentumaiból – talán, mert evidenciának vették a Fidesz-ökoszisztéma „örökös” fennmaradását. Forrásunk bizonyította számunkra, hogy a Tiborcz–Mészáros-kör menedzserei annak idején aláírásukkal elfogadták, hogy a kormányzati politikában és a jogszabályi környezetben bekövetkező változásokat lényegében automatikusan át kell majd vezetniük a szabályzataikban – az előző kormány nem épített tehát semmiféle extra védelmi rendszert a magántőkelapos-alapkezelős „cégstruktúrák” köré. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvény (Kbftv.) szerint jelenleg a befektetők 75 százaléka kell ahhoz, hogy le lehessen cserélni – például bizalomvesztésre hivatkozva – egy-egy magántőkealap kezelőszervét. Az új Tisza-kabinet ezt a 75 százalékot bármikor átírhatja egy kisebb számra, így a jelenleg a NER-körökhöz sorolt, kormányzati tőkével megtolt magánalapok kezelése gyorsan átrendelhető állami hátterű cégekhez. Tehát
fordulhat a kocka: míg eddig Tiborcz Istvánék használták saját céljaikra a közforrásokat, a jövőben a kormány rendelkezne a magántőkealapban fekvő javakról
– nemcsak a többségi állami részről, hanem a hozzáadott NER-fillérekről is. Vagyoni jog ezzel nem sérülne; megmaradnának a Fidesz-közeli kisebbségi befektetések a magánalapokban, csak e pénzeszsákok kezelése „államosodna”.
Amiről eddig írtunk, független attól, hogy közben indulnak-e büntetőeljárások különböző NER-oligarchák ellen. A fenti recept arra jó, hogy az állam egykettőre visszavegye az uralmat a tőkepiacon a saját „képességei” felett. S hogy hova vezethet ez a folyamat? Egy biztos: átmenetileg abszurd helyzetek jöhetnek létre. Például, hogy a kormányzat aktív résztulajdonos lesz a Gellért szállóban, a Szabadság téri volt tévészékházban, a belpesti Dorothea Hotelben vagy a Marriottban – Tiborcz István kényszerpartnereként. Továbbá somogyi latifundiumokban, az újbudai Kopaszi-gát projektcégében, illetve akár az Alteo Nyrt. nevű energiavállalatban is. És nyilván nem csak Orbán Viktor veje kaphat kéretlen állami társat maga mellé: Mészáros Lőrinc balkáni befektetései ugyanilyen MFB-pénzelt magántőkealapokon nyugszanak. A 4iG nevű, Jászai Gellérthez tartozó tőzsdei gigász pedig kekvás és magántőkealapos ügyeskedések kombinációjaként nőtt nagyra, így ebben a cégcsoportban is meghatározó pozíciókat foghat magának az új színezetű kormányzat.
Mindez azonban még nem a jelen, csak a közeljövő zenéje; a szállodai és tőzsdei társaságok sorsa külön-külön is megérhet egy-egy mélyebb elemzést. Pláne, hogy nyilván mind a NER-szereplők, mind a Tisza-kormányzat szabadulni igyekszik majd az átmeneti „közös ló” terhétől. Tehát: alighanem jön a folytatás.
Nyitóképünk mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
