Matolcsy megtámadta a kormányt – ez lett a „büntetése” – Válasz Online
 

Matolcsy megtámadta a kormányt – ez lett a „büntetése”

Bódis András
| 2023.05.18. | sztori

Az elmúlt években kiderült, mit érdemel az a „bűnös”, aki önálló hatalmi tényező próbál maradni Orbán Viktor mellett (Simicska Lajos), engedély nélkül terjeszkedik túl a neki rendelt gazdasági szerepkörön (Spéder Zoltán), illetve nem megfelelően viselkedik a legfőbb NER-família részeként (Homlok Zsolt). Mivel Matolcsy György az elmúlt hónapokban már nemcsak a kormányzati politikát, hanem a miniszterelnök személyét is bírálta, sőt alkalmassági kérdéseket vetett fel, adná magát, hogy beinduljon ellene a „büntetőgépezet”. Nem indult be. A Matolcsy család udvartartása továbbra is tíz- és százmilliárdok felett rendelkezik, masszívan összeépült Mészáros Lőrinccel az új szuperbank (MBH) tulajdonosi oldalán, üzlettársi kapcsolatban áll a hatalmi elit több más tagjaival, és nem látszik, hogy bárki felül akarná írni ezt a status quót.

hirdetes

Matolcsy György az elmúlt hónapokban (már-már években) úgy beszélt a kormány gazdaságpolitikájáról, ahogy a táboron belül nem szoktak. Az eddigi csúcspont alighanem a saját könyvét bemutató márciusi szeánsz volt; itt olyanokat mondott, hogy szerinte a kabinetnek nincs jövőképe, ráadásul az árstopos miniszterelnök nem is akar mérhető célokat – majd Orbán Viktort párhuzamba állította az egyensúlyi gazdaságpolitika útjáról szintén letért Medgyessy Péterrel. A show fokozása érdekében hangsúlyosan bírálta a kormány által erőltetett akkumulátorgyár-építéseket, mondván: az ’50-es évekre,

a vas és acél országára emlékezteti az energiaigényes gazdaságfejlesztés, vagyis az, hogy nem az erősségeinkre építünk, hanem a gyengeségekre.

E szövegeknek tehát nem Varga Mihály és Nagy Márton miniszterek voltak a címzettjei – velük régóta „kakaskodós” viszonyt ápol a jegybankelnök. És nyilvánvalóan nem is az volt Matolcsy célja, hogy bírálata megrekedjen a túl magas inflációról és túl magas kamatszintről szóló gazdaságpolitikai viták szintjén. A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyértelműen Orbán Viktor személyét és alkalmasságát járta körbe a könyvpromóciós rendezvényen. Tette ezt annak ellenére, hogy az erkölcsi alapú, a nemzet érdekére hivatkozó érvelés nem feltétlenül áll jól neki – hiszen lapunk és más orgánumok szakmányban igazolják, hogy a közvagyon magánjellegűvé „nemesítésében” az ő családi-baráti holdudvara is felettébb aktívnak bizonyult. Sőt, nemrég bizonyítékokat szolgáltattunk arra, hogy fia, Matolcsy Ádám immár a százmilliárdosok ligájában focizik – ráadásul a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint megalapozottan írtuk, amit írtunk.

Adódik a kérdés: mire fel ennyire bátor az MNB elnöke? Miként fordulhatott elő, hogy az említett könyvbemutatón a Tiborcz István tulajdonába került Gránit Bank vezetője, Hegedüs Éva is felment a színpadra, és úgy méltatta Matolcsy Györgyöt, mintha egykori főnöke szóba sem hozta volna Orbán Viktor „iránytévesztéseit”? Hogyan lehetséges mindez egy olyan országban, ahol a politikailag veszélyes „árulók” gazdasági ügyeit előszeretettel veszik elő a hatóságok. A közélet iránt érdeklődők biztosan emlékeznek a miniszterelnökkel szakító Simicska Lajos elleni adminisztratív hajszára. Vagy arra, hogyan lett házkutatásra ítélt közellenség – szempillantásnyi idő alatt – Orbán egyik legfontosabb támasza, a takarékszövetkezeti integráció végrehajtásán némileg „túlterjeszkedő” Spéder Zoltán. S talán arra is, miként penderítette ki Mészáros Lőrinc minden közpénzes fejlesztési munkából a saját vejét, Homlok Zsoltot – a lánya házasságának ellehetetlenülésével párhuzamosan.

Akik kényszerből távol kerültek a politikától: Simicska Lajos, Spéder Zoltán és Homlok Zsolt

Alább öt pontban bizonyítjuk, hogy a Matolcsy-holdudvar és a NER-elit üzleti értelemben erősen összedrótozta magát – és azt is, hogy ezek a közös bizniszek változatlanul közös bizniszek. Tehát egyelőre biztosan nincs kilövési parancs a jegybank elnökére, vagy akár a fia köré szerveződött közpénzvadász társaságra. A miértre több megfejtést hallottunk a politikai-gazdasági felvilágban forgolódó „jólértesültektől”. Az egyik szélsőséges vélemény szerint a miniszterelnök osztott szerepekben gondolkodik. 

„Ahogy Novák Katalin lehet ukránbarátabb, mint a kormányzat, ugyanúgy Matolcsy György is gondolhat látványosan mást a gazdaságról, mint a hatalmi központ – s ha bármilyen krízis beüt, elő lehet venni a jegybankelnököt, mint hiteles válságkezelőt.” E narratíva képviselői úgy tartják,

Matolcsyt jó talonban tartani, mert bármilyen szerepbe kerül, ő biztosan nem hánytorgathatja fel a NER-felvilág visszaélésgyanús ügyeit,

hiszen maga és családja szintén érintett lehet ilyen történetekben. Olyanokkal is beszéltünk persze, akik biztosak benne, hogy a „provokatőr” Matolcsy a mandátuma végét sem éri meg jegybankelnökként – „a kormány ennél bonyolultabb dolgokat is lerendezett már kétharmaddal”.

Mivel forrásaink véleménye erős szórást mutat, felelősséggel csak azokra a közös bizniszekre tudunk rámutatni, amelyek az Orbán–NER–Matolcsy-együttműködés jelenlegi fennállását igazolják. Az első három pont legalábbis biztosan ilyen – az utánuk következő kettő ezekhez képest csak „kis színes”: 

1. MBH Bank Nyrt. – Nemrég zárult le az a hároméves egyesülési folyamat, amelynek végén – a Budapest Bank, az MKB és a Takarék-csoport összegyúrásából – létrejött az OTP utáni második legnagyobb hazai pénzintézet. A fúzió zászlóshajója az MKB volt, amelynek magánosításáról – szanálási hatóságként – 2016-ban még a Matolcsy György vezette jegybank döntött. Lássunk csodát: az akkori egyik győztes, a luxemburgi Blue Robin Investments SCA tulajdonosi láncának végén ma nem egy kibogozhatatlan hátterű külföldi entitás áll, hanem az MNB-elnök köreihez tartozó Uncia Magántőkealap. Az MBH Bankot birtokló Magyar Bankholding Zrt.-ben a Blue Robinnak (vagyis közvetve az Unciának) 10,82 százalékos részesedése van, s ennél nagyobb, 12,56 százalékos befolyással rendelkezik még a cégben az a Magyar Takarék Holding Zrt., amely mögött az ugyancsak Matolcsy-közeli Aurum Magántőkealap „húzódik” meg. Tehát az új MBH közel negyede nagyon szorosan köthető a jegybankelnökhöz. A két említett magántőkealap és az ezeket irányító Quartz Alapkezelő egy budai, Pusztaszeri úti épületegyüttesben honol – ez az irodakomplexum „természetesen” az MNB érintésével szűnt meg közvagyonnak lenni. Mi több, nemrég ide költözött össze minden olyan Matolcsy-barát érdekeltség, amely jegybanki milliárdokat és ingatlanokat szippantott magába az elmúlt években. Ráadásul ezeknek a társaságoknak, magántőkealapoknak nem akárkik könyvelnek – hanem egy Matolcsy Ádám-tulajdonú számviteli szolgáltató cég (New Wave Service Kft.) munkatársai. Vagyis bizton állítjuk, hogy

a most létrejött MBH Bank Nyrt. 23 százalék erejéig a Matolcsy családhoz áll a legközelebb,

olyannyira, hogy a pénzintézet felügyelőbizottságába azt a Feodor Ritát delegálták, akinek András nevű fia Matolcsy Ádám egyik legbejáratottabb bútorgyáras üzlettársa (a Balaton Bútor Kft. ügyvezetője). És akkor itt jön a lényeg: a MBH további közel egyharmada a magyar állam tulajdonában van, a maradék 46 százalékon pedig több olyan társaság osztozik, amely Mészáros Lőrinc befolyása alatt áll. Tehát az MBH Bank egyértelműen a kormányzat, Mészáros és Matolcsy együttműködésének köszönheti létét – és egyelőre nem tűnik úgy, hogy a jegybankelnökhöz köthető tulajdonosokat bárki ki akarná szorítani az óriásvállalatból.  

Cserélik a logót az MKB Bank Váci úti épületén 2023. április 30-án. Ezen a napon olvadt össze a bank a Takarékbankkal, a fúzióval létrejött a MBH Bank Nyrt., amely Magyarország második legnagyobb mérlegfőösszegű pénzintézetévé válik (fotó: MTI/Kovács Attila)

2. Magyar Strat-Alfa Zrt. – SkyGreen Buildings Kft. – Tavaly ősszel vettük észre, hogy a papíron nem túl vagyonos Matolcsy Ádám a parlamenti választások után több leánycéget is alapított, köztük a Magyar Strat-Alfa Zrt.-t. E vállalat felét aztán hirtelen megvette a ma már MBH néven működő pénzintézet (amely, mint fent igazoltuk, leginkább Mészáros Lőrincé, kisebb részben pedig a jegybankelnöki holdudvaré). Ám hiába lépett be a zrt.-be az MBH, nem kért beleszólást a társaságirányításba, a menedzsmentjogot meghagyta az alapítónak. Matolcsy Ádám és a bank aztán több lépésben 40 milliárd forintnyi tőkét pumpált a Magyar Strat-Alfába (a tulajdonosi részesedésnek megfelelő fele-fele arányban). A zrt. gigantikus MBH-kölcsönhöz is folyamodott – s a hitel „ellentételezéseként” 85 millió euró erejéig jegyeztek be jelzálogot különböző ingatlanokra. Az így beterhelt „különböző ingatlanokat” viszont különös módon nem a Magyar Strat-csoport vagy Matolcsy Ádám szolgáltatta, hanem a Sky I. és a Sky II. nevű magántőkealapok által birtokolt SkyGreen Buildings Kft. A két magántőkealapot persze a Matolcsy-közeli Quartz Alapkezelő irányítja – maga a SkyGreen pedig egy óriási ingatlanvállalat, amely mintegy 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi, jórészt alacsony energiaigényű, fenntartható irodaházat birtokol (például a Váci úton és a budai Duna-part Infoparkjában). Matolcsy Ádám tehát az egyik legnagyobb magyar irodacéget „mozgatta be” saját céges hitelfelvétele mögé – e művelet pedig nyilván nem sikerült volna, ha ő és a SkyGreen teljesen függetlenek volnának egymástól. Summa summarum:

a Magyar Strat-Alfa–SkyGreen-sztori is közös Matolcsy–Mészáros-alapról indult,

s bár még nem derült ki, milyen projektre dobott össze tízmilliárdokat a jegybankelnök fia és az MBH Bank, a cégbírósági dokumentációban semmi nem utal arra, hogy szakítottak volna a felek.

3. Bútorgyári megrendelések – Matolcsy György régebb óta bírálgatja a kormánypolitikát, ám ebből eddig nem következett, hogy a fia által vitt bútorgyáras csapattól – büntetésből – elvették volna az udvari beszállítói pozíciókat. A hozzá tartozó Balaton Bútor Kft. különböző konzorciumok tagjaként jó ideje dúskál MNB-s és állami megbízásokban. Ezeknél a munkáknál Matolcsy Ádám állandó partnere a Gyulai Fafém Bútor Zrt., melyet korábban ő maga akart felvásárolni, de végül a baráti csapatába tartozó Stofa György „annektálta”. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság üvegzsebtáblázatából kiolvasható, hogy a Fafémnek kedvező 2022-es nagy bútorbeszerzés idén is folytatódott, sőt a hatalmi elitképzőként ismert MCC szerződéslistáján is feltűnően sokszor szerepel a gyulai vállalat. Stofa György egyébként nemcsak cimboraként és konzorciumi társként köthető a Matolcsy-klubhoz, hanem immár résztulajdonosként is. Tavaly december óta övé a budai Várkert Bazártól egy kőhajításra lévő Lánchíd 19 Design Hotelt birtokló cég (G-Gamma LCHD Kft.) kisebbik darabja – miközben a jelenleg bezárt állapotban „működő” szálloda többsége a Quartz Alapkezelő által menedzselt egyik ingatlanalapé. 

4. Aligai Balaton-part – A minap szúrtuk ki, hogy egy Mészáros Lőrinc-közeli magántőkealaphoz került a Fidesz és az állam gigarendezvényeit biztosító Valton-Sec Zrt. meghatározó többsége – valamint az eddigi főtulajdonos, Varga Lajos majd’ minden értékes portékája. Például az a Dry Omega Kft. is, amely a volt Club Aliga területén vásárolt telket – pontosabban egyet ama 15 vízparti luxushelyszín közül, amelyet csúcsgazdagok számára „szabályoztatott ki” a Tiborcz Istvánnal gyakran együtt mozgó fejlesztő. Mindazonáltal a Dry Omega Kft.-ben nem csak a Valton–Mészáros-kör van jelen; a cég kisebbségi tulajdonosa a Matolcsy Ádám legbelsőbb köreibe tartozó – az MNB kommunikációs ügynökségét is működtető – Száraz István.

5. Sarka Katalinék közelében – Miként a 24.hu két éve feltárta, az itteni 3. pont hőse, Stofa György aktív cégmenedzseri szerepeket vállalt Andy Vajna özvegye környékén, valamint az állami tévén futó szépségverseny egyik háziasszonya, Sarka Katalin oldalán. A BLTN Expansion nevű kft.-ben megvalósuló Sarka–Stofa-kapcsolat máig él a cégjegyzék szerint, s ez csak azért nem lényegtelen, mert a művésznő férjének, a Rogán Antal hálójába tartozó Bessenyei Istvánnak is van 11 százaléknyi részesedése a fent már emlegetett Valton-Sec kormányvédelmi vállalkozásban. (Nem mellesleg: Sarka Katalin bejáratott üzlettársa a kabinetminiszter exfeleségének, Rogán-Gaál Cecíliának is – például a Magyarország Szépe-projektben.) 

A lényeg tehát, hogy Matolcsy Ádám és legszűkebb stábja sok fontos (és dokumentált) csatlakozási pontot épített ki a hatalomhoz – Mészáros Lőrinctől az MCC-n át a Rogán-világig –, tehát rengeteg jele lesz majd a „mélyben”, ha a jegybankelnök tényleg kiszáll a kormányfő bajtársi közösségéből. Egyelőre azonban csak pletykák vannak, konkrét jelek nincsenek. 

A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta


Nyitókép: Matolcsy György és Orbán Viktor egy budapesti üzleti konferencián 2017. február 28-án (fotó: Reuters/Balogh László)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt

#Homlok Zsolt#Matolcsy György#MBH#Mészáros Lőrinc#NER#Orbán Viktor#Simicska Lajos#Spéder Zoltán