Elmebaj Aligán: omlékony magaspart tetejére építene lakóparkot a NER-elit
Megkezdődött az egyik legvitatottabb, NER-közeli balatoni nagyberuházás építése: zárt luxuslakóparkot építenének a nevezetes balatonaligai magaspart tetejére. A helyi civilek jogi úton próbálják megakadályozni az építkezést, amely örökre megváltoztatná a táj arculatát. Megnéztük a helyszínt. Így a híres pártüdülő korszakában sem építkeztek soha. Valószínűleg azért nem, mert az omlásveszélyes, folyamatosan morzsolódó plató a legkevésbé sem tűnik biztonságosnak.
Elkezdték építeni a Club Aliga óriásberuházás második ütemét január 31-én, a valamivel korábban elindított, nagyszabású kikötőfejlesztés után. A magaspart tetejére öt nagy társasházból álló lakóparkot terveztek. A Válasz Online-on többször foglalkoztunk már az egykori pártüdülő sorsával, mivel ez a Balaton-part egyik legértékesebb, különleges adottságú területe. Olyan hely, amelynek valóban szüksége lenne némi fejlesztésre, és ahol erre tér is van. Ám lehetőleg olyanra, amely tiszteletben tartja a még mindig meglévő, bár már súlyosan megfogyatkozott épített és természeti értékeit, és teljes hosszában megőrzi közterületként a tópartot. Az utóbbi nemcsak általános balatoni fejlesztési elvként lenne kívánatos, hanem különösen lényeges Balatonvilágos–Balatonaliga esetében, mivel a nyaralótelep történelmileg úgy alakult ki, hogy szinte egyáltalán nincs nyitott vízpartja. Az egyetlen jelentősebb strand az egykori pártüdülő megnyitásával vált szabadon hozzáférhetővé az emberek számára a rendszerváltás után. A készülő fejlesztés azonban messze van attól, hogy valóban a közérdek érvényesüljön benne: a 19-20. századi épített örökséget részben már lerombolták, részben sorsára hagyták érzékelhető helyreállítási szándék nélkül, a vízpart jelentős részét magánvillák számára parcellázták ki és adták el (köztük a történelmi helyszínnek számító Kádár-villát is), legutóbb pedig egy luxusszállót akartak építeni a magaspart tetejére. Ennek érdekében még Aliga nevezetes fehér szikláit is leborotválták volna, a magaspartot mesterséges rézsűvé alakítva.
A fejlesztő Pro-Mot Hungária Kft. tulajdonosi köre legutóbbi cikkünk óta ismét módosult: korábban Tiborcz István és Mészáros Lőrinc, később az indotekes Jellinek Dániel és Balázs Attila érdekkörébe tartozott, tavaly tavasszal pedig a Jellinek-féle Appennin Nyrt. kiszállásával Balázs cége, a Bayer Property Zrt. vásárolta meg. Mostanra az egész egykori pártüdülő-terület Balázs és partnerei tulajdonába került, de a helyzet ettől még nem sokat változott, hiszen az erdélyi származású vállalkozót 2020-ban a NER új üstököseként, Tiborcz István rendszeres üzleti partnereként azonosítottuk.
A projekt viszont változott: a Kisfaludy Programban elnyert egymilliárdos állami turizmusfejlesztési támogatásból megkezdődött a nagyszabású kikötőbővítés, amely idén novemberre fejeződik be, a nagyobb vihart kavart – szintén állami támogatásból megvalósítani tervezett – szállodaépítésről viszont egyelőre letettek: júliusban a fejlesztő jelezte a Somogy Megyei Kormányhivatalnak, hogy az eredeti tartalommal nem kívánja megvalósítani a beruházást, mire a hatóság visszavonta a korábban kiadott környezetvédelmi engedélyt. A magaspart így sem menekült meg, csak éppen egy másik szakasza került most veszélybe.
Az aligai magaspartot nagyjából középen osztja ketté az a természetes eróziós völgy, amely az egyetlen lejárást biztosítja a tó partjára. A pártüdülő főkapujától ezen a völgyön keresztül visz le az aszfaltút a strandhoz és a kikötőhöz. Ha a Balaton felől nézzük, a szálloda az úttól jobbra magasodó platóra került volna, most viszont az úttól balra emelkedő magaslat tetejére akar a fejlesztő egy zárt lakóparkot építeni. Ennek léptéke talán még nagyobb is, mint a korábban tervezett hotelé, a két terület természeti, tájképi adottságai pedig azonosak. Az építési engedélykérelmet december 12-én nyújtották be, a kormányhivatal engedélye január 20-án vált hatályossá, és rá tíz napra meg is kezdődött a tényleges építkezés.
A helyi civilek, az Aligai Fürdőegyesület bíróságon támadták meg a szerintük törvénysértő építési engedélyt. Azonnali jogvédelmet, az építési engedély végrehajthatóságának a felfüggesztését kérték, hogy ne álljon elő kész helyzet, és a Pécsi Törvényszék valóban felfüggesztette az építkezést, ami a balatoni tájképet meghatározó magaspart rézsűvé alakítását, leborotválását is magában foglalta volna. A bíróság erről mondta ki, hogy a tervezett beavatkozás környezeti hatását mindenképpen vizsgálni kell.
A Club Aliga fejlesztését egy kormányrendelet 2020 augusztusában nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektté nyilvánította (és ezzel kivette a településrendezési eszközökben foglalt korlátozások alól), ami a fejlesztő helyzetét nagyban megkönnyíti, de joggal tehető fel a kérdés:
milyen közcélt szolgál a kiemelő rendelet, amikor a nagyközönség elől elzárt luxuslakóparkok és villasorok építését teszi lehetővé a Balaton partján?
A kikötő bővítése még kétségtelenül indokolható turisztikai célokkal, a lakóparképítés a legkevésbé sem.
A történetnek különösen vérlázító eleme: az Aligai Fürdőegyesület megpróbálta rávenni Balatonvilágos önkormányzatát, hogy lépjen be a civilek által elindított perbe, Takács Károly polgármester azonban ezt nem támogatta, és a képviselő-testület február 6-i ülésén elutasította a javaslatot. A jegyzőkönyv szerint a község vezetője azért nem támogatta a perbe lépést, mert reménytelennek ítélte a helyzetet, a kiemelő rendelet ugyanis „mindent felülír”. Nehéz szabadulni attól az érzéstől, hogy az önkormányzat ezzel a település lakóit hagyta cserben. A képviselő-testület ugyanezen az ülésen arról is döntött, hogy nem él az elővásárlási jogával hat vízparti telek esetében, amelyeket a Pro-Mot villák építésére adott el az egykori Aliga 2 területén: az Aligai Fürdőegyesület képviselőjének itt csak annyit sikerült elérnie, hogy a vevőket tájékoztatják: a településrendezési szerződés szerint a parti sétányt biztosítani kell. (A sok százmilliós értékű telkeket megvásárló magánszemélyek a partot „természetesen” el fogják építeni, a civilek célja az volt, hogy az új tulajdonosok ne mondhassák utólag, hogy ezt jóhiszeműen tették, ha egyszer a kérdés bíróság elé kerül.)
A lakóparképítésnek a legkártékonyabb eleme kétségtelenül a magaspart tönkretétele lenne, de az elképzelés egyébként is borzasztó: öt hatalmas, hatszintes épület, összesen 105 lakással és 145 parkolóhellyel egy zárt lakóparkban, amihez medence is tartozna „rekreációs épülettel”. Az épületek léptéke messze meghaladja a környéken megszokottat, jóval nagyobbak lennének a pártüdülő kiszolgálására épült, szomszédos minilakótelep, a Gagarin házainál is. Mindezt a lakópark földrajzi fekvése tenné igazán romboló hatásúvá: a magas plató tetején elhelyezett, 16-20 méteres monstrumok uralnák a Balaton egész keleti medencéjének látképét. Ez a hatás még a beruházó által készített, nyilvánvalóan meggyőzési célú látványterven is jól érzékelhető. (Lásd a nyitóképet, további látványtervek az ÉTDR-ben böngészhetők.)
A helyi építési szabályzat korábban sportcélú övezetként jelölte meg ezt a telket, amit két oldalról a község lakóterületei határolnak (az egyik oldalán beépítetlen Rózsa utca, amelynek végéből lenyűgöző kilátás nyílik a tóra, valamint a Barackos utca elmúlt két évtizedben felépített nyaralóinak kerítései), a másik két oldalról pedig a meredeken leszakadó magaspart és a strandhoz vezető mélyút. A szintkülönbség jelentős: a plató szintje 147 méteren van a tengerszint fölött, a magaspart alja nagyjából 110 méteren. A sportcélú hasznosítás megnyitotta volna a lakosság előtt ezt a területet, ahonnan különösen szép kilátás nyílik a Balaton egész keleti medencéjére, és egy vízmosásban vezető új út kialakításával a magasparton lévő üdülőterület lakosai számára is lejárást biztosított volna a partra – magától értetődő, hogy mindkettő közcélt szolgálna, és környezeti terhelést nem jelentő, szelíd hasznosítás lenne, ellentétben az elzárt lakóparkkal.
Elmentünk megnézni az építkezés helyszínét, ahol két hét alatt máris sikerült kiásni két hatalmas alapozási gödröt a tervezett ötből. A plató tetején lévő telek egyébként önmagában nem értékes természeti szempontból: a szocializmus idején is beépítetlen maradt, a pártüdülőhöz tartozó kertészet, csemetekert foglalta el. A környéken lakók emlékeiben őszibarackliget, szőlőültetvény maradt meg, értékes növényzete jelenleg nincs. De nem véletlenül maradt beépítetlen. A lakópark ugyanis nemcsak azért elhibázott beruházás, mert tönkreteszi a balatoni panorámát. Senkinek nem javasolnánk, hogy lakást vegyen ezekben az épületekben, bármilyen csodás is a kilátás az erkélyről.
A Balaton keleti szegélyét több mint 8 km hosszan kísérő, szakadozott magaspart csodálatos természeti képződmény: ősi pannon-tengeri üledékből és löszből álló plató, amely meredeken szakad le a tó felé, helyenként vízmosások, mély suvadások tarkítják. A magaspart folyamatosan morzsolódik, hátrál, valószínűleg még 2-300 éve is jó néhány méterrel közelebb volt a széle a tóparthoz, mint ma. A beszivárgó eső állandóan mállasztja a puha anyagot, ami csak távolról tűnik kőzetnek, fehér szikláknak, valójában kézzel morzsolható, ahogy a videóban is látszik:
Mindig újabb nagy darabok szakadnak le róla, a fenti képen egy egész friss, hatalmas leomlás látszik, ami több fát is kidöntött Club Aliga elvadult, bozótos parkjában. A hátráló part lábánál széles törmeléklejtő képződött az évezredek alatt, ezen erdő is nőtt mostanra, a partfaltól távolabbi részeit a 20. században teraszosan elegyengették, hogy építkezni lehessen rajta. Ide, az 1940-es években emelt, pusztulásában is gyönyörű, Olgyay-féle Községház sávjába akár lehetne is villákat építeni. De a part tetejére? Épeszű ember biztonságban érezné magát a morzsolódó part tetején álló, hatszintes társasházakban? Épeszű ember vájna-e medencét a puha anyagba, ami pont a szivárgó víz hatására indul meg?
A helyszínrajzot látva persze kiderül, hogy a partél jó messze esik az épületek helyétől, ebben a vonalban ma is vannak családi házak. A tervezők és a beruházó bizonyára azt gondolja, a magaspart rézsűsítésével örökre megoldja problémát. Csakhogy a rajzot jobban megnézve látszik: a terület sajátossága, hogy az épületek mögött is fut egy mélyút, sőt a legszélső két házat már arra a keskeny földnyelvre tervezték, ami a mélyút és a partra elvezető szélesebb völgy között magasodik. Látszólag remek, hogy ez ott van: közvetlen lejárót biztosít a jövendő lakóknak a partra, tervezik is, hogy árnyas sétánnyá alakítják. A vízmosás érdekessége, hogy természetes állapotban mutatja meg, hogyan nézhetett ki a másik, szélesebb, ma már aszfaltutas lejáró, mielőtt a parti üdülőtelepet elkezdték kiépíteni a 20. század elején. A 8 millió éves magaspart különböző szakaszain különböző eróziós fázisok tanulmányozhatók, és természetesen ez a hosszú, tagolt zöldsáv élőhelyet, ökológiai folyosót is jelent. Ottjártunkkor két őzet riasztottunk fel, akik tulajdonképpen a település közepén jártak, mégis a vadonban. A magaspart egyedülálló geológiai különlegesség, amit mindenféle beépítéstől és további roncsolástól mentes állapotban kellene megőrizni a jövőnek, de érthetetlen módon eddig nem kapott országos szintű védelmet (csak jóval gyengébb helyit).
Visszatérve az említett szurdokra, ha nemcsak térképen látjuk, hanem a valóságban is megnézzük, kiderül, hogy nem véletlenül mondja a helyszínrajz egyik felirata „eróziós ároknak”: az erdős völgyet valóban az erózió, a lefutó vizek vájták bele a platóba, és falai pont úgy viselkednek, mint a magaspart külső, Balatonra néző oldala: töredeznek, szakadnak, mállanak. Aki ennek a tetejére házakat épít, pár méterre a szélétől, magának a természetnek üzen hadat. Szüksége lesz némi szerencsére, hogy az ötlet elhibázottsága majd csak pár évtized múlva derüljön ki.
Frissítés: az Aligai Fürdőegyesület március 1-jén jelentette be, hogy a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a lakópark építési engedélyét, mivel az engedélyező Somogy Vármegyei Kormányhivatal súlyos eljárásjogi hibát vétett. Az ügy ezzel nyilvánvalóan nem ért véget, de a civilek fontos csatát nyertek.
Nyitókép: a tervezett lakópark a Balaton felől a Pro-Mot Hungária által beadott tervdokumentáció egyik látványtervén (forrás: ÉTDR)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
