Feltártuk: négy fedőcég 125 milliárdot termelt titokban a Tiborcz-körnek – Válasz Online
☰
 

Feltártuk: négy fedőcég 125 milliárdot termelt titokban a Tiborcz-körnek

Bódis András
Bódis András
| 2026.09.04. | Nagytotál

A BDPST-csoport és majd’ kéttucatnyi magántőkealap működtetése mellett legalább négy „üres” részvénytársaságot is használt Tiborcz István köre – jellemzően sápszedésre. A Válasz Online összesítése szerint e fedőcégekből néhány év alatt 125 milliárd forintot nyertek ki a tulajdonosok – osztalékelsőbbségi technikával. A pénz a NER-felvilág és az állam felől érkezett, olyan szereplőket is érintve, mint a zuglói kormánynegyeddel elhíresült Balázs Attila, illetve a Tisza ellen most tüntetéseket szervező KözTér-csapat.

hirdetes

A Válasz Online nyomtatott kiadványában, a NER-aktákban külön pontot szenteltünk a nagy osztalékelsőbbségi trükknek. Világossá akartuk tenni ugyanis, hogy nemcsak offshore cégekkel vagy magántőkealapokkal lehet titokzatos módon pénzeket mozgatni A-ból B-be – például sápot vagy védelmi pénzt szedni állami forrásokból gyarapodó vállalatoktól. Még 2017-ben, Heti Válasz-korunkban észleltük, hogy a zártkörű részvénytársaságok is alkalmasak a tényleges befolyással rendelkező cégtulajdonosok elrejtésére. Mit tettünk akkor? Élve a Polgári törvénykönyv biztosította lehetőséggel betekintést kértünk több vállalat részvénykönyvébe. Ezeknek a – főszabályként az érintett társaságok székhelyén maszekban őrzött – dokumentumoknak ugyanis naprakészen tartalmazniuk kell az adott érdekeltség tényleges birtokosait. Azokat, akiket a tulajdonosváltások során „elfelejtettek” lejelenteni a cégbíróságnak, valamint azokat is, akik hivatalosan csak minimális befolyással rendelkeznek a zrt.-ben, ám az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeikkel mégis hazavihetik a profit legjavát.

Annak idején ezzel a betekintős akcióval ugrasztottuk ki például Tiborcz Istvánt a BDPST Group mögötti tulajdonosi homályból. A most áprilisban zárult kormányzati ciklusban pedig a G7 gazdasági portál leplezte le az eddig ismert legnagyobb osztalékelsőbbségi játékot – melynek főszereplője véletlenül szintén a miniszterelnök veje volt. „Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd vagy tízmilliárd forint útja. Nagyon leegyszerűsítve így működik az a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszer, amellyel megpróbálják elrejteni néhány nagyobb, gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő biznisz végső haszonélvezőjét” – írta a lap. Ugyanez cizelláltabban: a trükkhöz szükség van egy zrt. formában működő gazdasági társaságra, amelynél a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok között osztalékelsőbbségi részvény is van. Aki ezt a részvényt birtokolja, a többi tulajdonosnál előbb és nagyobb arányban markolhat az érintett vállalat profitjából.

Az osztalékelsőbbségi részvényes neve általában egyetlen nyílt adatbázisban sem szerepel, mert alig van nála értékpapír. Legfeljebb egy-két-három darab. Viszont, ahogy írtuk, ezek a részvények akár a profit 99,9 százalékának bezsebelésére is feljogosíthatják az illetőt az adott zrt. alapszabálya szerint.

Tehát beérkezik a vállalatba temérdek pénz (akár közpénz), majd az eredmény olyasvalakinél landol, aki a hivatalos nyilvántartások szerint nem is résztvevője a biznisznek.

A G7 arra jutott, hogy ezzel az osztalékelsőbbségi módszerrel legalább 27 milliárd forintot szerzett Tiborcz István BDPST-csoportja egy Hornung Áron nevű strómanon, pontosabban: az ő Fagales Zrt.-jén keresztül – az utalt pénz pedig a csúcsmilliárdos Jellinek Dánieltől indult. Azóta az is egyértelművé vált, hogy a Hornung–Fagales-akció során a volt miniszterelnök veje az állam által áramvonalasított MKB bedőlt hitelein gazdagodott (vagyis áttételesen ő is haszonélvezője lett a pénzintézet magánosításának, illetve a mai MBH Bank létrejöttének).

A NER-ciklus és a 2025-ös üzleti év lezárása után most újra nekiláttunk összeírni a Tiborcz-környéki fedőcégek eddigi teljesítményét. Forrásaink szerint a Fagales Zrt.-vel együtt legalább négy „üres”, tehát nulla vagy egyetlen alkalmazottal működő, mégis több tízmilliárdos osztalékot termelő érdekeltségről van szó. E társaságok pénzügyi beszámolóit évek óta ugyanaz a székesfehérvári–sukorói könyvelő készíti (teljesen egységes sablon alapján), mint az Orbán-vej központi BDPST Zrt.-jének dokumentumait. A fent hivatkozott G7-cikk megjelenéséig valóban „csak” 27 milliárd folyt át a Fagalesen, a végső szaldó azonban a mi kalkulációnk szerint már 52 milliárdhoz közelít. A másik három érintett szellemvállalatban – EUB-RESZ Zrt., DDL Invest Zrt., Completus Service Zrt. – bő 73 milliárdot találtunk, tehát mindösszesen 125 milliárd trükkös pénzről van szó néhány esztendő alatt.

Ahogy az alábbi listákból kiderül, nem csak Jellinek-irányból vándoroltak osztalékelsőbbségi milliárdok a Tiborcz-kör felé. Jelentős donor volt Balázs Attila térkő- és kavicskirály is, akin épp 300 milliárd forintot követel a Tisza-kabinet a zuglói kormánynegyed-beruházás szerződésszegéseire hivatkozva. (Cserébe Balázs cége csődeljárást kezdeményezett maga ellen, hogy tárgyalásra kényszerítse a mai hatalmat.) A Balázs Attilával közös ügyletekbe a Tiborcz-klub a fent említett EUB–RESZ Zrt.-vel lépett be; utóbbi társaság ezekből és más projektekből is tudott szakítani – mindösszesen potom 29,3 milliárdot. A szintén 29 milliárdos DDL Invest Zrt. az eximbanki hitellel kitömött Kallos szépségipari márka társbefektetőjeként vált ismertté, a Completus Service Zrt. pedig az állam egyik legnagyobb turisztikai beszállítóját, az országmárkaépítést, a divat- és kreatívipari kommunikációt szinte egyeduralkodóként végző Mediator Group Kft.-t fejte 14,5 milliárd erejéig. Utóbbi azért pikáns, mert a Telex dokumentumai szerint ugyanez a Tiborcz-közeli Completus–Mediator-hálózat öntötte a százmilliókat az „ellen-Partizánként” beharangozott KözTér-adás kiadójába, az egykori budapesti Fidelitas-főnök Kurucz Dániel szerelemprojektjébe – most pedig ez a KözTér-csapat a Tisza-ellenes tüntetések egyik motorja.

Kurucz Dániel, a KözTér alapítója, szervező beszédet mond a Magyar Péter miniszterelnök által lemondásra felszólított közjogi méltóságok és állami intézményvezetők melletti szimpátiatüntetésen a Sándor-palota előtti Szent György téren 2026. június 7-én (fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Száz szónak is egy a vége: olyan üzletekről írunk fent (és a lent gyűjtésben), amelyek jelentős állami hozzájárulással tudtak megvalósulni. Aztán a nagyszabású fejlesztések, beruházások mögé olyan fedőcégek érkeztek, amelyekben sem tudás, sem alkalmazott, sem eszköz, sem innováció nem volt; csakis arra szolgáltak, hogy – a híres-hírhedt osztalékelsőbbségi trükkel – eltereljék a nyereség tetemes hányadát Tiborcz Istvánék közelébe. Minden körülmény és tény azt igazolja tehát, hogy

a kormányzati milliárdok egy részét így csorgatták vissza Orbán Viktor családjának üzleti holdudvarába.

Hogy ezt sápszedésnek vagy védelmi pénznek hívjuk, esetleg a mutyi vagy a lopás egyéb szinonimáival írjuk körül a jelenséget, majdnem mindegy. A lényeg, hogy a NER-akták többi témája mellett talán ez is méltó lehet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal figyelmére.

×××

A Balázs Attila-kapcsolat: EUB-RESZ Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.

Balázs Attila vezérigazgató a Bayer Construct Zrt. beruházásáról tartott sajtótájékoztatón Sóskúton 2026. március 6-án (fotó: MTI/Purger Tamás)

A lebuktatott osztalékelsőbbségi játékos: Fagales Zrt.

A szépségipari befektető: DDL Invest Zrt.

A turisztikai haszonhúzó: Completus Service Zrt.

*

A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetes
#Balázs Attila#Completus Service Zrt.#DDL Invest Zrt.#EUB-RESZ Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.#NER#Orbán Viktor#osztalékelsőbbség#Tiborcz István